274 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértő! Ügyvédi iroda ügyfelei részére saját nevében rendeli meg, és fizeti ki a különféle jogi eljárások során felmerülő alábbi kiadásokat. Ezen szolgáltatásokról a számlát/számviteli bizonylatot a hatóságok az ügyvédi iroda nevére állítják ki. Az ügyvédi iroda ezen költségeket továbbterheli az ügyfélre (továbbszámlázza ). A számlán szerepel a jogi szolgáltatás (27 százalék áfával, mivel áfakörös az ÜI), valamint a hatósági eljárások továbbhárított kiadásai (áfamentesen) mint közvetített szolgáltatások. Jogos az áfamentesség alkalmazása, mivel ezek a kiadások a jogi szolgáltatástól függetlenül az ügyfelet minden esetben terhelő, áfakörön kívüli/tárgyi adómentes hatósági/eljárási díjak? Az ügymenet gördülékenyebb vitele érdekében ezeket a díjakat nem az ügyfeleknek kell a hatóságok felé közvetlenül megfizetni, hanem utólag kerülnek továbbszámlázásra az elvégzett jogi munkával egyidejűleg. Az átszámlázáskor az áfakulcs jelölésénél milyen mentességi kitétel alkalmazható? T.A.M. ( tárgyi adómentesség): - illeték-átterhelés - postai szolgáltatás Á.K.K. (áfakörön kívüli) - tulajdoni lap díja - földhivatali ügyintézési díj - közzétételi díj (Cégbíróság, IM) - közjegyző. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Horváth Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk programszervezéssel, programcsomag-szolgáltatással foglalkozik. Vannak olyan programcsomagok, melyek az éttermi ellátást is magába foglalják. Ilyen esetben elszámolható-e az éttermi fogyasztás áfája mint közvetített szolgáltatás? Előre is köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018.09.25-én az alábbi kérdést tettem fel:Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is? Erre az alábbi választ kaptam:SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) b) bekezdése alapján: "70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek." Mint látható, az Áfa tv. 70. § (1) b) bekezdése lehetséges járulékos költségként a szállítási költséget kifejezetten említi, így esetében felmerül, hogy a postaköltség, járulékos költségként osztja a termékértékesítés adókulcsát. Üdvözlettel, Bartha László Köszönöm a választ, de a kérdésem nem ez volt! Megtennék,hogy a kérdésemre is válaszolnak? Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is?

Kérdés

Kérném szíves segítségét a következő kérdésben. Orvosi ügyeleti szolgáltatást végez egy kft. Az ügyeletet egyéni vállalkozóként orvosok látják el, beszámláznak a szolgáltató kft.-nek szerződés szerinti óradíjjal. A kft. a szolgáltatás igénybe vevőjének továbbszámlázza a ledolgozott órákat az általa megegyezett órabérrel. Ez esetben nem jutalék, hanem az órabér közti különbözet az eredményt növelő összeg a kft.-nél. Az iparűzési adó alapja csökkenthető ezekkel a bejövő számlákkal a kft.-nél? A kimenő és a bejövő számlákon is orvosi ügyelet ellátása szerepel. Köszönöm segítségét!.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk (kisvállalkozás kft.) telefonszolgáltatást és internet-hozzáférést számláz tovább. A telefon áfája 27 százalék, az internet áfája 5 százalék. Milyen áfa tartalommal és jogcímen kell ezeket a közvetített szolgáltatásokat továbbszámláznom? Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámközvetítőként az ügyfélnek megveszi egy másik cég szolgáltatását, kiszámlázza úgy, hogy a számlán fel van tüntetve a megvett szolgáltatás, plusz külön a cégünk jutaléka. Az a cég viszont, amelytől a szolgáltatást megveszi társaságunk, nem pontosan ugyanazzal a megnevezéssel számlázza be a szolgáltatást nekünk. A két számlán a közvetített szolgáltatás összege ugyanaz, és a közvetített szolgáltatásnál a közvetítő és közvetített közti szerződésben rögzítve van, hogy kinek a javára történik a közvetítés. Elég-e ez ahhoz, hogy a cégünk által megvásárolt és az ügyfélnek továbbszámlázott szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön (és így ipacsökkentő), vagy pontosan ugyanazon a néven kell szerepelni a két számlán a szolgáltatást? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Új ügyfelünk 2 napos, országos szakmai konferenciát szervezett. Helyszíne egy vidéki város szállodája volt, mely az igénylők részére külön szállást és étkezést is biztosított. A szálloda előleg bekérése után a végszámlát , 27 százalékos áfa-artalommal, míg a szállást és az étkezést 18 százalékkal, az idegenforgalmi adót áfamentesen számlázta ki. Az egyes résztvevőknek kiállított számla a konferencia résznél 27 %-os áfát tartalmaz, míg a szállást, étkezést is igénybe vevők ezen tétele 18 %-os áfa-val került kiszámlázásra. Helyes-e ügyfelünk gyakorlata ?

Kérdés

Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, javarészt közvetített szolgáltatást számláz, havi szinten mintegy kétezer számlája van, mely számlákhoz az adatokat egy az egyben átveszik adatimporttal a szolgáltatás közvetítőjétől, és ehhez egy megvásárolt számlázóprogramban további egyedi fejlesztéseket kellett végrehajtani több ütemben. A számlázóprogram tulajdonosa ezeket az egyedi szoftver-fejlesztéseket részletekben kiszámlázta a cég részére. Kérdésem a következő: ráaktiválhatom-e a szoftver nettó értékére, folytatva az értékcsökkenés eredeti mértékével, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként szabad csak könyvelni? A fejlesztések többfélék, kisebb funkciókat bővítettek, ellenőrző funkciókat raktak bele a hibalehetőségek csökkentésére az adatimport beállításoknál, kézzel történő beírás helyett a dátumokhoz naptárat ajánl fel a program, illetve a törvényi változásokhoz való igazodás, megfeleltetés is benne van a fejlesztésben. Válaszukat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényeket szervez az ügyfelei megbízásából és azok számára. Ennek teljesítéséhez különböző külső szolgáltatásokat is igénybe vesz. Saját teljesítménye a rendezvény költség- és szolgáltatástervének elkészítése, valamint a rendezvény lebonyolítása. Kérdésem arra irányul, hogy az alábbi igénybe vett külső szolgáltatások számviteli szempontból, illetve a helyi adókról szóló törvény szerint igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak, avagy iparűzésiadó-csökkentő tételként elszámolható szolgáltatásoknak (alvállalkozói teljesítések vagy közvetített szolgáltatások) minősülnek, ha a) a számlában elkülönülten kerül kiszámlázásra a saját teljesítések, illetve tételesen felsorolva a továbbszámlázott külső szolgáltatások értéke, b) egy összegben kerül feltüntetésre a számlán az ügyfél számára a teljes összeg. Igénybe vett külső szolgáltatások: - reklám és marketing, - catering, vendéglátás, - helyszínfoglalás költségei, - produkciók, fellépők költségei, - rendezvény eszközeinek, bérleti díj költségei, - rendezvények igénybe vett szolgáltatások költségei, - fotózás, filmkészítés, - szórólapok, nyomdai szolgáltatások költségei, - hostess, személyzet költségei, - technikai szolgáltatások költségei, - őrzés-védés költségei, - artisjus díjak költségei, - szállítási, raktározási, tárolási költségek, - rendezvényen felhasznált kellékek költségei. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazási iroda más, közösségen belüli (nem magyarországi) utazási irodák utazási csomagjait értékesíti belföldön. A csomagokhoz más szolgáltatást nem tesz hozzá, csak a saját jutalékát és jutalékkal növelt áron adja tovább. A vevők egyfelől belföldi utazási irodák, akik maguk is továbbértékesítik a szolgáltatást, másrészt pedig magánszemélyek, akik az áfatörvény 15. fejezete alapján utasnak minősülnek. Kérdéseink: 1. Közvetített szolgáltatásként az általános szabályok szerint adózik-e az ügylet, vagy az áfatörvény 15. fejezete alá kell sorolni? 2. Áfa szempontjából hogyan kell kezelnünk a bejövő számlákat és a kimenő számlákat? Vonatkozik-e a bejövő számlákra a fordított adózás? Ha igen, jogosultak vagyunk-e áfalevonásra? Üdvözlettel: Kaszab Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egészségügyben működő bt. (háziorvos) befogad számlát központi fenntartású közegészségügyi intézménytől, melyben közvetített szolgáltatásként hulladékkezelés, telefon és takarítás van átszámlázva (SZJ-szám nincs feltüntetve, csak szöveges tartalom). A bt.-nek – amennyiben nem számláz ki magánhasználatot a bt.-ben közreműködőknek –, meg kell-e fizetni a vélelmezett magánhasználat után az szja-t és az eho-t? Van-e mentesítés ilyen esetben (2017-es, 2018-as szabályok szerint)?

Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, melyhez kapcsolódóan közüzemi számlákat (gáz, víz, villany, biztosítás stb.) számlázunk tovább bérlőink felé. A szolgáltató által kibocsátott számlában vannak ún. adóalapon kívüli tételek. (Ilyen például az áramszámlában a szénipari szerk.átalakítási támogatás.) Ezekben az esetekben is osztja a főtevékenység adómértékét, vagyis 27%-os áfával kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Idegenforgalmi adó bevallás

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Osztalék – osztalékelőleg-különbözet szja-ja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Társasházi bevétel adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink