Tisztelt Szakértő? Mi a helyes könyvelés visszáru esetén? Könyvelő programunk a 2014. évi áfatörvény-változásra hivatkozva ( 77. § és a 153./C §) a visszáru áfáját az alábbi módon könyveli: T 45 K 814 T 45 K 467 Ennek megfelelően a visszáru áfáját az áfabevallás 31. sorába emeli be (nem a levonható áfát csökkenti, hanem a fizetendőt növeli). Helyes ez az eljárás?
A kft. 100 százalékos magánszemély tulajdonosa (aki egy könyvelő bt. kiegészítő tevékenységet végző, személyesen közreműködő beltagja) végezheti-e, és milyen jogviszonyban a kft. könyvelését?
A számlakibocsátó a számla aljára feltünteti, hogy a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból X forint. Kell-e ezt nekem (a számlakibocsátó) tételesen könyvelnem, ha igen, akkor hogyan? Vagy a negyedéves bevallás alapján csak a 86.-ba bekönyvelnem egy összegben a befizetési kötelezettséggel szemben? Válaszukat köszönöm.
Cégünket az egyik gépjármű gyorshajtása miatt közigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Azt szeretném kérdezni, hogy ennek a bírságnak a könyvelése személyi jellegű (55-ös) költség, vagy egyéb ráfordítás (86-os)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél először kerül sor gyűjtőszámla kiállítására a felek megállapodása alapján. Fuvardíjat számláz bruttó 1 millió 500 ezer forint értékben, a tényleges teljesítési időpontok 2013.12. haviak. A számlán a teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel: 2014.01.15. Kérném segítségüket a helyes elszámolás módjára, melyik időpontban kell elszámolni az áfát és a bevételt, ha lehetséges szíveskedjenek megadni az erre vonatkozó kontir tételeket. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Társas vállakozás végeztetheti-e a könyvelését az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint alkalmi munkaként? A könyvelési programot és a számítógépet a vállalkozás biztosítaná, és havi 3-4 munkanap elegendő lenne a könyvelési feladatok ellátására. Válaszát tisztelettel köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan adás-vétellel foglalkozó kft. magánszemélytől 10 millió forint értékű ingatlant kapott kölcsön gyanánt, amelyet a magánszemély egy rt.-ből történő kiválása ellenértékeként szerzett meg. Az adás-vételi szerződés az rt. és a kft. között jött létre, az ingatlan ellenértékének kifizetését "beszámítással kiegyenlítve" címszóval írták be. Szeretném megkérdezni, hogy én, mint a kft. könyvelője, helyesen járok-e el, ha a 10 millió forintot rövid lejáratú kölcsönként könyvelem le, kompenzálva vele az rt. követelését?
T. Szakértő! Egy kft. a saját tulajdonú (műhely) ingatlanját értékesítette egy másik kft-nek. Az értékesítésről megkötött szerződésben rögzítették, hogy az eladó az ingatlan 10 százalékát (250 000 forint értékben) térítés nélkül, ajándékként adja át a vevőnek. Számla csak az értékesítésről készült. A bevételt lekönyveltük, és a 250 000 forint könyv szerinti értéket és annak áfáját a 8-as számlaosztályba kivezettük. Az áfát a decemberi bevallásba beállítottuk ,és megfizettük a NAV-nak, mert nem lett az ajándékozottra áthárítva. A könyvvizsgáló most kifogásolja, hogy miért nem lett kiszámlázva az ajándék is, úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy kell-e. kellett volna-e ebben az esetben számlát kiállítani az ajándékról, vagy megfelelő-e a könyvelés számla nélkül? A Tao. törvény szerint az adóalapot meg kell emelni a könyv szerinti értékkel és az áfával. Köszönettel: Bné
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület az egyik ingatlanát, amely kötelezettségekkel terhelt, értékesítette (ezt az ingatlant annak idején ajándékba kapta). Az értékesítés úgy történt, hogy egyik része tartozásátvállalással, másik része hitelező (bank) által elengedett kötelezettséggel valósult meg. A könyvelési tétel elég érdekes, és ez ügyben kérném a segítségét. Az ingatlan könyv szerinti értékét kivezettem a 86. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értékével szemben. A "bevételt" a 98. számlaosztályba könyveltem, mint tartozásátvállalás könyv szerinti értéke, és hitelező által elengedett kötelezettség értéke. Nem tudom, hogy helyesen könyveltem-e? Ha nem, akkor hogyan kellene helyesen lekönyvelni? Köszönettel: Lédererné
Cikksorozatom befejező részében – az éves beszámoló készítésének ürügyén - a mérleg forrás oldalát érintő könyvelési hibákra hívom fel a figyelmet.
Egy gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen számára az irodaházába egy szobrot, a cég adja az anyagot és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen, mondjuk 5 millió forint, majd a kész mű, amely a cég tulajdonába kerül, egy művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint mondjuk 50 millió forintot ér. Kérdés: ezt a vagyonnövekményt, értéknövekedést hogyan kell könyvelni vagy kell-e könyvelni? Át kell-e értékelni a szobrot vagy ez csak eszmei érték? Van-e adóvonzata? Ha igen, mikor, és milyen típusú adó? Ha eladja a cég a szobrot, mondjuk 30 millió forintért, akkor hogyan kell könyvelni, milyen adót kell fizetni, és mikor? Van-e áfa az eladás után? Válaszukat köszönöm.
A forgóeszközök – például a készletek, követelések, értékpapírok – könyvelésekor gyakoriak az olyan hibák, amelyek a beszámoló készítésekor még korrigálhatók. Összefoglaltuk.
Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. A kérdéseim a következők lennének: 1) Van, hogy a termék vagy bizonyos része a vevő felé szállítás közben eltörik. Ezeket a törött árukat pótoljuk a vevő felé. Kérdésem, ilyenkor a készletre vett árut (26) milyen főkönyvi számra vezetem ki: 814 (Elábé) vagy 86, mint egyéb ráfordítás, azaz T – K 26? És ilyenkor, amikor a törést pótolom, nem kell ugye az ingyenes átadás után áfát fizetni? Mert szerintem ez egy bekövetkezett káresemény miatti termékátadás, nem pedig „ajándék”. 2) Van, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Ilyen esetben jól gondolom, hogy a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, de ebben az esetben a T 88 – K26-os könyveléssel, mert térítésnélküli átadás valósul meg? Ilyenkor a bekerülési értéken való kivezetésen túl, a bekerülési érték után az áfát meg kell fizetnie az átadó cégnek? 3) Hogyan kell a készletben, illetve a főkönyvi könyvelésben helyesen nyilvántartani azt az esetet, amikor kereskedelmi partnereinknél árumintát helyezünk ki? Ezen mintaáruk teljesen azonos tulajdonsággal bírnak, mint a normál áru. Ezt tárgyi eszközre veszem, mint idegen helyen tárolt tárgyi eszköz? Vagy van valami más helyes módja?
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell árut saját termelésű készletté minősíteni, hogyan kell azt a könyvelésben átvezetni? Egy ingatlan értékesítésével is foglalkozó kft. 2011-ben eladásra vásárolt egy lakást. Ekkor áruként vettem nyilvántartásba. A lakást 2013 decemberében elkezdték felújítani (a felújítást 2013. dec. 31-éig nem fejezték be) azzal a céllal, hogy 2014-ben folytatják a felújítást, és utána értékesítik az ingatlant. A kérdésem az, hogyan kell nyilvántartásba venni 2013. dec. 31-én a félig felújított lakást, ami eddig áruként volt nyilvántartva, és azt hogyan könyveljem le? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy evás egyszemélyes kft. minden hónapban bruttó 200 ezer forintról állít ki számlát, az adót megfizeti, majd az adózott pénz a bankszámlán keresztül a cég pénzárába kerül. Ha jól értelmezem az evatörvényt, nincs szja-, eho- és taofizetési kötelezettsége a társas vállalkozónak, vagyis az a pénz adózott jövedelem a magánszemélynél. És a társaságnál? Ha igen, hogyan kell könyvelni a pénztárból való pénz kivételét a magánszemély részére? Köszönöm a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték