Kérdésem, hogy ha olyan épitési telket adok el amelyen egy félkész ház áll (az ingatlan-nyilvántartásban telekként van nyilvántartva), helyesen értelmezem-e az szja-törvényt, hogy az eladási ár 75 százalékával csökkentett összege lesz az adóalap, mivel a szerzéskori érték és a ráépítési költség ráforditása nem igazolható pontosan számlákkal (saját munka az építkezésen stb.)? Segítő válaszukat várom, és előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni egy szakértőt előadások megtartására. A megbízási díj a minimálbér 30 százalékát meg fogja haladni, tehát biztosítási jogviszony keletkezik, Kérdéseim: 1. Ha a szakértő 40 százalékos költségelszámolásról nyilatkozik, akkor a megbízási díj kifizetendő összege, azaz a 60 százaléka után kell megfizetni a cégnek a 22 százalékos szoc-hót, valamint a munkaadói járulékot, s ez a kifizetendő összeg képezi-e az szja és az egyéni járulékok (10+7%) levonásának az alapját? 2. Ha a megbízott a 10%-os bizonylat nélküli kötségelszámolást választja, akkor a cég adhat-e részére költségtérítést (kiküldetési rendelvénnyel vagy munkába járás címén )? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát.
A kft. egy tagjának önkéntes nyugdíjpénztárba (önyp) támogatói adományt (adomány) adna. A tag semmilyen tevékenységet nem végez a kft.-ben, csak „simán” tulajdonos. Az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat az adományozóval tagsági jogviszonyban álló pénztártagok részére. Jól gondolom a kft.-nél az adott adomány könyvelését: nem minősül személyi jellegű egyéb kifizetésnek, hanem a tao-törvény 3. számú mellékletének 13. pontja alapján véglegesen átadott pénzeszköz? Az önyp nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, így a kft.-nél az adomány vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, és nem növeli az adóalapot? A pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg 82 százaléka után 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizet év végén az adóbevalláskor, míg ezen jóváírás után 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult. Még egy kérdésem van: az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat például a felhalmozási időszakban lévő, a nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott időtartamon belül elérő, illetve a támogató Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának nem minősülő tagoknak stb. Ha az adomány a tao-törvény szerint véglegesen átadott pénzeszköz, és az önyp kiadja a fentiek szerinti igazolást, akkor ha a magánszemély megfizeti az adomány utáni adókat, a kft. bármely magánszemélynek adhat adományt úgy, hogy az vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, és nem növeli a tao-alapot? Akár a tulajdonosok hozzátartozóinak vagy egyéb magánszemélyeknek is, akik semmilyen jogviszonyban nem állnak a kft.-vel?
Tisztelt Szakértő! Albérlet szja-előlegénél az ingóság felújítását, gondolok itt most egy kanapé újrahúzásáról, mennyire számíthatom be a költségeimbe? Van valami értékhatára ennek éves szinten, vagy maximálisan leírhatom az összes költséget? És ha esetleg újat vennék? Köszönöm!
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a júniusi fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámoláskor alkalmazható üzemanyagárakat.
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelésre átvett kft.-ben havi rendszerességgel megjelenik a cég nevére szóló számla, amin internet-, telefon- és televízió-előfizetés szerepel. A számla ellenértékét készpénzben egyenlítik ki. A cég alanyi adómentes, tehát a levonhatóság nem kérdés. (Egyébként pedig ügynöki tevékenységet folytat.) De egyáltalán elszámolható költségként egy ilyen számla? Vagy csak bizonyos hányada érvényesíthető? Például az internet- és telefonköltség beállítható a könyvelésbe, a tévére jutó előfizetési díj pedig nem? Ilyenkor hogyan kell kontírozni? A teljes összeggel rögzítjük a számlát, vagy csak a belőle elszámolhatóval? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlant ad bérbe az ügyfél, alkalmazhatja-e az szja-törvény 11. mellékletében az épület és a felújítások (például beépített új konyhabútort készíttetett) tekintetében a 6%-os leírási kulcsot a tételes költségelszámolásnál, vagy csak a 2%-os kulcsot alkalmazhatja, még akkor is, ha a példában említett konyhabútor élettartama max. 10-15 év (pláne, hogy albérlők használják), viszont az ára minimum 500 ezer forint?
Tisztelt Kneitner Lea Adószakértő! 2017.04.11-én feltett kérdésemre a következő választ adta. Ha a személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja a gazdasági tevékenységet, akkor nem kell útnyilvántartást vezetni. Az utolsó bekezdésben pedig – alátámasztásként –, hogy az, ha a személygépkocsit a gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen nyilvántartással történhet. A kérdésem egyszerű volt. Kft. személygépkocsit vásárolt, amit a gazdasági tevékenységéhez is használ és magáncélra is. A cégautóadót megfizeti. Üzemanyag- és javítási költség milyen mértékben számolható el, és az áfa milyen mértékben vonható le? Útnyilvántartást vagy kiküldetési rendelvényt kell-e vezetni? A jogszabályt elolvastam, de nem értelmezem. Ezért kérem az Ön válaszát, és nem a jogszabály felsorolását. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó január, február hónapokban szja szerinti adózó, március, április hónapokra a kata adózást választotta, májustól visszatér az szja szerinti adózásra. A katás időszak alatt csak a bevételeiről vezetett nyilvántartást. A március, április hónapokban kifizetett készpénzes áruszámlák költségeit elszámolhatja-e május hónapban?
Tisztelet Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. közösségi áruszállítás alkalmával több napot külföldön tartózkodik. A nála lévő céges bankkártyával kifizeti a szállásdíját, tankolását. A számla hiányzik, csak a bankszámlán szerepel az összeg. Ebben az esetben hogyan számolható el a szállásdíj és a tankolás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tulajdonában levő személygépkocsival 2016 szeptemberében káresemény történt. A személygépkocsira casco biztosítás volt kötve. A biztosító az eseményt gazdasági totálkárnak minősítette. A bt. rendelkezésére 2016.10.05-i keltezéssel nem javítható gépjármű értéke és kárelszámolása bizonylatot bocsátott ki, amiben meghatározta a térítendő összeget a 10% önrész levonása után. A személygépkocsi 2017. március hónapban értékesítésre került, a biztosító 2017. március hónapban elutalta a totálkár összegét. 1.) A személygépkocsi-értékesítés áfamentes vagy áfaköteles? 2.) A biztosító térítését már 2016-ban elő kell írni követelésként és egyéb bevételként? 3.) A személygépkocsi a forgalomból nem lett kivonatva, szeptember óta költségelszámolás nem történik rá. Az értékcsökkenést az értékesítésig (2017. február hó) vagy a káresemény bekövetkezéséig (2016. szeptember) kell elszámolni? Helyes-e az, ha a tárgyi eszközök között marad nyilvántartásban az autó? Milyen értéket kell kárértékként elszámolni, és mikor? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Megyei diáksport-egyesület több sportágban versenyezteti a diákokat. Az esetek jelentős részében a versenybírókat bejelentett igény alapján az illetékes sportszövetség (kézilabda, kosárlabda stb.) jelöli ki, és küldi a versenyre a bírói feladatok ellátása érdekében. Néhány versenybíró maga állít ki egy sorszámozott versenybírói (ellenőri) költségelszámolási nyomtatványt személyi adatokkal és költségek feltüntetésével. A küldött bírók jelentős része azonban semminemű számlát, elszámolást nem állít ki. A megyei sportegyesület nyilatkoztatja őket a költséghányad alkalmazásáról, és egy táblázatban felvezeti az adatokat, valamint a kifizetett összegeket. Semminemű szerződés és hivatalos elszámolás nem készül a feladat elvégzéséről. A kimutatás alapján kerül a NAV felé bevallásra a kifizetés mint önálló tevékenység alapján kifizetett jövedelem. Az a kérdésem, helyénvaló-e ez a megoldás, vagy a megyei egyesületnek megbízási szerződést kellene kötnie a versenybírókkal? Elvárható-e hogy a versenybírók maguk készítsék el a sorszámozott elszámolást, mi a helyes és jogszerű eljárás ez esetben? Válaszukat köszönöm.
Társaságunk a Dél-Afrikai Köztársaságban végzett munkát. A munkavégzés során derült ki, hogy kell még néhány kézi szerszámot vásárolni, ezért kénytelen volt egy ottani kereskedelmi boltban ezeket beszerezni. Ennek az értéke mintegy 400 ezer forint volt. A számla kiegyenlítése a társaság bankkártyájával történt, ez meg is jelenik a bankszámlakivonaton. Az ott kapott számlán nem szerepel vevőként társaságunk neve, címe, adószáma. Az eladó neve, címe, adószáma megjelenik a számlán. A munka befejeztével ezeket a szerszámokat otthagytuk. Kérdés az, hogy elszámolható-e szabályosan, és ha igen, hogyan ez a számla a társaságunknál, kell-e az áfabevallásban szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó személygépjármű beszerzését tervezi. Az autót az alkalmazottja részére vásárolná, mivel olyan a tevékenysége, hogy rendszeresen fel kell keresni az ügyfeleket. Az autót kizárólag a vállalkozás érdekében használná, cégautóadót rendszeresen fizetne utána. Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben milyen költségek számolhatók el (20 százalékos értékcsökkenés alkalmazható-e, üzemanyagköltség, javítási és fenntartási kiadások)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság vásárolhat-e beruházási céllal gépjármű-beállóhelyet, melyet bérbe ad, elsősorban a cég tagjainak, vagy esetleg egyéb személyeknek? Ha igen, a gépkocsi-beállóval kapcsolatos költségek elszámolhatók-e? A vállalkozás tevékenységei között feltétlenül szerepelnie kell az ingatlan-bérbeadási tevékenységnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték