Tisztelt Szakértő! Egy 2014 óta a kiva szerint adózó társaság 2016. november hónapban túllépte az 500 millió forint bevételi összeghatárt. Ebben az esetben mikor kell áttérnie társasági adó alá? Tekintettel arra is, hogy a Katv. módosítása miatt 2017-től a kiva adózás 1 milliárd forint bevételi összeghatár túllépése esetén szűnik meg. Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kft. 10 fővel, korrekt bérekkel, 80 millió forintos árbevétellel, idén veszteséggel rendelkezik. Azonban jelentős a fejlesztési tartaléka, amit 2-3 éven belül el kell fogyasztania. A kivába lépés felé hajlunk, de a neten valaki azt írta, hogy ne válassza fejlesztési tartalékos, mert nem előnyös a számára! Van Önnek arra javaslata, hogy miért hangzott ez el? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hadusovzkyné
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk és a vele kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétele a korábbi években együttesen nem érte el az 500 millió forintot. Az idei (2016.) évben azonban előfordulhat, hogy ezt a határt együttesen legfeljebb 10 millió forint körüli összeggel az összesített árbevételük meghaladja, de jelenleg ez még nem állapítható meg kellő bizonyossággal. A 2017-től érvényes szabály szerint aki év elején megfelelt a kivába belépés/bent maradás feltételrendszerének, akkor az év közben is maradhat, amíg az 1 milliárd forint árbevétel el nem éri. Meddig lehet társaságunk a kiva alanya, ha az ő és a kapcsolt társaságok együttes árbevétele 2015-ben 440 millió forint, 2016-ban várható (jelenleg becsülhető) 490 millió forint, 2016-ban végleges 510 millió forint (de ez csak 2017. 2-3. hónapban derül ki a végleges elhatárolt bevételek következtében), 2017-ben 550 millió forint? Mikor és mit kell bejelentenünk (ki-, be jelentkeznünk?) Lehetőség szerint a közelgő határidők miatt kérném mielőbbi válaszát. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! A kiva adóalap egyik összetevője a személyi jellegű kifizetések. A Katv. 20. § (3) szerint személyi jellegű kifizetés a Tbj. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. A megbízási díj, amennyiben nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér 30%-át, nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, az nem képez járulékalapot, habár szochoalapot igen. Úgy vélem, a fent említett megbízási díj nem képez kivaalapot, mivel a Tbj. szerint nem képez járulékalapot. Helyesen gondolom? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2016. évi átlaglétszáma várhatóan 40 fő körül alakul jövőre. 2017. évre be szeretnénk jelentkezni a kiva hatálya alá. A létszámra vonatkozóan a régi 25 fős vagy az új 50 fős határt kell figyelembe vennünk? (A törvényi szabályozás nem egyértelmű erre vonatkozóan.) Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk döntően önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. A kivatörvényben nem találunk tiltó rendelkezést, véleményünk szerint mi is beléphetnénk ebbe az adózási formába. Minden egyéb feltételnek megfelelünk. Szíveskedjenek álláspontunkat megerősíteni avagy megcáfolni. Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Módosítja-e a kiva alapját a vevőtől kapott előleg, a szállítónak adott előleg 2016. évben?
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá történő bejelentkezéssel, illetve a törvény hatálya alól történő kijelentkezéssel összefüggő teendőkről.
A kata és a kiva rendszerében is változások lesznek 2017. január 1-től. A módosítások kedvezően érintik a katás és kivás adóalanyokat, így érdemes azoknak is áttekinteni a változásokat, akik eddig nem voltak alanyai ezen adóknak, de jogosultak lennének rájuk – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Szmicsek Sándor, a Mazars partnere.
Tisztelt Adózóna! Az áfa alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint 2017-től. Kérdésem, hogy aki 2016. évben kezdett és arányosan átlépte a 6 millió forintot, annak ahhoz, hogy újra alanyi mentességet válasszon, arányosan kell számolni a 8 milliót is, vagy azt már nem kell arányosítani, mivel az a jövő évre vonatkozik? Másik kérdésem pedig, hogy kiva adónemben a tagi kölcsön hogyan módosítja az adóalapot? Például, ha magánszemély tag 1 milliót kölcsönad, majd a vállalkozás ebből még abban az évben 400 ezret visszafizet, akkor milyen korrekciós tételeket kell figyelembe venni? Köszönettel.
A kiva törvény 16. § (3) pontja meghatározza, hogy kapcsolt vállalkozások esetén az átlagos statisztikai állományi létszámot és a bevételi határt együttesen kell érteni, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján. Mi a helyzet akkor, hogyha az egyébként kapcsolt vállalkozások a bevételi határt túllépnék és nem léphetnének be a kivába az utolsó beszámoló alapján, de év közben tulajdonosváltás történik, és az egyik cég választja 2017. január 1-jétől a kivát. Választhatja?
A kormány által az Országgyűléshez T/12741 számon benyújtott törvényjavaslat (javaslat) kisebb módosításokat tartalmaz a kisvállalati adózás (kiva) szabályaiban is. Ez érinti az adóalanyiság bejelentését, illetve a megszűnés egyes eseteit.
Az adóbürokrácia és a közterhek csökkentését, a versenyképesség javítását és a gazdaság fehérítését jelölte meg az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott adócsomag fő céljai között Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték