Tisztelt Szakértő! Megtarthatja-e őstermelői jogviszonyát, aki külföldön vállal munkát, EU-s országban? Tb szempontjából csak egy országban lehet biztosított, ennek okán, ha a belföldi munkaviszony megszűnik, automatikusan főállású őstermelővé válik, tehát maga után kellene fizetnie járulékot, miközben esetleg már munkát vállal EU tagállamban. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy család közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Az apa nevén van az őstermelői, tagok az anya és a két gyermekük. Az egyik gyermek külföldön dolgozik, ott rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Az állandó lakásuk mindenkinek ugyanaz, Magyarországon van. Keletkezik e biztosítási jogviszonya a külföldön dolgozó tagnak az őstermelésre tekintettel, illetve lehet-e tagja így az őstermelésnek? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Kft. Ausztriában 36 órás főállású munkaviszonnyal rendelkező tulajdonosa részére 2019. évben osztalékot hagy jóvá. Ennek a tulajdonosnak a kifizetendő osztalék után lesz-e szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége? A tulajdonos magyar állampolgár, rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel, de a főállása Ausztriában van. Ezt igazolja az ehhez előírt nyomtatványon.
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e a cégautó külföldi magáncélú használata során az üzemanyagköltség, ha csak egy nyugta áll rendelkezésünkre a tankolásokról? Sok helyen nincs is a kútnál kezelőszemélyzet, csak az automata ad egy nyugtát a tankolásról. Bankkártya használata során természetesen a kivonaton is szerepel az összeg. A cégautóadó megfizetésre kerül. Segítségüket előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésre válaszolva kifejtette, hogy másik EU tagállami munkaviszony is feljogosít a nem főállású katára. https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_8_KATA_kulfoldi_munkaviszony_mellet_fow Más-e a helyzet, ha nem uniós tagállamban (Szerbiában) van a 36-órás munkaviszony? Akkor is lehet nem főállású a KATA-s? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szabó Tibor
Tisztelt Szakértő! Van egy magyarországi cégnek külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozása Romániában, ahol a kapcsolt vállalkozás leadózott a jövedelem után. Ezt a jövedelmet megkapja a magyarországi anyacég, majd utána ezt osztalékként felveszik a magyarországi tulajdonosok. Ezek után a magyarországi tulajdonosoknak gondolom ugyanannyit kell fizetni mint magánszemélynek osztalék után, 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Romániai cégtől kamatot kap egy magyar kft. Romániában a cégnek le kell vonni a forrásadót, gyakorlatilag a magyar cég adózott jövedelmet kap. Magyarországon ez újra adózik társasági adóban? A levont forrásadó figyelembe vehető-e a magyar adózáskor, hogyan?
Tisztelt szakértő! 1. Külföldi (EU) országban bankbetétre jóváírt kamat, ha nem fizeti ki a bank, hanem marad a bankbetétben, akkor az kamatjövedelem-e annak jóváírásakor? 2. Külföldi (EU) pénzintézettől felvett kamatjövedelemnél a 15 százalék személyi jövedelem adón kívül van-e mág más adó, milyen árfolyamon számoljuk? 3. A külföldi bank nem ad igazolást a kamatjóváírásról, csak ha fel is van véve. Ha jóváíráskor ez jövedelem, akkor mi a bizonylat?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeretne foglalkoztatni heti 20 órában munkaviszony keretében egy magyar munkavállalót, akinek ugyancsak 20 órában már van Ausztriában munkaviszonya. A párhuzamos foglalkoztatás keretében a dolgozó két helyen nem lehet biztosított. Az lenne a kérdésünk, hogy ha ez a dolgozó Ausztriában biztosított, ott fizeti a járulékokat, akkor itthon mit fizet a bruttó bére után? Mit kell, és mit nem szabad munkabéréből vonni? Milyen formában kell őt (milyen kódokkal) jelenteni a 1041-es nyomtatványon?
Az Európai Unióba és Amerikába állítunk ki számlákat. A vevő a címét nem magyar szokás szerint küldi meg, tőlünk eltérően előre írják a házszámot, azután az utcát, várost, irányítószámot és a végére az országot. A számlázóprogram erre nem ad lehetőséget, a magyar szokás szerint kéri be az adatokat. Kérdésem, hogy mikor járunk el helyesen? Létezik-e szabály erre vonatkozólag, a külföldi vevő címét kötelező-e Magyarországon a magyar szokás szerinti sorrendben kiállítani, vagy lehet a külföldi szerint is?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás, streetfood keretében például lángost és szalámit szándékozik árulni, Magyarországon is és Ausztria, Németország területén. A kérdés, ez termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Mi a teljesítés helye, és ha ez így törvényesen megoldható, milyen bizonylatot ad a vásárlóknak külföldön? Lehet alanyi mentes a vállalkozás? Köszönettel.
Adott egy magyarországi kulturális vállalkozás (kft.), csak magyarországi székhellyel. Lehetőségük nyílt 30 (magyar állampolgár + 2 szlovák +1 portugál) zenészt alkalmazni, akiket 2018. november 09-étől 2019. április 23-áig francia turné körútra küldenének. A turné költségeit (bér költséget elutalva magyar kft.-nek) a kft., további költségeket (szállás, étkezés, utazás)) pedig francia rendezőcég állja. Ugyanezen zenészek már 2018. január 01-2018. június 30-áig a francia rendező cég munkavállalói voltak, francia bérelszámolással, francia biztosítottsággal. Kérdéseim: 1. A magyar cég alkalmazhatja-e őket mint munkavállalókat. és dolgoztathatja-e őket Franciaországban, 2018. november 09-2018. december 31-ig, és fizethetik-e Magyarországon a tb-t és az szja-t? 2. Ez az alkalmazási forma kiküldetésnek számít-e így? Értve ez alatt Magyarországon a Tbj-t, külföldön az szja-t, bár nincs kint Franciaországban telephelyük. 3. A korábbi franciaországi munkaviszonyuk (2018.01.01-2018.06.30.) eredeztet-e olyan kötelezettséget, hogy újbóli franciaországi munkavégzés miatt, a 2018-as jövedelmük teljes egészében a francia jogszabályoknak kell megfeleljen? Köszönettel Nagy Katalin
Ügyfelem (kft) Kínából szerez be árut egy német cég megbízásából. A német ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar cég sajátjaként adja el neki az árut. A magyar tehát árut vásárol Kínában, és értékesíti Németországban. Az áru nem érkezik be Magyarországra, Szlovéniában a hajóról átrakját egy közúti járműre, amely Németországba viszi az árut. Hogyan kell minősíteni ezt az ügyletet az áfa szempontjából, hogyan alakul ennek megfelelően a 1865-s bevallás? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk külföldi nyaralása alatt, Olaszországban, olyan súlyosan megbetegedett, hogy kórházba került, és még kómában is tartották. A beteg hozzátartozója szerint az olasz kórház fog majd egy igazolást kiadni – olasz nyelven –, de ez eddig még nem érkezett meg hozzánk. Kérdésem, hogy a cégnek, mint kifizetőhelynek, el kell-e számolnia az olasz kóházi időszakot úgy, hogy az igazolást olasz nyelven fogja megkapni? Köszönöm válaszát előre is. Görög Aranka
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki kata szerinti adózást és alanyi adómentességet választott, EU adószámmal még nem rendelkezik. Építőipari tevékenységet szeretne végezni Németországban, magánszemélyek, közösségi és nem közösségi adóalanyok részére vegyesen. Kérdés: 1. A tevékenység megkezdése után milyen adózási és bevallási kötelezettsége keletkezik Magyarországon? A bevétel része-e a katás bevételének (árbevételkorlát miatt), a bevétel összegét kell-e figyelni az alanyi adómentesség határának megállapításánál? Áfabevallást mely számlák után kell adni? 2. Amennyiben az egyéni vállalkozó telephelyet létesít Németországban (és azt Magyarországon bejelenti), miben változik az adózási és bevallási kötelezettsége (kata, áfa)? Köszönettel: Pintér Gyöngyi
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték