14 találat a(z) kirendelés cimkére

EU állampolgár kirendelése Kérdés

Kirendelt külföldi munkavállalókkal kapcsolatos adózási kérdések Cikk

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak taj-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Olvasónk kérdésére Horváthné Szabó Beáta adószakértő adott választ.

Külföldi munkaerő kirendelése Kérdés

Magyarország és Törökország közötti megállapodás alapján munkaerőt rendeltek ki magyarországi építőipari munkavégzésre. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat a török munkáltató rendezi Törökországban. Magyarországon a vendégmunkások nem kapnak TAJ-számot. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a munkavállalóknak és a magyarországi bejegyzett fióktelepnek? Köszönettel: Szabó Tamásné ügyintéző

Kirendelt munkavállaló esetén munkáltatók közötti elszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik munkáltató a munka törvénykönyve 53. § (1) bekezdése szerint a munkáltatóval kapcsolt vállalkozásban lévő másik munkáltatónál történő munkavégzésre utasítja ideiglenesen a munkavállalót. Hogyan kell elszámolnia a két munkáltató között a munkavállaló kirendelését? Szabadon megállapodhatnak, esetleg úgy is dönthetnek, hogy nem fizet semmit a "kirendelés" miatt a másik munkáltató, vagy kell-e például a szokásos piaci árat alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm.

Kirendelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kirendeléssel kapcsolatban szeretnék információt kérni. "A" cégből mennek dolgozók "B" cégbe belföld-belföld viszonylatban kirendeléssel. Milyen feltételek mellett lehetséges, illetve mi a vonatkozó szabályozás? Köszönettel: József

Magyar leányvállalathoz kirendelt harmadik országbeli állampolgár biztosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni: kínai anyavállalat kirendeli a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához projekttámogatásra; a kirendelés ideje várhatóan 2019. 12. 31-éig tart. A magyar leányvállalatnál munkavégzésre jogosító vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyt azonban csak rövidebb időre adták meg, így az érvényességi idő 22 hónap. A Magyarországra történő kirendelés ideje alatt a munkavégzésért járó bért megállapodás alapján a magyar leányvállalat fizeti, és biztosítja a kirendelt munkavállaló teljes körű lakhatását is (fizeti a magyar cég által bérelt lakás bérleti díját és a rezsi költségeket). Keletkezik-e az új szabályok alapján a kirendelt munkavállaló esetében biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási és szociális hozzájárulási adó-, szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség? A bejelentést a 17T104 vagy a 17T1041 nyomtatványon kell beküldeni (ha utóbbin, akkor az alkalmazás minősége milyen kóddal szerepel), illetve vonatkozik-e a cégre 1708 havi bevallási kötelezettség? Köszönöm előre is a segítséget.

Munkarend bizonyos esetekben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben munkavállalók egy csoportja olyan körülmények között dolgozik, hogy a működés az adott munka tekintetében (tehát nem a munkáltató teljes tevékenysége) megszakítás nélküli (technológiai okok miatt), és a munkát más cég telephelyén, de az eredeti munkáltató felügyelete alatt végzik, tekinthető-e ez úgy, hogy a munkáltató működése ott megszakítás nélküli? Hogyan alakul, ha a felügyelet más munkáltató alatt történik (korábbi kirendelés, ha jól tudom)? Illetve ilyen esetben milyen munkarend lesz irányadó? Ha a munkavégzés helye szerinti munkarend, amiről ír a törvény, de többféle munkarend van az adott helyen, hogyan dől el, mi az irányadó munkarend? Többletelem a kérdéshez, hogy a munkavállalók munkavégzési helye nagyobb földrajzi egységként van megjelölve, így a másik helyen történő munkavégzés elvben nem valósul meg. Köszönettel.

Fordított áfa: rábólintott az EU Cikk

Az Európai Unió Tanácsa 2015. december 10-én elfogadta a 2015/2349 számú végrehajtási határozatot, amely engedélyezi Magyarország számára a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezéseitől eltérve a fordított áfa alkalmazását a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások esetében. A Tanács az eltérésre 2017. december 31-éig biztosít lehetőséget Magyarország számára – közölte a NAV.

Erzsébet-utalvány nem foglalkoztatottnak Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkavégzésre hivatalos állományból kirendelt magánszemélyeknek hogyan adható Erzsébet étkezési utalvány? Az így munkavégzésre kirendelt dolgozók nem felelnek meg az Mt. szerinti "kirendelés"-nek, azaz nem az a munkáltató fizeti ki a bérüket, akinél a munkavégzés történik. Lényegében a munkát végző magánszemélyekkel a juttató semmilyen közvetlen kapcsolatban nincs. Elképzelésük szerint azokat a magánszemélyeket jutalmaznák, akik jól dolgoznak. A jutalmazás akár többször egymás után is (nem csak évi 3 alkalommal) megtörténhetne, melynek összege alkalmanként egy 500 forint értékű Erzsébet-utalvány lenne. Van erre Önök szerint valamiféle megoldás? A választ előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

Kirendelés tb-kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Egy magyar székhelyű és telehelyű kft. (tulajdonosa 25% - ban magyar magánszemély, 75%-ban osztrák székhelyű és telephelyű kft.) munkavállalói - 2014.01.01-től jelenleg is, folyamatosan - kirendelés keretein belül az osztrák kft.-nél, Ausztriában végeznek munkát, az osztrák cég telephelyén. A munka beosztása és a munka felügyelete, valamint az elvégzett munka felelőssége az osztrák cég jogköre. Jelenleg Magyarországon fizeti a magyar munkáltató a társadalombiztosítási járulékot a dolgozók bére után, míg a személyi jövedelemadó Ausztriában kerül levonásra és befizetésre. Kérdésem az lenne, hogy az OECD Modellegyezmény 15. cikk alapján a fenti esetben ki tekinthető gazdasági munkáltatónak és a dolgozók után melyik államban kötelező megfizetni a járulékot annak ismeretében, hogy ez a foglalkoztatás nem tekinthető kiküldetésnek? Válaszukat előre is köszönöm.

Munkavállaló kirendelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a munka törvénykönyvében történt 2013. évi változással kapcsolatos. Munkavállaló kirendelése milyen feltételekkel lehetséges? Az Mt.-ben lévő időbeli korlátot hogyan kell értelmezni? A 44 nap és 352 óra időben hogyan oszlik meg? Ezt arányosan kell nézni teljes évben, és hónapra visszaosztani, vagy akár 2-3 hónap alatt felhasználható? Köszönöm válaszát: Zsuzsa

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - mit enged meg a törvény? Cikk

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és annak veszélyei júliustól Cikk

Július 1. napjától újraszabályozták a kirendelés, átírányítás és a kiküldetés szabályait. Ezek a fogalmak megszűnnek, helyette a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásáról beszél a törvény. Nézzük a részleteket.

Állásidő: okok, díjazás és alternatívák Szakértői Kommentár

A munkavállalót a munkáltató többféle jogcímen is mentesítheti a munkavégzés alól.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close