268 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámközvetítőként az ügyfélnek megveszi egy másik cég szolgáltatását, kiszámlázza úgy, hogy a számlán fel van tüntetve a megvett szolgáltatás, plusz külön a cégünk jutaléka. Az a cég viszont, amelytől a szolgáltatást megveszi társaságunk, nem pontosan ugyanazzal a megnevezéssel számlázza be a szolgáltatást nekünk. A két számlán a közvetített szolgáltatás összege ugyanaz, és a közvetített szolgáltatásnál a közvetítő és közvetített közti szerződésben rögzítve van, hogy kinek a javára történik a közvetítés. Elég-e ez ahhoz, hogy a cégünk által megvásárolt és az ügyfélnek továbbszámlázott szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön (és így ipacsökkentő), vagy pontosan ugyanazon a néven kell szerepelni a két számlán a szolgáltatást? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Új ügyfelünk 2 napos, országos szakmai konferenciát szervezett. Helyszíne egy vidéki város szállodája volt, mely az igénylők részére külön szállást és étkezést is biztosított. A szálloda előleg bekérése után a végszámlát , 27 százalékos áfa-artalommal, míg a szállást és az étkezést 18 százalékkal, az idegenforgalmi adót áfamentesen számlázta ki. Az egyes résztvevőknek kiállított számla a konferencia résznél 27 %-os áfát tartalmaz, míg a szállást, étkezést is igénybe vevők ezen tétele 18 %-os áfa-val került kiszámlázásra. Helyes-e ügyfelünk gyakorlata ?

Kérdés

Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, javarészt közvetített szolgáltatást számláz, havi szinten mintegy kétezer számlája van, mely számlákhoz az adatokat egy az egyben átveszik adatimporttal a szolgáltatás közvetítőjétől, és ehhez egy megvásárolt számlázóprogramban további egyedi fejlesztéseket kellett végrehajtani több ütemben. A számlázóprogram tulajdonosa ezeket az egyedi szoftver-fejlesztéseket részletekben kiszámlázta a cég részére. Kérdésem a következő: ráaktiválhatom-e a szoftver nettó értékére, folytatva az értékcsökkenés eredeti mértékével, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként szabad csak könyvelni? A fejlesztések többfélék, kisebb funkciókat bővítettek, ellenőrző funkciókat raktak bele a hibalehetőségek csökkentésére az adatimport beállításoknál, kézzel történő beírás helyett a dátumokhoz naptárat ajánl fel a program, illetve a törvényi változásokhoz való igazodás, megfeleltetés is benne van a fejlesztésben. Válaszukat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényeket szervez az ügyfelei megbízásából és azok számára. Ennek teljesítéséhez különböző külső szolgáltatásokat is igénybe vesz. Saját teljesítménye a rendezvény költség- és szolgáltatástervének elkészítése, valamint a rendezvény lebonyolítása. Kérdésem arra irányul, hogy az alábbi igénybe vett külső szolgáltatások számviteli szempontból, illetve a helyi adókról szóló törvény szerint igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak, avagy iparűzésiadó-csökkentő tételként elszámolható szolgáltatásoknak (alvállalkozói teljesítések vagy közvetített szolgáltatások) minősülnek, ha a) a számlában elkülönülten kerül kiszámlázásra a saját teljesítések, illetve tételesen felsorolva a továbbszámlázott külső szolgáltatások értéke, b) egy összegben kerül feltüntetésre a számlán az ügyfél számára a teljes összeg. Igénybe vett külső szolgáltatások: - reklám és marketing, - catering, vendéglátás, - helyszínfoglalás költségei, - produkciók, fellépők költségei, - rendezvény eszközeinek, bérleti díj költségei, - rendezvények igénybe vett szolgáltatások költségei, - fotózás, filmkészítés, - szórólapok, nyomdai szolgáltatások költségei, - hostess, személyzet költségei, - technikai szolgáltatások költségei, - őrzés-védés költségei, - artisjus díjak költségei, - szállítási, raktározási, tárolási költségek, - rendezvényen felhasznált kellékek költségei. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazási iroda más, közösségen belüli (nem magyarországi) utazási irodák utazási csomagjait értékesíti belföldön. A csomagokhoz más szolgáltatást nem tesz hozzá, csak a saját jutalékát és jutalékkal növelt áron adja tovább. A vevők egyfelől belföldi utazási irodák, akik maguk is továbbértékesítik a szolgáltatást, másrészt pedig magánszemélyek, akik az áfatörvény 15. fejezete alapján utasnak minősülnek. Kérdéseink: 1. Közvetített szolgáltatásként az általános szabályok szerint adózik-e az ügylet, vagy az áfatörvény 15. fejezete alá kell sorolni? 2. Áfa szempontjából hogyan kell kezelnünk a bejövő számlákat és a kimenő számlákat? Vonatkozik-e a bejövő számlákra a fordított adózás? Ha igen, jogosultak vagyunk-e áfalevonásra? Üdvözlettel: Kaszab Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egészségügyben működő bt. (háziorvos) befogad számlát központi fenntartású közegészségügyi intézménytől, melyben közvetített szolgáltatásként hulladékkezelés, telefon és takarítás van átszámlázva (SZJ-szám nincs feltüntetve, csak szöveges tartalom). A bt.-nek – amennyiben nem számláz ki magánhasználatot a bt.-ben közreműködőknek –, meg kell-e fizetni a vélelmezett magánhasználat után az szja-t és az eho-t? Van-e mentesítés ilyen esetben (2017-es, 2018-as szabályok szerint)?

Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyhez kapcsolódóan közüzemi számlákat (gáz, víz, villany, biztosítás stb.) számlázunk tovább bérlőink felé. A szolgáltató által kibocsátott számlában vannak ún. adóalapon kívüli tételek. (Ilyen például az áramszámlában a szénipari szerk.átalakítási támogatás.) Ezekben az esetekben is osztja a főtevékenység adómértékét, vagyis 27%-os áfával kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018-ban konferenciát szervez, a konferencia egyösszegű díja tartalmazza a szálloda éttermében elfogyasztott ebéd ellenértékét is, abban elkülönítve a rendezvény és az étkezés (nettó) díját. 2018-ban az éttermi szolgáltatás áfája 5%, az étterem számunkra 5%-os áfát számít fel. Kérdésünk, hogy a rendezvényszervező cég az éttermi szolgáltatást közvetített szolgáltatásként jogosult-e 5%-os áfával továbbszámlázni, vagy azt a konferenciához tartozó járulékos szolgáltatásként, 27%-os adóval kell kezelni?

Kérdés

Megfelel-e az a közvetített szolgáltatás a most már 5 százalékos kedvezményezett adókulcsú szolgáltatásnak, amikor a szálláshely a félpanziós ellátást (ebéd/vacsora, amely nem tartalmaz italt) a szomszédos étteremmel együttműködésben valósítja meg? A vendégek a szállodában laknak, de a reggelin kívüli étkezéseiket a szomszédos étteremben fogyasztják el. A szállodai számlájukon külön soron szerepel a félpanziós étkezés, külön soron az italfogyasztás is. A vendégek a szállodának fizetnek. Az étterem havonta készíti el a félpanziós elszámolást, a számlát is. Ez tartalmaz kedvezményes, illetve 27 százalékos áfakulcsot is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk magánszemélytől bérelne egy területet egyik vevőnk kérésére, mivel ő multi cég lévén nem tudja megoldani a magánszemély regisztrációját. A szerződésben ezt közvetitett szolgáltatásként kezelnénk (vevő, szállító és megrendelő hármasával). Így akkor az iparüzési adóban is levonásba tudnánk helyezni a bérleti költséget (815) a bérbeadási bevétellel szemben (911). Kérdés, hogy a fenti gondolatmenet helytálló-e, illetve, hogy a NAV-nál be kell-e jelenteni a bérbeadási tevékenységet? Ha igen, akkor áfára is be kellene jelentkezni, hogy ne kelljen arányositani. Az zavar meg, hogy nem a cég részére béreljük a területet, hiszen egy-az egyben átfut rajtunk, de azért mégis árbevételként jelentkezik, vagyis akkor ez a tevékenységem. Tisztelettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő Úr! Azonos című kérdésemre adott válaszából nem derül ki egyértelműen, hogy a számlára alvállalkozói teljesítmény ellenére ráírható-e a közvetített szolgáltatás fordulat, illetve.ez szükséges feltétele-e annak, hogy az ipaalapból levonható legyen ez a tétel. Tisztában vagyok az alvállalkozói teljesítmény és a közvetített szolgáltatás fogalmával. Továbbra is várom válaszát a feltett kérdéseimre. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szives véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan. A helyi adókról szóló törvény 52. § 32. pontja az alvállalkozói teljesítéseket, 40. §-a a közvetített szolgáltatásokat definiálja az iparűzési adó megállapítása szempontjából. Adott egy építőipari cég, amely egy épületet épít. Ehhez vállalkozási szerződést köt a megrendelőjével és vállalkozási szerződést köt egy alvállalkozójával kőművesmunkákra. Az épület létrehozásához szükséges többi munkát saját alkalmazottaival végzi, tehát van hozzáadott teljesítménye is. A helyi adóról szóló törvény fogalmai szerint ez közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítmény? Ha alvállalkozói teljesítmény, akkor ennek ellenére ráírhatja a megrendelője felé kiállított számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ha ez a fordulat nem szerepel egy alvállalkozói teljesítmény továbbszámlázását tartalmazó számlán, akkor nem csökkenthető vele az ipaalap? Várom válaszát: Merckléné Pósa Judit

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék feloldása és a vissza nem téritendő támogatás viszonya

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szlovák öregségi nyugdíj

Széles Imre

tb-szakértő

Bérpótlékátalány alkalmazása munkaidőkeretben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink