Kivás cég a magánszemély munkavállalójától veszi bérbe az irodát. 10 százalék költséghányaddal, levonva az szja-t. Kérdésem: ez a cégnél kivaalap? Személyi jellegű kifizetésnek minősül? Nagyon köszönöm
Tisztelt Szakértő! Adott egy sportegyesület, amely a lehetőségeket kihasználva látványcsapatsport-támogatást vesz igénybe. Jelenleg a tao hatálya alatt áll. A személyi jellegű kifizetések között találunk munkavállalókat és megbízási szerződéssel rendelkezőket, ez utóbbin belül pedig normál szabályok és az ekho szabályai szerint adózókat is. Kérdésem az lenne, hogy a klub áttérhet-e a kiva hatálya alá? Amennyiben a kivát választja, jogosult-e a jövőben tao-támogatás igénybevételére? Illetve mi fog számítani a kiva alapjának pontosan? Az ekho szerinti adózás mellett választott jövedelmek is a kiva alapját képezik-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk mérlegeli a kiva alá történő bejelentkezés lehetőségét. A problémánk, amit nem látunk teljesen világosan, a következő: jelenleg az eredménytartalékunk 20 millió forint, ami lényegében a társaság tulajdonában lévő iroda ingatlan bekerülési értékét finanszírozza forrás oldalon. Ha a kiva alatt elkezdünk osztalékot jóváhagyni és kifizetni, ahogy az újabb nyereséges évek következtében az eredménytartalék nő, akkor először ez a 20 millió forint kerül kifzetésre, ami nem képez kivaalapot, lévén a kiva előtti időszakban keletkezett. Aztán a további összegek már a kiva alapját fogják képezni, de az eredménytartalék folyamatosan 20 millió forint körül kell maradjon, mivel az eszköz oldalon ott az ingatlan. Ha egyszer a kiva alól ki szeretnénk vagy ki kellene lépnünk, akkor ez az eredménytartalék a kiva alatti időszakban keletkezettnek minősül, és el kell különítenünk lekötött tartalékba? Azaz csak beruházásra oldható majd fel, és ezt a 20 millió forintot újra el kell költenünk beruházásra? Vagy valamit rosszul értelmezünk? Ha így van, akkor van-e bármilyen lehetőség arra hogy ezt a helyzetet elkerüljük, orvosoljuk? Köszönöm válaszát.
Kedves Szakértő! Több, kivával kapcsolatos kérdésünk merült fel, melyek a következők: 1.) 2017. január 1-jétől kivás kft. ügyvezetője év közben öregségi nyugdíjas lett. Alkalmazottja nincs, személyesen közreműködik mint kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó, havi 120 ezer Ft-ért. Maradhat-e a cég kivában 2018-tól, ha nincs rajta kívül alkalmazott, így nincs személyi jellegű kifizetések utáni kivaalapja? 2.) Választhat-e kiva szerinti adózást olyan kft., amelyik 100%-os állami tulajdonban van? 3.) Választhat-e kiva szerinti adózást olyan kft., ahol alkalmazott nincs, a tagok öregségi nyugdíjat kapna és a társaságban tagi jogviszonyban működnek közre, díjazásban részesülnek, de mivel utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetünk, így nincs személyi jellegű kifizetések utáni kivaalapjuk? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: "SANSZ" Kft. Nagyné Lovas Anikó
Tulajdonos ügyvezetőnk decemberben a 40 éves női nyugdíj lehetőséggel nyugdíjba megy. A rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be. Tovább szeretne dolgozni. A kft. kivás. Kell-e utána kivát fizetni, vagy elegendő a 7110 forint egészségügyi hozzájárulás? Mikor járunk jobban, ha alkalmazottként foglalkoztatjuk, vagy ha kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?
Szeretnék segítséget kérni a következőben: ha 2017-ben választottam a kivát, és 2017. évben túllépem az éves 500 millió forint árbevételt, akkor amikor átléptem, ki kell lépnem a kivából értékhatár túllépése miatt. Olvastam a NAV tájékoztatóban hogy csak akkor kell megszüntetnem a kivát, ha túllépem az 1 milliárd forintot. Ezzel teljesen összezavarodtam, hogy most akkor mikor kell megszüntetnem a kivát, ha elérte az árbevételem az 500 millió forintot,vagy ha az 1 milliárd forintot? Köszönöm előre is a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2017.01.01-jétől a kiva szabályai alapján állapítja meg az éves adóját. Ez a kft. 2015-ben még a tao alá tartozott és igénybe vett adóalapcsökkentő kedvezményt foglalkoztatotti létszám növekménye miatt. A foglalkoztatási létszámot a 2017-es évben nem tudja tartani, így a korábban igénybe vett kedvezményt vissza kell fizetnie 2018.01.31-éig. A kérdésem arra irányul, hogy a visszafizetésre kerülő társasági adót a kiva szabályai szerint adólapnövelő tételnek kell-e tekintetni vagy sem? Továbbá, hogy a fizetendő társasági adót továbbra is az adófizetési kötelezettség soron kell kimutatni az eredménykimutatásban? Tehát ott lesz a 2017. évi kiva összege és a pótlólagosan megfizetendő társasági adó? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. 2016-ban tagi kölcsönből emelte fel a törzstőkét. A tagi kölcsönt részben a kivás időszak alatt nyújtotta a vállalkozásnak, ezen összegekkel a kivaalap csökkentve lett. Kérdésem az, hogy ha a 2016. évi kivabevallásban ezen összeggel nem növelem az adóalapot, mert nem történt pénzmozgás, helyesen járok-e el? Köszönettel. G-Kvitt Kft., Gráber Mihályné
Egy kft. székhelyként bérel magánszemély tagjától irodát. Beleszámít-e a bérleti díj a kivaalapba? Véleményünk szerint a bérleti díj nem tekinthető járulékalapot eredményező bevételnek. Szeretném megkérdezni erről az ön véleményét is.
Tisztelt Szakértő! Röstellem a kérdést! A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: "az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." A bérbeadásból önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik. Mégsem fizetünk utána járulékot. Mi ennek a jogszabályi magyarázata? Azért is jelentős a kérdés, mert járulékalapot nem képez, de kivaalapot mégis? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kivás tag, ügyvezető, 8 órás munkaviszonyban látja el tevékenységét, garantált bérminimummal van bejelentve. Társas vállalkozóként nem vesz fel tb-s jövedelmet. Mi lesz a kiva alapja? A munkaszerződés szerinti garantált bérminimum, vagy az emelt, amit a kiva törvény előír? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hné Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! A kiva alapját képezi az alkalmi munkavállaló bruttó bére? Köszönettel
A cikk két témát érint: az osztalék figyelembe vételét kivaalanyoknál és kiváról a társasági adó alá visszatérőknél, illetve a magánszemély tag osztalékjövedelme utáni adókötelezettséget, kitérve a 2017-től bekövetkező változásra.
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha konkrét példákon keresztül elmagyarázná a 2016.06.15-én, 87. számú Magyar Közlönyben megjelent 32. § (7) bekezdésben leírtakat. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kivás vállalkozás egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazna dolgozókat. A kiva törvényben (NAV honlapon) azt olvasom, hogy olyan személyi kifizetés, ami nem képez Tbj.-alapot, az nem képezi a kiva alapját sem. Tehát, ha például a minimum-adóalap csak a kifizetett munkabér után (pénzeszköz kevesebb lett, előző időszaknál) keletkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás után kifizetett juttatás ebbe nem számít bele, és nem 16 százalékkal adózik, csak a napi 1000 forint járulékot kell megfizetni. Az adóhivatal infó vonalán is ebben erősítettek meg egyik napon, de másnap mást mondtak, nekem és másnak is. Kérem szíves segítségét! Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték