Kivásból társasági adós lenne? Új elszámolási szabályok Cikk
A júniusi adócsomag módosította a kiva alapját, emiatt változtak azok a szabályok is, amelyeket a kivából a társasági adó hatálya alá visszatérő adózóknak kell alkalmazniuk.
A júniusi adócsomag módosította a kiva alapját, emiatt változtak azok a szabályok is, amelyeket a kivából a társasági adó hatálya alá visszatérő adózóknak kell alkalmazniuk.
Nem egyértelműek a 2016. június 7-én elfogadott adótörvénycsomag – társasági adózást (tao) érintő – egyes módosításai, s bizonytalan a végrehajthatóságuk.
Másként kell meghatározni az adóalapot, előnyösebbek lesznek a létszámfeltételek – egyebek közt ezeket tartalmazzák a Magyar Közlönyben tegnap kihirdetett adózási „saláta” törvény kisvállalati adózásra vonatkozó, 2017-től hatályos passzusai.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy cég év közben választja a kiva adózást (június 1-jével), akkor a társasági adós időszak lezárásakor például a júniusban kiszámlázott könyvelési díjat, ami még májusra szól, azt május 31-ével elő kell írni, vagy az a kivás időszakban könyvelődik? Válaszát előre is köszönöm.
A kisvállalati adó (kiva) választásával – az NGM számításai szerint – az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna. A kormány adócsomagja a szabályozás jelentős egyszerűsítése mellett a jelenlegi kivásoknál jövőre további 1 milliárd forintot hagy – ha azt az Országgyűlés megszavazza, közölte a tárca.
Tisztelt Szakértő! A kft. ebben az évben új irodába költözött, sok a beruházási kiadása. A pénzforgalmi eredménye pozitív. Kérdésem: van valamilyen korrekciós lehetőség arra, hogy a beruházás értékével csökkenteni lehetne a kivaadóalapot? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt szakértők! Kivás céggel kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Nem tudom, hogyan kell kezelni a kivás cégnél azokat a számlákat, amelyeket mondjuk 2016-os teljesítéssel állítottak ki, de a valós teljesítés 2015. évi. Illetve belezavarodtam a kivás cégek értékcsökkenésének elszámolásába, a kivás adóalanyiságot megelőző időszakra, illetve a kivás évben a tárgyi eszközök elszámolásába és a kiva alapjára hatásába. Ebben szeretnék iránymutatást kérni, hogyan kell ezt kezelni a kivarendszerében. Köszönettel: Krcsik Eszter
Ügyfelem kiva szerint adózik. Év közben átutalt 12 millió forint kivát, és ebből 4 millió forintot átvezettetett másik adónemre. Az adóbevallás adóalap-növelő tétele 8 millió vagy 12 millió forint? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tisztelt Szakértő! Az én fejemben a kiva nem teljesen tiszta. Kiva adóalanyiság alatt vásároltunk egy ingatlant 11 500 e forintért, most eladnánk körülbelül 17 500 e forintért. Mikor és mennyit kellene utána adózni? Az esetleges adót mivel lehetne csökkenteni? Köszönöm a válaszát!
Az adóalapot nullára vittük, de még van maradvány a negatív pénzforgalmi eredményből és a beruházás összegéből. Kérdés, hogy a maradványokat tovább lehet-e vinni, és azokat a későbbi év(ek)ben felhasználni?
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi tevékenységet folytató vállalkozás a kivatörvény hatálya alá tartozik. Ügyvezetője társas vállalkozói jogviszonyban van, csak az ügyvezetés ellátásával foglalkozik. Az egészségügyi tevékenységet megfelelő szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak látják el. Kérdés: a társas vállalkozó esetén a kiva alapja mennyi lesz, a minimálbér vagy a garantált minimálbér 112,5 százaléka? Köszönettel.
Tisztelt Szolnoki Béla! 2016. 04. 03-án válaszában az adómentes lakáshitel-törlesztést végleges pénzeszközátadásnak minősítette és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. A 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet 15. §-a szerint 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény szerint az adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás a személyi jellegű ráfordítások közé tartozik, de nem tartozik bele a 20. § (3) szerinti Tbj. szerinti adóalapba. Miért minősül végleges pénzeszközátadásnak a lakáshitel-törlesztési támogatás? Ezen az elven a cafetéria keretében adott összegek (étkezési utalvány, SZÉP-kártya plusz az ezekhez kapcsoló megfizetendő adók) is módosítja a pénzforgalmi szemléletű eredményt? Esetleg a kötelező bérlettérítés a munkavállalók részére és a munkába járás költségtérítése is végleges pénzeszközátadás? (Ezek a tételek a számviteli törvény szerint személyi jellegű ráfordítások.) Kérem, segítsem megértelmeznem, hogy a fenti tételek miért tartoznak a végleges pénzeszközátadásba, és miért nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Itkor Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kivások iparűzési adóalapjának meghatározásával kapcsolatban lenne kérdésem. A Htv. 39/B § (2) bekezdésében azt írja, hogy a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében kell (lehet) meghatározni az adóalapot. Találtam egy olyan értelmezést, hogy ez a pénzforgalmi eredményt és a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelmet jelenti. A kérdésem az lenne, hogy amikor a kivabevallásban levezetem az adóalapot, ott még az előző évi veszteség (illetve beruházás) is csökkenti az adóalapot, akkor az iparűzési adóalapnál azt az adóalapot kell figyelembe venni, ami ténylegesen a kisvállalati adó alapja (előző évi veszteséggel is csökkentett)? (15KIVA-02 lap 12 sor alapja?)
Tisztelt Szakértő! Egy, kivát választó társaság adómentes hiteltörlesztési támogatást szeretne adni munkavállalójának, a támogatás megfelel az adómentességi feltételek. Kérdésem, hogy az adómentes hiteltörlesztési támogatás összegével korrigálni kell-e a pénzforgalmi szemléletű adóalapot? Köszönettel.
Tisztelt Cím ! Kivás társaság 2014. évben vevő számla után nem fizette meg a kivát, mivel nem folyt be pénzügyileg a bevétel, csak számvitelben szerepeltettük az árbevételek között, mind ez mellett a nyitott vevők között is szerepelt ez a tétel 2014-ben. 2015-ben befolyt az összeg a társaság bankszámlájára. Kérdésünk 2015-re vonatkozóan: 2015-ben beérkezett a bankba ez a korábbi nyitott vevő, ezért ezzel csökkentem kell a kivaalapot? Minden más, az előző évi kifizetett szállító összegével növelem a kivaalapot? Nem kellene egy ellen korrekciójának is lennie? Így lehet olyan árbevétel, amely után nem fizet a cég kivát, illetve lehet olyan költség, amely kifizetése sosem csökkenti a kiva alapját? A fenti kérdésemet, hogyan kell értelmezni a 20. § (13) bekezdése alapján, miszerint: A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni köszönettel Pálkerti Norbert
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől