33 találat a(z) károkozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az társasági adóról (tao) szóló törvény 22/A §-a alapján igénybe vehető kisvállalkozások kamatkedvezményének visszafizetésével kapcsolatos. Egy cég 2011. március hónapban zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötött, gépjármű-finanszírozásra. A gépjárművet 2011. 03. hónapban helyezték üzembe. A cég 2011. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, így 2011. évben 80 ezer forint, 2012. évben 100 ezer forint és 2013. évben 60 ezer forint, összesen a 3 év alatt 240 ezer forint adókedvezményt vett igénybe a tao-törvény 22/A §-a alapján a fenti években megfizetett kamat 40 százaléka miatt. A gépjármű 2014. 09. hónapban balesetben összetört, melyben a cég dolgozója, aki a gépjárművet vezette, vétlen volt. A károkozó a felelősségét elismerte. A biztosító a gépjárművet totálkárosnak minősítette. Mivel a gépjármű az üzletkötő munkakörben dolgozó munkavállaló számára munkaeszköz, enélkül a munkáját nem tudta ellátni, a cégnek új gépjárművet kellett vásárolnia, melynek beszerzéséhez szükséges volt a roncs értékesítése 2014. 10. hónapban. A tao-törvény 22/A § szerint: Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Kérdéseim: – az előzőekben leírt, önhibán kívüli baleset esetén is vissza kell-e fizetni a cégnek az igénybe vett adókedvezményt? – a teljes, 2011., 2012. és 2013. évben igénybe vett adókedvezményt , azaz 240 ezer forintot vissza kell fizetnie?

Cikk

A munkavállaló felelősséggel tartozik a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a munkajogi szabályok, az ezen kívüli károkozásért a polgári jog általános szabályai szerint. Cikkünkben megvizsgáltuk a gondatlan és a szándékos károkozást, a munkavállaló által adható pénzbeli biztosítékot és a minimálbér háromszorosát meg nem haladó igény esetén érvényesíthető fizetési felszólítást.

Cikk

Szabadság, betegszabadság, végkielégítés, elmaradt jövedelem miatti kártérítés: mind olyan eset, amikor a (volt) dolgozót távolléti díj illeti meg. De előfordulhat, hogy a munkavállaló nem kapja, hanem ő fizeti a távolléti díjat. Összefoglaltuk a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadó, határérték átlépése

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink