13 találat a(z) kirendelés cimkére

Kirendelt külföldi munkavállalókkal kapcsolatos adózási kérdések Cikk

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak taj-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Olvasónk kérdésére Horváthné Szabó Beáta adószakértő adott választ.

Külföldi munkaerő kirendelése Kérdés

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak TAJ-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Köszönettel: Szabó Tamásné ügyintéző

Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.

Kirendelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kirendeléssel kapcsolatban szeretnék információt kérni. "A" cégből mennek dolgozók "B" cégbe belföld-belföld viszonylatban kirendeléssel. Milyen feltételek mellett lehetséges, illetve mi a vonatkozó szabályozás? Köszönettel: József

Magyar leányvállalathoz kirendelt harmadik országbeli állampolgár biztosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni: kínai anyavállalat kirendeli a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához projekttámogatásra; a kirendelés ideje várhatóan 2019. 12. 31-éig tart. A magyar leányvállalatnál munkavégzésre jogosító vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyt azonban csak rövidebb időre adták meg, így az érvényességi idő 22 hónap. A Magyarországra történő kirendelés ideje alatt a munkavégzésért járó bért megállapodás alapján a magyar leányvállalat fizeti, és biztosítja a kirendelt munkavállaló teljes körű lakhatását is (fizeti a magyar cég által bérelt lakás bérleti díját és a rezsi költségeket). Keletkezik-e az új szabályok alapján a kirendelt munkavállaló esetében biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási és szociális hozzájárulási adó-, szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség? A bejelentést a 17T104 vagy a 17T1041 nyomtatványon kell beküldeni (ha utóbbin, akkor az alkalmazás minősége milyen kóddal szerepel), illetve vonatkozik-e a cégre 1708 havi bevallási kötelezettség? Köszönöm előre is a segítséget.

Munkarend bizonyos esetekben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben munkavállalók egy csoportja olyan körülmények között dolgozik, hogy a működés az adott munka tekintetében (tehát nem a munkáltató teljes tevékenysége) megszakítás nélküli (technológiai okok miatt), és a munkát más cég telephelyén, de az eredeti munkáltató felügyelete alatt végzik, tekinthető-e ez úgy, hogy a munkáltató működése ott megszakítás nélküli? Hogyan alakul, ha a felügyelet más munkáltató alatt történik (korábbi kirendelés, ha jól tudom)? Illetve ilyen esetben milyen munkarend lesz irányadó? Ha a munkavégzés helye szerinti munkarend, amiről ír a törvény, de többféle munkarend van az adott helyen, hogyan dől el, mi az irányadó munkarend? Többletelem a kérdéshez, hogy a munkavállalók munkavégzési helye nagyobb földrajzi egységként van megjelölve, így a másik helyen történő munkavégzés elvben nem valósul meg. Köszönettel.

Fordított áfa: rábólintott az EU Cikk

Az Európai Unió Tanácsa 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezi Magyarország számára a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében. A Tanács az eltérésre 2017. december 31-éig biztosít lehetőséget Magyarország számára – közölte a NAV.

Erzsébet-utalvány nem foglalkoztatottnak Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkavégzésre hivatalos állományból kirendelt magánszemélyeknek hogyan adható Erzsébet étkezési utalvány? Az így munkavégzésre kirendelt dolgozók nem felelnek meg az Mt. szerinti "kirendelés"-nek, azaz nem az a munkáltató fizeti ki a bérüket, akinél a munkavégzés történik. Lényegében a munkát végző magánszemélyekkel a juttató semmilyen közvetlen kapcsolatban nincs. Elképzelésük szerint azokat a magánszemélyeket jutalmaznák, akik jól dolgoznak. A jutalmazás akár többször egymás után is (nem csak évi 3 alkalommal) megtörténhetne, melynek összege alkalmanként egy 500 forint értékű Erzsébet-utalvány lenne. Van erre Önök szerint valamiféle megoldás? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

Kirendelés tb-kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Egy magyar székhelyű és telehelyű kft. (tulajdonosa 25% - ban magyar magánszemély, 75%-ban osztrák székhelyű és telephelyű kft.) munkavállalói - 2014.01.01-től jelenleg is, folyamatosan - kirendelés keretein belül az osztrák kft.-nél, Ausztriában végeznek munkát, az osztrák cég telephelyén. A munka beosztása és a munka felügyelete, valamint az elvégzett munka felelőssége az osztrák cég jogköre. Jelenleg Magyarországon fizeti a magyar munkáltató a társadalombiztosítási járulékot a dolgozók bére után, míg a személyi jövedelemadó Ausztriában kerül levonásra és befizetésre. Kérdésem az lenne, hogy az OECD Modellegyezmény 15. cikk alapján a fenti esetben ki tekinthető gazdasági munkáltatónak és a dolgozók után melyik államban kötelező megfizetni a járulékot annak ismeretében, hogy ez a foglalkoztatás nem tekinthető kiküldetésnek? Válaszukat előre is köszönöm.

Munkavállaló kirendelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a munka törvénykönyvében történt 2013. évi változással kapcsolatos. Munkavállaló kirendelése milyen feltételekkel lehetséges? Az Mt.-ben lévő időbeli korlátot hogyan kell értelmezni? A 44 nap és 352 óra időben hogyan oszlik meg? Ezt arányosan kell nézni teljes évben, és hónapra visszaosztani, vagy akár 2-3 hónap alatt felhasználható? Köszönöm válaszát: Zsuzsa

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - mit enged meg a törvény? Cikk

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és annak veszélyei júliustól Cikk

Július 1. napjától újraszabályozták a kirendelés, átírányítás és a kiküldetés szabályait. Ezek a fogalmak megszűnnek, helyette a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásáról beszél a törvény. Nézzük a részleteket.

Állásidő: okok, díjazás és alternatívák Szakértői Kommentár

A munkavállalót a munkáltató többféle jogcímen is mentesítheti a munkavégzés alól.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Evából tao hatálya alá áttérés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Számvitel és összesítő nyilatkozat

Nagy Norbert

adószakértő

Felmondási idő és végkielégítés számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close