2013-ban képzett fejlesztési tartalékot egy vállalkozás, melyhez kapcsolódóan beruházást hajtott végre 2017. év folyamán, de ebben az évben már kivaalany volt. Az tiszta, hogy nyilvántartást vezet, ellenőrzöm, hogy eleget tett-e a 4 éves kötelezettségének, beszerezte az eszközt. A kérdésem az lenne, hogy a könyvekben lekötött tartalékból vissza kell-e vezetni 2017-ben az összeget eredménytartalékba?
Önkormányzati cég egyik cége bejelentkezett a kiva alá, figyelembe vette az anya és a cég létszámát és árbevételét, az önkormányzatnak van még két cége, a kivás cégnek nincs velük kapcsolata. Figyelembe kell-e venni a számításnál, hogy lehet-e kivás cég vagy nem?
Tisztelt Szakértő! 2017. évtől kiva hatálya alá tartozó vállalkozás olyan tárgyi eszközt értékesít, amelyre a megelőző évben fejlesztési tartalékot vett igénybe. Úgy tudom, hogy a tao szerint adóalap-növelő lenne a nyilvántartási értéke, amikor kivezetem, viszont a kivás időszaka alatt hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékra jutó korábban igénybe vett adóalap-csökkentő tételt, ha értékesítésre kerül sor? Válaszát köszönöm!
A 1729 helyett mit kell beadni? Az IPA és a 17KIVA oké, de a mérlegadatokat melyikben kérik? A 1771 úgy látom, csak áttérő adózóknak van. Vagy ezzel a két bevallással letudtam mindent? :-)
Ha egy 2017.01.01-től kivás kft. úgy hajt végre beruházást 2018-ban, hogy nem volt az előző években elhatárolt vesztesége, csökkentheti-e a 2018. évi beruházás összegével a 2018. évi kiváját? Ha igen, és a beruházás összege meghaladja a személyi jellegű kifizetések összegét, a fennmaradó különbözettel mi történik?
Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak sajnos már több mint egy éve nincs bevétele, viszont a "főállású", személyesen közreműködő beltag után a minimálbér szerinti járulékokat és adókat fizeti a cég. Ezen szeretnénk változtatni. Két megoldásban is kérném a véleményét. Az első megoldásnál járható út lehet-e, hogy a betéti társaság társasági szerződését akként módosítanánk, hogy a beltag mind az ügyvezetői, mind személyes közreműködői feladatait munkaviszony keretében látja el? A munkáltatói jogok gyakorlását pedig kizárólag a beltag munkaviszonyára tekintettel a betéti társaság kültagja látja el. A szerződésmódosítás után a beltag munkaviszonya heti 2 óra lenne (ez van a gyakorlatban is, hiszen nem végeznek tevékenységet), és ennek alapján fizetnék a járulékokat, adókat. Kérném ezen megoldásnál térjen ki nemcsak a társasági jogi, hanem a NAV ez irányú álláspontjára, gyakorlatára is! A másik lehetséges megoldás – amit akár az előző megoldással együttesen szeretnénk alkalmazni – az, hogy a társaság a kiva adózási módot választaná, mely esetben tudomásom szerint nem vonatkozik a kivafizetési kötelezettség a tagra, legalább a minimálbér erejéig. (A 13 százalékos mértékű kivára gondolok), miután nincs jövedelemkifizetés. Gondolom, megmarad viszont ebben az esetben is a minimálbér szerinti nyugdíj- és munkarőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönettel !!
Tisztelt Szakértő! Kivás vállalkozás pénzösszeget adományozott a Heim Pál Alapítvány részére úgy, hogy a Tárhely.eu Kft.-n ezáltal extra tárhelyet kapott. A Tárhely.eu Kft.-től kapott számlán szerepel az adomány megnevezése és az adomány összege. Kérdésem az lenne, hogy jár-e adóvonzattal a kivás vállalkozás által fizetett adomány, illetve hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adószakértő! Adott két egyszemélyes belföldi kft., azonos a tulajdonos, mindkét cégben ő az ügyvezető is. A kiva alá tartozó kft. véglegesen pénzeszközt adna át a tao alá tartozó kft.-nek. A kedvezményezett kft. a juttatás nélkül is nyereséges lenne. Kérdésem arra irányul: – van-e és mikor adóalap-növelő kötelezettség a nyújtó kivás vállalkozásnál; – játszik-e valamilyen szerepet, ha a pénzeszközt a nyújtó vállalkozás kizárólag fejlesztési célra vagy egyéb célra adná (a szerződésben ezt kikötnék); – a kapcsolt jellegre tekintettel minősíthető-e az ügylet jogszerűtlennek, azaz milyen feltételekkel jöhet létre közöttük ilyen végleges pénzeszközátadás. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni,hogy a kivás cégeknek a számlán fel kell-e tüntetni, a "KISADÓZÓ" jelölést, mint kötelező tartalmi elemet? Véleményem szerint a 2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény 12. § (2) bekezdése csak a katás vállalkozásokra vonatkozik. Viszont egyre több helyen látom az alábbi szöveget megjelenni: "A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (kata, kiva hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]". Ez engem elbizonytalanít. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Átlépte a kivás bevételi értékhatárt lépett egy cég 2017. december 9-én. Ezzel kapcsolatosan az alábbiakban kérném a segítségét. A 18T201T változásbejelentő adatlapon most tulajdonképpen mit kell bejelentenem a kivamegszűnés napjának? Továbbá a záró nappal, ami most kiderül, hogy mi is valójában, le kell adnom a 17KIVA bevallást? Ezen kívül még milyen teendőim vannak a könyvelői munka kapcsán? Hálásan köszönöm előre is megtisztelő válaszát és fáradozását.
Tisztelt Szakértő! Milyen amortizációs kulcsokat alkalmazhat a kivás mikrogazdálkodó? A 398/2012. kormányrendelet 8. § (5) bekezdése szerint a tao szerinti kulcsokat kell alkalmazni. Lízingelt személygépkocsi esetében (nyílt végű pénzügyi lízing 3 éves futamidővel) 33 vagy 20%? Válaszát előre is köszönöm.
Kiva hatálya alá bejelentkezett vállalkozásban nyugdíjas szakmunkásokat foglalkoztatnánk. Megéri-e ezt nyugdíjas szövetkezeten keresztül tenni? Szociális juttatások – mint egészségpénztári befizetés, étkezési hozzájárulás, BKV-bérlet, utazási kedvezmények – adóterheiben van eltérés a normál foglalkoztatáshoz képest? A vállalkozás adja ezeket vagy a szövetkezet? A munkaerő-kölcsönzésre hasonlító a jogszabályi környezet? Ez foglalkoztatásnak minősül például a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében?
Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.
A számviteli törvény 2/A §-a úgy szabályoz, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti". A kivatörvény 15. §-a szerint "a kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik". Kérdésem: hogyan kell értelmezni ezt a kettős szabályozást a gyakorlatban? Az értelmezésnek abból a szempontból is van jelentősége, hogy az szja-törvény 66. §-a szerint az osztalék fogalma: „a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény”. E törvények egybevetése azt jelenti, hogy a kiva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság tagja nem osztalékot, hanem egyéb jövedelmet vesz fel az adózott eredményből? Tehát a kiva alatt lévő betéti társaságok magánszemély tagjai esetében nem a 450 ezer forint ehohatár figyelembe vételével történik a kifizetendő osztalék megállapítása, hanem a 22% egészségügyi hozzájárulás terheli, felső határ nélkül?
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték