Nem egyszerű távolléti díjat számolni, különösen, ha annak során a bérpótlékokat is figyelembe kell venni. Példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen esetekben és hogyan kell beszámítani a pótlékokat.
Az Mt 104. § (2) bekezdése szerint a napi munkaidő vége és a másnapi munkakezdés között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani a munkavállaló részére. Kérdésem: ha a készenlét megszakításával munkavégzésre kerül sor (túlóra), akkor is jár nekik a munkavégzést (akár fél óra munkavégzést) követően a 8 óra pihenőidő a munkakezdésig? (Például hajnali 2-3-ig munkát végez a készenlét megszakításával, reggel 7-kor pedig kezdődhet-e a rendes munkaideje?) Előre köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérjük tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen jogcímeken illeti meg munkabér a következő esetben: A munkavállaló általános munkarendben (hétfőtől péntekig dolgozik) informatikus munkakörben. Havidíjas bérezésű. A munkáltató nem tartozik a munka törvénykönyve 101. § (1) bekezdésében felsorolt munkáltatók közé. Nem alkalmaz munkaidőkeretet. Ha munkaszüneti napra szeretne készenlétet elrendelni a munkavállalónak, milyen jogcímen illeti meg díjazás a dolgozót erre a napra (alapbér, pótlékok stb.)? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Lévay Tünde
Tisztelt Szakértő! Egy virágboltban dolgozó eladó munkaidejét havi munkaidőkeret alkalmazásával állapítják meg. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kötelező-e a munkáltatónak ebédidőt biztosítania, és ebben az időben az üzletet zárva tartani, vagy mivel a munkavállaló napi feladatai nem töltik ki a munkaidejét, többnyire csak készenlétben várja az esetleges vevőket, elvárható-e tőle, hogy az étkezését ezekben az időkben oldja meg? Köszönettel: Erdélyi Andrea
A cég átmenetileg nem tud munkát adni dolgozóinak, mennyi bért köteles fizetni? Külföldi munkánál mennyi a napidíj, figyelembe kell-e venni az adott ország előírásait? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd munkajogászunk válaszolt.
Tisztelt Adózóna.hu! Építőipari vállalkozásunk túlnyomórészt külföldön végez munkát. Mivel van olyan hónap, amikor nem kell dolgozniuk, mert nincs megrendelésünk, ezért a dolgozókkal úgy szeretnénk megállapodni, hogy arra az időszakra, amikor otthon lehetnek és dolgozniuk sem kell, kevesebb bért kapnának, mint azokban a hónapokban, amikor külföldön dolgoznak. Kérdéseink: 1. Van-e minimális előírás a készenléti idő bérezésére vonatkozóan? Egyáltalán ezt lehet-e készenléti időnek nevezni? 2. Külföldi munkavégzés esetén, ha jól tudjuk, nincs minimális előírás napidíj fizetésére, viszont 30 százalék, max. 15 EUR adható adómentesen? 3. Figyelembe kell-e vennünk külföldi munkavégzés esetén, hogy az adott országban mekkora a helyi minimálbér? Köszönettel, Szentesi Péter
Cégünk távfűtéssel (idényjellegű tevékenység) és melegvíz-szolgáltatással (megszakítás nélküli tevékenység) foglalkozik. Eddig hétfőtől péntekig 8 órában végeztünk munkát. Munkaidőn túl és hét végén készenlétet láttunk el. Most olyan munkánk adódott, amit csak hét végén tudnánk végezni, hogy ne kelljen szünetet elrendelni: óvodában korszerűsítjük a fűtésrendszert. Kérdésem: elrendelhetek-e vasárnapra rendes munkaidőben munkavégzést és kell-e pótlékot fizetnem?
A dolgozóink júniusban a fizetett ünnep alatt készenlétbe voltak beosztva a lakásukon, ebben az esetben hogy kell elszámolni ezt az időt? A másik kérdésem a túlórára vonatkozik, ha délután például 16-21 óráig túlóráztak, akkor jár éjszakás pótlék vagy csak a túlóra? És milyen mértékben?
Milyen az a jelenléti ív, munkaidő-nyilvántartás, amelyet, ha vezetek, biztosan elkerülhető a munkaügyi bírság? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Bérszámfejtők gyakran szembesülnek azzal, hogy gondot okoz az olyan munkavállalóknál a távolléti díj kiszámítása, akik nem az általános munkarend szerint dolgoznak. Olvasónk is ezzel kapcsolatban kérdezett, kérdésére szakértőnk, Hajdu-Dudás Mária válaszolt.
Cégünknél portaszolgálat működik. A dolgozók 24 órás beosztás után két pihenőnapot kapnak. Átlagosan tehát heti 60 órás munkarendben dolgoznak. A 24 óra alatt 10 óra a ledolgozott és 14 óra a készenlét ideje. Ha a beosztott napon szabadságot vesz ki a dolgozó, hogyan számolom a távolléti díját? Eddig úgy számoltam, hogy a távollét kezdő idejét megelőző hat hónap, készenléti díjat is tartalmazó (meghaladja a havi 96 órát) bruttó bérét elosztottam a teljesített órák számával. Ez lesz az egy órára jutó távolléti díj. A szabadság idejére pedig az egy órára jutó távolléti díj x 24 óra jár. 24 órára mentesül a munkavégzés alól. Így azonban azokban a hónapokban, amikor szabadságot vesz ki, sokkal több bér jár neki, mint amikor nem vesz ki szabadságot. Természetesen megkapja az éjszakai pótlékot, illetve a vasárnapi pótlékot is a beosztása szerint. Helyes ez a számítási mód? Szíves válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték