Tisztelt Szakértő! Magyarországi magánszemély egyéni vállalkozást szeretne indítani itt Magyarországon, jelenleg Ausztriában biztosított heti 10 órás bejelentéssel. Kérdésünk az lenne, hogy amennyiben megmarad a kinti biztosítási jogviszonya, kell-e itthon egyéni vállalkozóként megfizetnie a minimum járulékot vagy amennyiben kata adózást választja, az 50 ezer vagy a 25 ezer forint katát kell-e megfizetnie? Válaszát köszönöm.
Magyarországi cég ad el árut török cég magyarországi leányvállalatának, rendeltetési hely: Törökország. A fuvart a magyar eladó cég szervezi. Kell-e áfát számlázni, illetve mit kell feltüntetni a számlán az eladó magyar cégnek?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes, magyarországi kft., ahol a társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát. Az ügyvezető külföldön (nem EU tagállamban) főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve ugyanitt lakik az év több mint felében. A kft. megnyert egy pályázatot, aminek keretében az ügyvezető és +1 fő részére kifizetett bérköltségre kapnának támogatást. A kérdésem az lenne, hogy be lehet-e jelenteni heti 40 órás munkaviszonyba az ügyvezetőt úgy, hogy közben a külföldi munkahelye is megmarad? Nem okoz gondot, hogy ténylegesen – fizikailag – nem belföldön látja el a feladatát? A külföldi tartózkodási hely miatt az ügyvezetőként kapott jövedelme a magyar szabályok szerint adózik vagy össze kell vonni a külföldi jövedelmével és ott kell utána adóznia? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetre kérném szíves segítségüket. Adott egy nagykorú magyar állampolgár, aki családjával már évek óta Angliában él, és ott folytatja tanulmányait. A Taj-száma jelenleg itthon érvénytelen, mert anno bejelentették, hogy külföldre mennek, külföldön biztosított a tanulmányai által, de van itthoni lakcíme, lakcímkártyája, az adóazonosítója is megvan. EU-kártyával is rendelkezik. Most nyáron hazajönne, hogy nyári alkalmi munkát vállaljon. Hogyan teheti ezt meg, mi a hivatalos folyamata, hogyan tud itthon átmenetileg egyszerűsített alkalmi munkát vállalni? Válaszukat előre is köszönöm!
Olvasónk a következőket kérdezte: Egy kft. minden alkalmazottja 3 napos szakmai úton vesz részt Ausztriában, az utazás a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel történik. A programban több szakmai kirándulás szerepel, melyhez kapcsolódóan a belépőket, az étkezést és a szállást a kft. fizeti. Hogyan számolhatók el ezek a költségek? Melyiknek van adóvonzata, melyiknél vonható le az áfa? Kiküldetésnek minősül-e? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem az állásfoglalását és tájékoztatását. Magyar állampolgárságú felnőtt magánszemély az ügyfelem, magyarországi lakóhellyel. Romániában élő nagyszülei halála után (mivel édesapja meghalt) örökölt ¼ részben egy ingatlant. Az ingatlan eladásra került, a vételárat a vevő euróban fizette ki, román állampolgár vette meg. Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekre várom a válaszukat: az örökösödéssel kapcsolatban melyik országban kell adóznia (Magyarország, Románia) és milyen pénznemben? Kell-e okiratot csatolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből – írja a Világgazdaság.
A Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa kampányt indított a külföldön munkát vállalók tájékoztatására, a munkavállalással kapcsolatos veszélyek felhívására.
Tisztelt Szakértő! Lehetséges-e alkalmazottként külföldön (Svájcban) munkát vállalni úgy, hogy Magyarországon megmarad a magánszemély egyéni vállalkozói státusza, azaz ügyvezető igazgatóként működik a magánszemély, saját bt.-je élén? Melyik országban lesz járulékköteles? Itthon vállalkozóként tudja-e folytatni a nyugdíj és egészségbiztosítási járulékok fizetését? Köszönöm! H Julia
Az Országgyűléshez T/625. számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavalat (Javaslat) 44–55. paragrafusa – többek között – a kisvállalati adó (kiva) előírásait érintő módosításokat tartalmaz. A változások – az adóhatóság megnevezésének állami adóhatóságról, állami adó- és vámhatóságra történő változtatását kivéve – 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
Cikkünk második részében a céges személygépkocsik társaságiadóalap-, illetve adókedvezménnyel foglalkozunk, továbbá ismertetjük a cégautó használatához kapcsolódó külföldről származó bizonylatok kezelését.
Kérjük válaszukat az alábbi ügyben! Egy cseh cég az áruját Magyarországon fogja eladni, az beérkezik egy megbízott cég telephelyére, ahol tárolásra kerül addig, míg egy vevő meg nem vásárolja. A magyarországi lebonyolítással megbízott cég nem vásárolja meg az árut, csak tárol, fuvart szervez. Kérdésünk az, hogy a két szállítás viszonylatában milyen ekáer-ügyintézés szükséges, melyik szereplőnek kell azt elvégezni illetve milyen célú behozatalt kell jelenteni (egyéb v. termékbeszerzés)? Szállítási viszonylatok: 1. Csehországból a magyarországi kft. telephelyére. 2. A magyarországi kft. telephelyéről a vevőhöz. Szereplők: 1. Eladó : cseh cég, 2. Vevő : Magyar egyéni vállalkozó vagy őstermelő, adószámos áfaalany. 3. Bonyolító, tároló cég: magyar kft, aki telephelyén tárolja a leszállított árut, neki majd a magyar tárolási helyről fuvarral kell elszállítania a vevői címre. A szállítás megszervezését az árut tároló cég végzi a vevő részére, kérésére. Ha vevőnek kell igényelni az ekáer-számot, akkor ebben az esetben további kérdések merülnek fel. A vevő magánimportot valósít meg, a szállító a cseh cég, azaz a viszonylatnak elvileg külföld-belföldnek kellene lennie, viszont a felrakodási hely Magyarország. Az ekáer- rendszer nem tudja azt kezelni, hogy cseh a feladó, viszont magyar hely a felrakodási cím, azaz ebben az esetben csak belföld-belföld viszonylatot lehet elkészíteni a bejelentést, ekkor viszont az ekáerben nem „jelenik meg” sehol a cseh szállító.
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy magyar cégnél dolgozó, akinek Magyarországon van lakhelye, a munkáltatójától kapott jövedelemigazolás alapján igénybe veheti-e a családi kedvezményt, ha a gyermek 4 éves és a lakhelye Szerbia? A család egyébként együtt él. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég vagyunk. 1.) Megtehetjük-e jogszerűen, hogy hétvégére, illetve ünnepnapra magasabb összegű, de 60 eurót nem meghaladó külföldi napidíjat állapítunk meg a gépkocsivezetőinknek (mert például kevesebb üzlet tart nyitva, drágább helyen tudnak vásárolni), mint hétköznapra? 2.) A 285/2011. kormányrendelet előírásai szerint, ha a gépkocsivezető 8 óránál kevesebbet tartózkodik külföldön, nem jár neki napidíj, ha 8-32 órát, 1 napi jár neki, ha 32-56 órát, 2 napi stb. Előfordul, hogy a gépkocsivezetők azért késlekednek hazafelé a határ átlépésével, hogy több napidíjat kapjanak. Jogszerű-e, ha előre megállapítjuk az egyes fuvarokhoz szükséges reális időszükségletet, és csak az ennek megfelelő napidíjat fizetjük idő túllépés esetén is? Természetesen, amennyiben a hazatérésnek nem volt objektív akadálya. Válaszukat előre is köszönöm!
A tapasztalatok szerint a külföldre utazók többsége tisztában van a kiviteli szabályokkal, ám azokról érdemes a célország magyarországi nagykövetségén érdeklődni – mondta Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték