Cikkünk második részében a céges személygépkocsik társaságiadóalap-, illetve adókedvezménnyel foglalkozunk, továbbá ismertetjük a cégautó használatához kapcsolódó külföldről származó bizonylatok kezelését.
Kérjük válaszukat az alábbi ügyben! Egy cseh cég az áruját Magyarországon fogja eladni, az beérkezik egy megbízott cég telephelyére, ahol tárolásra kerül addig, míg egy vevő meg nem vásárolja. A magyarországi lebonyolítással megbízott cég nem vásárolja meg az árut, csak tárol, fuvart szervez. Kérdésünk az, hogy a két szállítás viszonylatában milyen ekáer-ügyintézés szükséges, melyik szereplőnek kell azt elvégezni illetve milyen célú behozatalt kell jelenteni (egyéb v. termékbeszerzés)? Szállítási viszonylatok: 1. Csehországból a magyarországi kft. telephelyére. 2. A magyarországi kft. telephelyéről a vevőhöz. Szereplők: 1. Eladó : cseh cég, 2. Vevő : Magyar egyéni vállalkozó vagy őstermelő, adószámos áfaalany. 3. Bonyolító, tároló cég: magyar kft, aki telephelyén tárolja a leszállított árut, neki majd a magyar tárolási helyről fuvarral kell elszállítania a vevői címre. A szállítás megszervezését az árut tároló cég végzi a vevő részére, kérésére. Ha vevőnek kell igényelni az ekáer-számot, akkor ebben az esetben további kérdések merülnek fel. A vevő magánimportot valósít meg, a szállító a cseh cég, azaz a viszonylatnak elvileg külföld-belföldnek kellene lennie, viszont a felrakodási hely Magyarország. Az ekáer- rendszer nem tudja azt kezelni, hogy cseh a feladó, viszont magyar hely a felrakodási cím, azaz ebben az esetben csak belföld-belföld viszonylatot lehet elkészíteni a bejelentést, ekkor viszont az ekáerben nem „jelenik meg” sehol a cseh szállító.
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy magyar cégnél dolgozó, akinek Magyarországon van lakhelye, a munkáltatójától kapott jövedelemigazolás alapján igénybe veheti-e a családi kedvezményt, ha a gyermek 4 éves és a lakhelye Szerbia? A család egyébként együtt él. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég vagyunk. 1.) Megtehetjük-e jogszerűen, hogy hétvégére, illetve ünnepnapra magasabb összegű, de 60 eurót nem meghaladó külföldi napidíjat állapítunk meg a gépkocsivezetőinknek (mert például kevesebb üzlet tart nyitva, drágább helyen tudnak vásárolni), mint hétköznapra? 2.) A 285/2011. kormányrendelet előírásai szerint, ha a gépkocsivezető 8 óránál kevesebbet tartózkodik külföldön, nem jár neki napidíj, ha 8-32 órát, 1 napi jár neki, ha 32-56 órát, 2 napi stb. Előfordul, hogy a gépkocsivezetők azért késlekednek hazafelé a határ átlépésével, hogy több napidíjat kapjanak. Jogszerű-e, ha előre megállapítjuk az egyes fuvarokhoz szükséges reális időszükségletet, és csak az ennek megfelelő napidíjat fizetjük idő túllépés esetén is? Természetesen, amennyiben a hazatérésnek nem volt objektív akadálya. Válaszukat előre is köszönöm!
A tapasztalatok szerint a külföldre utazók többsége tisztában van a kiviteli szabályokkal, ám azokról érdemes a célország magyarországi nagykövetségén érdeklődni – mondta Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője szerdán az M1 aktuális csatornán.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft. szoros üzleti kapcsolatban van Olaszországgal. Ezért egy iskolának támogatást adna. Ez a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülhet? Innen milyen igazolást kell kérni? Köszönettel:
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az osztrák kormány legutóbbi döntése a családi pótlékokról méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben.
Az osztrák koalíciós kormány döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötéséről szerdán. Az új jogszabály várhatóan 2019-től lép életbe, és évente mintegy 100 millió eurót (több mint 31,3 milliárd forintot) takaríthat meg vele a bécsi kormány.
Tisztelt Adózóna! Magyarországon élek, itthon van munkaviszonyból származó jövedelmem. E mellett egy külföldi cégtől kapok különféle megbízásokból jövedelmet IT-s távmunka után. A pénzt a magyar bankszámlámra utalják. Információm szerint a megbízás után a kifizetőnek kell itthon az adózásomat rendezni, azonban ettől a külföldi cég elzárkózik. Az éves bevallásomban rendezhetem-e saját magam az ezen jövedelmek utáni adóimat? Milyen tételek terhelnek pontosan? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Adószakértő! Magyarországon bejegyzett és székhellyel rendelkező, alanyi adómentes katás bt. Belgiumban táncművészeti tevékenységet fog végezni. Erről számlát fog kiállítani Belgiumban bejegyzett, áfamentes közhasznú társaságnak, euróban (kb. 300 000 forintnak megfelelő összegben). Abban kérném segítségét, hogy: - a számlát a magyar cég áfamentesen állíthatja-e ki; - a számlázás miatt kell-e neki uniós adószámot kiváltania; - kell-e 1865-ös áfabevallást és 18A60-as bevallást benyújtania? A bt. eddig csak magyar partnernek számlázott. Előre is köszönöm segítségét.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés merült fel, melyben segítséget szeretnék kérni: Amennyiben egy magánszemély részére végzünk nemzetközi szállítást, hogyan alakul az áfa kérdése? Van-e különbség, ha belföldről költözik külföldre vagy fordítva? Van- e különbség, ha az állampolgár nem magyar, hanem külföldi? Mikor kell áfát felszámítanunk? Köszönöm.
Külföldi kiküldetés esetén milyen adózási szabályok terhelik a társaságot és a munkavállalót? Mekkora lehet a napidíj? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy költségvetési szerv Ausztriában magánszemélytől lakást bérel. A bérleti díjat előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy maga által kiállított belső bizonylat alapján utalja az összeget – az osztrák magánszemély nem állít ki számlát –, általában a megelőző hónap végén, hogy időben megérkezzen a bizonylat. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a bérleti díjat átszámítani? .. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! EU-n kívüli vevőnk kérésére az általunk előállított terméket a vevő megrendelőjének szállítjuk Csehországba. A számlázás úgy történik, hogy a vevőnk rendelkezik cseh adószámmal és erre az adószámára kéri a számlát áfa nélkül és feltüntetve a háromszögügyletre vonatkozó utalást. Most olyan kérése van, hogy a terméket ne Csehországba, hanem Lengyelországba szállítsuk – de továbbra is a cseh adószámára állítsuk ki a számlát. Helyes-e ebben az esetben a korábbi számlázási gyakorlatunk és feltüntethetjük-e a számlán a háromszögügylet tényét?
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték