Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    176 találat a(z) könyvvizsgálat cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: adott két belföldi adóalany (kft.-k), az egyik a tulajdonában lévő termelőeszközöket apportként kívánja bevinni a másik kft.-be, az apport értékével növelve a másik kft. jegyzett tőkéjét. Az Áfa tv. 17. §-a szerint nincs áfakötelezettség, ha teljesülnek a 18. § 1. és 2. bekezdésében foglaltak. A 18. § (1)a teljesül, mert a szerző belföldi adóalany, a b) pontban előírt kötelezettségvállalásnak elegendő formája-e, ha a társasági szerződésbe ezt leírják? Ebben az esetben ez elég-e, hogy az apportot szolgáltatónak ne keletkezzen áfafizetési kötelezettsége? Más kérdés: mivel a két kft.-nek a tulajdonosa ugyanaz, így kapcsolt vállalkozások, az apport értékének a meghatározásához kell-e könyvvizsgálót igénybe venni? Válaszát nagyon köszönöm, tisztelettel: Eördögh Dóra

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A bt. kft.-vé szeretne alakulni a közeljövőben. A bt. a számviteli törvény hatálya alá tartozik és kettős könyvvitelt vezet. Így a záró és a nyitó adatok a rendelkezésére fognak állni. A kérdésem az, hogy milyen záró bevallásokat kell beadnia, illetve az átalakulást kell-e neki könyvvizsgálóval auditáltatni? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem adófolyószámláján a hátralék 14 millió forint. Kérdésem: kötelezett-e könyvvizsgálatra 2014-től? Tudomásom szerint igen, kérem írja meg a törvényi hivatkozást, milyen kötelezettségei vannak ilyen esetben az adótartozást felhalmozónak. Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztő! Átalakulással kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2003. óta evaalanyként működő kkt. át szeretne alakulni bt.-vé családi okok miatt. Kérdésem: könyvelés szempontjából milyen feladatokat kell végrehajtanom? Beszámoló készítése, bevallások, könyvvizsgálóval kell-e auditáltatni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogyan állapítjuk meg azon bt. kültagjának járó osztalékot, illetve hogyan adózik, ahol csak a beltag katás? Mivel a katás bt. nem tartozik a számviteli törvény alá, így kettős könyvvitelre sem kötelezett. Ennek ellenére, hogy megállapítható legyen a kültag osztaléka, mégis kettős könyvvitelt kell vezetnie? Hogyan? A tulajdoni részesedés arányával kell megbontani az összes bevételt és kiadást, és a kültagra jutó rész külön adózik? (Eva vagy társasági adó, illetve szja és eho? A cég a beltag katába lépése előtt eva alá tartozott. )Továbbá, ha a vállalkozás eva vagy kata alatt nem vezet kettős könyvvitelt, de később visszakerül a társasági adó, illetve a számviteli törvény hatálya alá, könyvvizsgálat-kötelessé válik? Ha eva vagy kata alatt mégis vezet kettős könyvelést, a könyvvizsgálat mellőzhető? Ha nem vezetek kettős könyvvitelt, hogyan készítem el az éves beszámolót (úgy látom, ha a céget bejegyezték a cégbíróságon, a beszámolót közzé kell tenni) vagy mindezekből az következik, hogy hiába választhatom az egyszeres könyvvitelt, nem élhetek vele, hiszen beszámolót kell készítenem? Köszönettel.

    Kérdés

    Bevételi nyilvántartásos bt. 2013. januártól kivás lett. A nyitómérleget kellett volna könyvvizsgálóval hitelesíttetni?

    Cikk

    A 2014-es adóváltozásokat tartalmazó adócsomaghoz benyújtott indítvány sajátos "csődgondnoki", pontosabban „csődmegelőző” szerepet szán a könyvvizsgálóknak. A javaslat szerint a 10 millió forintot meghaladó köztartozást felhalmozó cégeknek akkor is kötelező lesz a könyvvizsgálat, ha a számviteli törvény jelenlegi szabályai szerint ez nem terhelné őket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, 2012.07.01 - 2012.12.31-ig egy Kft-nek 325 millió forint árbevétele volt, létszám 30 fő. Akkor 2013-ban már könyvvizsgálatra kötelezett, ugye? Köszönettel GG

    Cikk

    Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – állítja az Opten Kft. elemzése. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100–120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel - tudatja közleményében az Opten.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2027-ES ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Áttérés szja-ról kata alá

    dr. Császár Zoltán

    adótanácsadó, jogász

    Vadásztársaság áfaarányosítás

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Rezsiköltség-elszámolás számlázása

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 november
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media