242 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Forgalom utáni jutalék
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni. Eladott áru forgalma után jutalékot kapunk. Van olyan termék, amelyet közvetlenül a nagykereskedés ad el, és van olyan termék, amelyet a partner boltjaink értékesítenek. Ebben az esetben közvetített szolgáltatást számlázunk ki, vagy csak forgalmi bónusz elszámolást számlázhatunk ki, amely áfamentes? Köszönöm előre is a választ.
Postaköltség és futárdíj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég használtcikk- és csomagküldő kereskedelemmel foglalkozik. Különbözet szerinti adózással, globális nyilvántartással, de foglalkozik új termékek kereskedelmével is, amelynél az általános szabályok szerint adózik. Az eladott tételeket részben postán, részben különböző futárcégekkel szállíttatja ki az ügyfeleknek, akik a tétel vételárán felül megfizetik ennek a költségét is. A cég szállít belföldre, külföldre, EU-n kívülre is. A Magyar Posta által kibocsájtott, postabélyegről szóló számlák adómentes számlák, míg a futárcégek számlái áfás szolgáltatásokról szólnak. 1. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a cég a posta által kiszállított áruk esetében olyan számlát bocsájt ki, ahol az áru (különbözetis) mellett a postaköltség is különbözetisként szerepel? A postaszámlát pedig beteszi a cég a különbözeti árualapba. Úgy, hogy emellett a cég magánszemélyektől is vásárol vételi jeggyel postabélyeget is, melyet szintén postázásra használ fel. Így mind a számla, mind a postaköltség összege bekerül az árualapba és az eladási árba is. A futárdíjat pedig közvetített szolgáltatásként számlázza, áfásan. Így viszont a termékek áfája különbözetis lesz, a futárdíj pedig 27%-os. Így a termék áfája nem lesz azonos a szállítási díj áfájával. 2. Vagy az a helyes, ha mindkét fajta szolgáltatást közvetített szolgáltatásként, különbözeti áfásan vagy áfamentesen továbbszámlázzuk? Lehet-e ilyenkor áfamentesen továbbszámlázni, vagy különbözetisként kell? Be lehet-e tenni ilyenkor az árualapba?
Iparűzési adó alapja ingatlanforgalmazóknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. franchise hálózatban van. Ő köt szerződést egy magánszeméllyel ingatlanvásárlásra. Elad neki egy lakást 1 millió forint jutalékért, ő ad róla számlát a magánszemélynek. De mivel ez nem az ő lakása volt, hanem a franchise hálózaton belül egy másik kollégáé, így ő is kap számlát 500 ezer forintról. (A másik kolléga állt szerződésben az eladóval.) Végül ezen a lakásértékesítésen 500 ezer forint volt a jövedelme. A kiállított számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem: az 1 milliós bevételből levonhatja-e az 500 ezer forintos alvállalkozói számla összegét? Köszönettel: Fidler Gáborné
Közvetített szolgáltatás plusz áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek az anyacége telefonhasználatot egy az egyben továbbszámláz. Viszont a telefonszámlán szereplő bruttó összegre még egyszer ráteszi az áfát, és úgy állítja ki a számlát. A kérdésem az lenne, hogy ez a plusz áfa levonható-e? Az eredeti bruttó összeget természetesen szétosztjuk telefonra (annak is levonható és nem levonható részére), internetre (levonható), parkolásra (nem levonható) stb. De az egészre még rátett plusz áfát hogy könyveljük, és levonhatjuk-e? Egyáltalán helyes-e, hogy így számláz az anyavállalat?
Közvetített szolgáltatás és hipa
Kérdés
Autós iskola közvetített szolgáltatásként hogyan érvényesítheti a hipaalap kiszámitásánál az oktatók által az autós iskola felé leszámlázott elméleti és gyakorlati oktatás költségeit, valamint a tanulóktól beszedett vizsgadíjakat, amit az autósiskola fizet be a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak számla ellenében? Ezen kívül érvényesítheti-e a vizsgáztatók által leszámlázott vizsgáztatási díjakat? Tisztelettel: Fekete István, Pondera et moneta Kft.
Munkaerő-kölcsönzés – továbbszámlázott tétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít panzióban, magánszálláson. A kölcsönbe vevővel személyenkénti fix ellátási díjban állapodtak meg, amit a munkaerő-kölcsönző társaság minden hónapban továbbszámláz a kölcsönbe vevő részére. A kérdésem az lenne, hogy költségoldalon ezen szolgáltatások (magánszemélytől igénybe vett bérleti díj, rezsi, internet stb.) közvetített szolgáltatásnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek a munkaerő-kölcsönző cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Hipa, közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Sportrendezvény 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásához kérjük a segítségét: Egyik ügyfelünk Magyarország területén belül egy sportrendezvényt szervez, a rendezvény egy játékos sportvetélkedőről szól. A játék Magyarországon belül különböző helyszíneken zajlik. A rendezvényre a résztvevők nevezési díjjal tudnak jelentkezni (összege: 200 000 Ft), amely tartalmazza a rendezvénnyel kapcsolatos összes költséget (szállás, borkóstolás, különböző feladatok teljesítése, étel-ital, 10 000 Ft értékben voucherszolgáltatás), amelyet a rendezvény ideje alatt a versenyző a kijelölt állomáshelyeken levásárolhat). A nevezési díj, amit a résztvevők fizetnek, tartalmában nem a rendezvényre (sport) való belépést biztosítja, hanem a részvételt. A résztvevő csapatok komplex szolgáltatást vesznek igénybe, tehát a résztvevők maguk a játékosok. A rendezvény nem kimondottan sportvetélkedő, mivel a csapatok az ország különböző területeit járják be több napon keresztül, ahol logikai és sportjátékokban vesznek részt. A rendezvényen való részvételt biztosítja a nevezési díj, belépőjegyet nem szednek, a rendezvény zártkörű, nézők nincsenek. Kérdésünk: A számlán részvételi díj kerül feltüntetésre mind a belföldi, mind a közösségi adóalanyok részére, a részvételi díjon felül a számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz, mint például étel-ital szolgáltatás. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az étel-ital szolgáltatás felveszi-e a főtevékenység áfáját, mint járulékos költség?
Közvetített szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanüzemeltetési tevékenységet végző kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelőinek. Az egyik partner oldaláról felmerült az az igény, hogy a számlák kiállításakor a megrendelt és teljesített szolgáltatás értékét két tételben tüntessük fel a számlán. Külön soron szerepeljen az általunk befogadott alvállalkozói díjak értéke, és külön soron a cégünk által hozzátett menedzsmentdíj értéke. Szabályos-e így a számla kiállítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Időszakos elszámolású szolgáltatást szeretne cégünk közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni partnerének – havi elszámolású kiszámlázott tanácsadói szolgáltatást. Továbbszámlázáskor hogy kell eljárni, mi lesz a teljesítés időpontja? Ha a tanácsadói számla euróban került kiállításra és cégünk is euróban számlázná tovább, akkor – hogy cégünknél ne legyen áfahatása – ugyanazzal az árfolyammal kell továbbszámláznunk? Válaszukat előre is köszönöm!
Költség továbbterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadóként pénzügyi lízingszerződést felmondtunk szeptemberben. Az eszközelhozatallal merültek fel költségek szeptemberben és októberben. Az összes költséget szeretnénk a partnerre átterhelni. Helyesen járunk el, ha minden költséget egy számlán szerepeltetünk októberi teljesítéssel, és közvetített szolgáltatásként kezeljük? Köszönettel: Kiss Mónika
Alvállalkozó elszámolása 8-as vagy 5-ös számlaosztályban
Kérdés
Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Szálláshely-szolgáltatás reggelivel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szálláshely-szolgáltatással foglalkozó társaság a jövőben szeretne reggelit is biztosítani a helyi étteremben a vendégei részére (nem a szálláshelyen). Kérdésem az lenne, hogy a vendéglátóhelyen kapott számlán szereplő étkezést továbbszámlázhatja-e mint közvetített szolgáltatást a vendégei részére? Köszönöm válaszát. Bognárné
Közvetített szolgáltatás?
Kérdés
Adott egy egyesület és egy alapítvány. Az alapítvány egyik létrehozója az egyesület, más magánszemélyek mellett. Működési forrásuk elsősorban állami támogatásból származik. A támogatások terhére elszámolható költségek rendszere meglehetősen bonyolult. Megoldásként a két szervezet az egymás közti továbbszámlázást gondolja lehetőségnek. Vagyis adott esetben az egyesület az általa igénybe vett szolgáltatást, terméket továbbszámlázza az alapítvány felé, illetve fordított eset is előfordulhat. Bármilyen szolgáltatással, illetve termékkel megvalósítható a továbbszámlázás? Megfelel-e ez a gyakorlat a számviteli és adótörvényeknek? Van-e jelentősége az alapító okirat tartalmának?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
