700 találat a(z) kft. cimkére
Katás vállalkozó gépkocsi használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áfaalany tanácsadói projektmunkára alkalmaz katás vállalkozót (vállalkozókat). A vállalkozók közül van főállású katás, és nem főállású katás vállalkozó is. A projektek országosak, változó időszakosak (heti 1 max. 2 nap). A kisadózó vállalkozók saját gépjárművüket kb. 50–100 km-es körzetben hajlandók használni. A kft. a jól kialakult munkakapcsolatra tekintettel ragaszkodik a kisadózó vállalkozókhoz 100 km-en túli munkákra is, van lehetősége kishaszongépjárművet biztosítani részükre, illetve olyan munkák esetében, ahol regisztrált rendszámú gépjárművek léphetnek be telephelyekre. A tehergépjárműveket minden esetben a kft. üzemelteti és tartja fent, és útiköltséget számláz ki a megbízók felé. Kérdésem az, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 14. § 3. pontjának e) bekezdése szerint a katás vállalkozók használhatják-e a tevékenység végzéséhez a kft. tulajdonában lévő kishaszongépjárművet? Ha igen, akkor ez az egy eszköz – a kft. más eszközt nem biztosít a katás vállalkozóknak – kimeríti-e az e) pontban leírtak fogalmát (eszközöket, anyagokat)? Kft. levonásba helyezheti-e az üzemanyag áfáját? Válaszukat előre is köszönöm!
Internetes adománygyűjtés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Internetes adománygyűjtésbe szeretne kezdeni egy kft., amely speciális weboldal-fejlesztéssel foglalkozik. Az adományért cserébe a weboldal tartalmához ingyenes hozzáférhet az adományozó. Az adomány összege 5–100 000 forintig lehetséges. Kérdésünk, hogy milyen bejelentési/dokumentálási feladatokra van szükség a gyűjtés elkezdéséhez, illetve a kft.-nek – aki az adományt kapja – milyen adófizetési kötelezettsége van a kapott összegek után. Az adományozó lehet cég vagy magánszemély is, nekik van-e bármi adófizetési/bevallási kötelezettségük?
Egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki rendelkezik más cégnél 4 órás munkaviszonnyal is. A saját kft.-ből nem vesz fel jövedelmet. Azt szeretném megtudni, hogy a kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik az ügyvezető után? Válaszát köszönöm, H.Éva
Alapítványi iskolának adott támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosainak gyermeke alapítványi iskolában jár. Az iskolának adott támogatást a kft. Mire figyeljünk az adózás és számvitel szempontjából? Segítségét előre is köszönöm
NAV végrehajtás, árverés során ki vehet részt az árverésen
Kérdés
Egyéni vállalkozó vagyok. Az egyéni vállalkozáson kivül 50 százalékban tulajdonos vagyok egy kft.-ben. A kft. másik tulajdonosa és ügyvezetője a fiam. A NAV ellenőrzése nagyobb összegü áfahiányt állapított meg a kft.-nél. A kft. pénzügyi forrásai nem fedezik a megállapított adóhiány és bírság összegét. Várhatóan végrahajtásra, árverésre kerül sor a kft. eszközeinek, vagyontárgyainak, gépeinek vonatkozásában. Kérdésem: mint a kft.-ben 50 százalékban tulajdonos az egyéni vállalkozásom a végrehajtás során az árveresen részt vehetek-e, megvásárolhatom-e a kft. tulajdonát képező gépeket, berendezési tárgyakat, telephelyet. Várom mielőbbi szives válaszukat! Tisztelettel: egy egyéni vállalkozó
Cég tevékenységének szüneteltetése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek választ adni az alábbiakra! Egy kft.-nek fiammal együtt társas vállalkozói vagyunk. Én 30 százalékban,fiam 70 százalékban tulajdonos. Fiam tagsági jogviszonyban díjazás ellenében ténylegesen és személyesen közreműködik. Fizetjük utána az előírt közterheket. Máshol nem rendelkezik semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. Én vagyok az ügyvezető megbízásos alapon, díjazás nélkül nyugdíjasként. A cég fizeti havonta a 7710 forintos egészségszolgáltatási járulékot. A kft. egy üzletet üzemeltet, melyet a vírushelyzet valamint a radikális forgalomcsökkenés miatt 2020. márc.16-ától bezártunk. Kérdésem,hogy a fiam után, aki a fenti időponttól személyes közreműködést nem végez, fizetést nem kap, kell-e közterheket teljesíteni a minimálbér figyelembevételével (nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást)? Megjegyzem, hogy a cég főtevékenysége alapján nem jogosult a közelmúltban megjelent kormányrendeletekben foglalt kedvezményekre. Válaszukat köszönve, üdvözlettel: Vértes Sándor
Megbízási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Első esetben adott egy 3 személyes kft., ahol a tagok egyenlő arányban részesednek a cégből (1–1–1 millió forint). Mindenkinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya. Közülük az egyik tulajdonos látja el a cégvezetést megbízási jogviszonyban 10 000 forintért. A 10 százalék költséghányad érvényesíthető-e? Illetve ha közösen végeznek el egy munkát, akkor fel lehet őket venni munkaszerződéssel pl. heti 10 órában (a megbízási díjast is) vagy esetleg egyszerűsített foglalkoztatással, mivel nincs folyamatos munkájuk. Második esetben adott egy egy személyes kft., ahol a tulajdonosnak van főállása, módosították most márciusban a társasági szerződést és a cégvezetést a tulajdonos fia látja el szintén megbízási jogviszonyban havi 65 000 forintért (aki mellesleg katás egyéni vállalkozó), nála 10 százalékos költséghányad érvényesíthető-e. A kifizetett összeg biztosítási jogviszonyt eredményez. Harmadik esetben szintén a cégvezető a kérdés. Itt adott egy kft., amelynek a tulajdonosa egy katás bt.. A cégvezetést a bt. beltagja látja el megbízási jogviszonyban havi 10 000 forintért, amelyet áprilistól szeretnének megemelni szintén egy 65 000 forintos összegre. Itt is kérdés a 10 százalékos költséghányad érvényesítésének lehetősége. Illetve, ha a cégvezetés mellett munkát is szeretne végezni a cégben, akkor azt a megbízási díj mellett munkaviszonyban is elláthatja-e (pl. heti 10 óra). Válaszát előre is köszönve: F.László
Katás egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:
Őstermelőség melletti kft. tagi jogviszony
Kérdés
Feleségemmel mindketten őstermelők vagyunk, mellette alkalmazotti jogviszonyunk nincs. Feleségem két kft. 100 százalékos tulajdonosa, melyekben én vagyok az ügyvezető, ezt én ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül végzem. 2019-ben az adóalapba beszámító bevételem 4 561 744 Ft volt, ebből támogatás 1 035 372 Ft. Feleségem bevétele 3 302 783 Ft, melyből 1 177 245 Ft a támogatás. Kérdésem, hogy melyikünknek milyen jogcímen mennyi járulék-, illetve adófizetési kötelezettsége van. Válaszukat előre is köszönöm!
Kivás vállalkozás
Kérdés
A vállalkozás (kft.) cukrászati tevékenységet végez. Bevétele minimálisra csökkent. 3 munkavállalója van és tag főállású ügyvezető. Mivel a főtevékenysége 1071, ami nincs benne a kedvezményezettek körében, munkavállalóit fizetés nélküli szabadságra küldi és 7710 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet utánuk. A kérdésem a főállású tagra vonatkozik, mivel nem jár szabadság neki. Ő megteheti, hogy csak 7710 forintot fizessen, vagy ő (azaz a kft.) a teljes fizetése után kell járulékot fizessen?
Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Egyéni vállalkozásból kft.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozás (bolt) szeretne kft.-vé átalakulni. Kérdésem, hogy a kft. bejegyzésének napja előtt kell-e záró szja-bevallást készíteni az egyéni vállalkozóra vonatkozóan. Illetve, ha van árukészlete, akkor az szja tekintetében növelő tényező-e, és áfa tekintetében értékesítésnek számít-e, és meg kell-e fizetni az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Gyed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a jelenleg első gyerekével gyeden levő dolgozó ismét terhes. Azt szeretné, hogy a csed után nem az anya igényelné a gyedet, hanem az apa, mert az apának magasabb a jövedelme, viszont az anya se akar visszajönni dolgozni. Ilyenkor az anya fizetés nélküli szabadságon van, a munkáltatónál szünetel a biztosítása, ezt lejelentem a T1041-en, és a dolgozó maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A munkáltató köteles ilyenkor fizetés nélküli szabadságra engedni a dolgozót? Ha később az anya vissza akar jönni dolgozni, akkor a munkáltató köteles visszavenni?
Egyéni vállalkozó kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter
Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
