239 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Iparűzési adó szerinti alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szives véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan. A helyi adókról szóló törvény 52. § 32. pontja az alvállalkozói teljesítéseket, 40. §-a a közvetített szolgáltatásokat definiálja az iparűzési adó megállapítása szempontjából. Adott egy építőipari cég, amely egy épületet épít. Ehhez vállalkozási szerződést köt a megrendelőjével és vállalkozási szerződést köt egy alvállalkozójával kőművesmunkákra. Az épület létrehozásához szükséges többi munkát saját alkalmazottaival végzi, tehát van hozzáadott teljesítménye is. A helyi adóról szóló törvény fogalmai szerint ez közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítmény? Ha alvállalkozói teljesítmény, akkor ennek ellenére ráírhatja a megrendelője felé kiállított számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ha ez a fordulat nem szerepel egy alvállalkozói teljesítmény továbbszámlázását tartalmazó számlán, akkor nem csökkenthető vele az ipaalap? Várom válaszát: Merckléné Pósa Judit
Utazási utalvány II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Nem pontosan így gondoltam. Az utazási utalványt mi állítjuk ki az utasnak és nálunk is váltják be. A probléma az, hogy az utazás lehetne saját szervezésű, amikor mi szervezzük az utazási csomagot és mi is adunk számlát az utasnak. Itt nincs is probléma az utalvánnyal. A probléma akkor van, amikor az utas közvetített utat vesz tőlünk és akkor váltja be az utalványt. Ugyanis ekkor mi semmilyen számlát nem adhatunk neki, mert csak közvetítjük az utazást, és ilyenkor nem tudjuk, hogyan lehetne számlázni/elszámolni az utalványt. Kiegészítésként: az utalvány saját utalványunk, azt másik utazási iroda nem fogadja el, és ezért sem tudjuk, hogy a közvetítettnél, hogyan lehetne. Segítségét előre is köszönöm.
Biztosítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.
Közvetített szolgáltatás biztosításközvetítés esetén
Kérdés
Független biztosítási alkusz kft. több biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban biztosításközvetítői tevékenység végzésére. Az alkusz kft. a biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag ügynökökön keresztül végzi, akikkel közvetítői szerződést kötött. A szerződés tárgya a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. § (1) bekezdésében szabályozott biztosításközvetítői tevékenység végzése, azaz biztosítási szerződések megkötésének elősegítése, biztosítási termékek ismertetése, ajánlása, az ezzel kapcsolatos felvilágosítás, illetve a biztosítási szerződések megkötése. Az ügynök számláz az alkusz kft. felé, az alkusz kft. számláz a biztosító felé, ez utóbbin szerepel, hogy a számla összege továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz (a biztosítóval kötött szerződésekben is szerepel, hogy a szolgáltatás nyújtásához megbízottakat vesz igénybe). Kérdés: helyesen történik az ügynökök számlájának az elszámolása továbbszámlázott szolgáltatásként és levonása az iparűzésiadó-alapból?
Tárgyi eszköz beszerzési értéke
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Korábban feltett kérdésemre adott válaszhoz: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_20_Targyieszkoz_beszerzesi_erteke_ddy kérdeznék még. Abban az esetben, ha a beszerzéshez kapcsolódó költségek (vám, vám ügyintézés, szállítás) nem a kft.-t terhelik, mert azt továbbszámlázom szerződés alapján a szállítónak, akkor is az eszköz beszerzési értékét növelik? Mivel leszámlázásra kerülnek (árbevétel), közvetített szolgáltatásként könyvelhetők-e, így nem növelve a beszerzési értéket?
Alvállalkozó, közvetített szolgáltatás-iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Cím! Társaságunk reklámfilmeket gyárt. Elszámolhatóak-e a következő igénybe vett szolgáltatások alvállalkozói teljesítésként, illetve közvetített szolgáltatásként (megrendelőivel kötött szerződésében rögzítésre kerül, hogy igénybe vehet alvállalkozókat): Műterem bérleti díj Egyéb forgatási helyszín bérleti díja Technikai berendezések bérleti díja (világítási eszközök, kamerák) Kellékek bérleti díja
Parkolási díj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát, amely egyben kereskedelmi üzlet is. Vásárlóink az irodaház parkolójában 1 órán keresztül "ingyen" parkolhatnak, annak költségét cégünk állja. Az irodaház üzemeltetője utólag számlázza ki részünkre ezt a parkolási díjat. Cégünk a következőt tervezi bevezetni. Amennyiben vásárlónk 1 óránál hosszabb ideig parkol a parkolóházban, úgy az egy órán felüli parkolási díjat számla ellenében nekünk fizetné meg a vásárlónk (és nem a parkoló automatánál). A hónap lezárása után, tehát adott esetben a következő helyzet állna fenn: az üzemeltető kiszámláz cégünk felé például 100 óra parkolási díjat, amelynek egy részét, például 40 órát a vásárlók már megtérítettek részünkre. Helyes-e az a megoldás, ha ebben az esetben a cégünk felé kiállított számlából csak a 60 órára eső parkolási díj áfatartalmát nem vonjuk le és csak a 60 órára eső (áfával növelt) összegre fizetjük meg az szja-t és az ehót, míg a 40 órára eső parkolási díj összegéből levonjuk az áfát és nem fizetünk rá egyéb adókat. Mire kell cégünknek odafigyelni a parkolási díj továbbszámlázásánál? Számviteli szempontból az üzemeltető felénk kiállított számláját milyen költségként kell könyvelni? Például a 40 órára eső díjat esetleg közvetített szolgáltatásként, a 60 órára eső parkolási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként? Változtat-e a helyzeten, ha cégünk felé az üzemeltető 50 százalékos kedvezménnyel számlázza ki a parkolási díjat a parkolóautomata díjához képest? Válaszát előre is köszönöm
Számla javítása – közvetített szolgáltatás feltüntetése
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm válaszát! Azt kérdezném még, hogy megoldható-e vevőnként 1 db "Számlával egy tekintet alá eső okirat" kiállításával több számla helyesbítése? Köszönettel
Számla javítása – közvetített szolgáltatás feltüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság gépi számláiról – az addigi gyakorlatával ellentételesen – 2017. 01. hótól kezdődően lemaradt "A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveg. Milyen módszerrel lehet a legkevesebb munkával, szabályosan javítani a mulasztást? Köszönettel.
Nyelviskola közvetített szolgáltatás
Kérdés
Korlátolt felelősségű társaságként működő nyelviskola szerződést köt a munkaügyi központtal, melyben vállalja, hogy a munkaügyi központ által támogatott személyek számára nyelvtanfolyamot indít. Az oktatásról a számlát az iskola a résztvevő magánszemélyek számára állítja ki. Az iskola a tanfolyam díját a munkaügyi központtól kapja meg egy elszámolás alapján. Valamennyi tanfolyamot nem tudnak saját dolgozóval megoldani, ezért többnyire egyéni vállalkozók tartják az oktatást. A munkaügyi központ által készített szerződés nem tartalmaz utalást arra vonatkozólag, hogy a szolgáltatónak joga van a szolgáltatást részben vagy egészben közvetített szolgáltatás segítségével teljesíteni. Kérdésünk: tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak az egyéni vállalkozók által kiállított számlákban foglalt tevékenység?
Közüzemi díjak bérlőnek történő továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energiaátalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik, egy nyomáscsökkentőn, egy mérőórán illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között többszáz méter távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás, ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Forgalom utáni jutalék
Kérdés
Segítséget szeretnék kérni. Eladott áru forgalma után jutalékot kapunk. Van olyan termék, amelyet közvetlenül a nagykereskedés ad el, és van olyan termék, amelyet a partner boltjaink értékesítenek. Ebben az esetben közvetített szolgáltatást számlázunk ki, vagy csak forgalmi bónusz elszámolást számlázhatunk ki, amely áfamentes? Köszönöm előre is a választ.
Postaköltség és futárdíj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég használtcikk- és csomagküldő kereskedelemmel foglalkozik. Különbözet szerinti adózással, globális nyilvántartással, de foglalkozik új termékek kereskedelmével is, amelynél az általános szabályok szerint adózik. Az eladott tételeket részben postán, részben különböző futárcégekkel szállíttatja ki az ügyfeleknek, akik a tétel vételárán felül megfizetik ennek a költségét is. A cég szállít belföldre, külföldre, EU-n kívülre is. A Magyar Posta által kibocsájtott, postabélyegről szóló számlák adómentes számlák, míg a futárcégek számlái áfás szolgáltatásokról szólnak. 1. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a cég a posta által kiszállított áruk esetében olyan számlát bocsájt ki, ahol az áru (különbözetis) mellett a postaköltség is különbözetisként szerepel? A postaszámlát pedig beteszi a cég a különbözeti árualapba. Úgy, hogy emellett a cég magánszemélyektől is vásárol vételi jeggyel postabélyeget is, melyet szintén postázásra használ fel. Így mind a számla, mind a postaköltség összege bekerül az árualapba és az eladási árba is. A futárdíjat pedig közvetített szolgáltatásként számlázza, áfásan. Így viszont a termékek áfája különbözetis lesz, a futárdíj pedig 27%-os. Így a termék áfája nem lesz azonos a szállítási díj áfájával. 2. Vagy az a helyes, ha mindkét fajta szolgáltatást közvetített szolgáltatásként, különbözeti áfásan vagy áfamentesen továbbszámlázzuk? Lehet-e ilyenkor áfamentesen továbbszámlázni, vagy különbözetisként kell? Be lehet-e tenni ilyenkor az árualapba?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
