274 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tréningeket tart szerte a világban. Az utazáshoz, szálláshoz, helyi utazáshoz kapcsolódó kiadások a megállapodás értelmében az ügyfelek részére továbbszámlázásra kerülnek. Azonban vannak partnerek, akik összegszerűen megmondják, hogy egy-egy költségtípust ők mekkora összegben térítenek meg. Ez van, amikor magasabb, van, amikor alacsonyabb összeg, mint a továbbszámlázandó eredeti összeg. Kérdésem: helyesen gondoljuk-e, hogy ezeket a szolgáltatásokat levonhatjuk az iparűzési adó alapjából közvetített szolgáltatásként, illetve, ha a partner alacsonyabb összeget fizet ki az adott költségre, mint amennyibe az eredetileg került, a teljes eredeti összeg rákerülhet-e 815-re? Konkrét példával: a szállásdíj 100, de a partner a megállapodás szerint szállásra csak 70-et fizet ki. Könyvelhető-e a 815-re a teljes 100, hiszen bár alacsonyabb összegen, de szolgáltatási szempontból a szállás "egésze" került továbbhárításra? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Multinacionális cég vagyunk, a nálunk lévő külföldi munkavállalók, projektek költségét megfelelő haszonnal továbbszámlázzuk. Az értékesítés minden esetben export, mert az anyacég küldföldi. A kérdésem a helyi adóra vonatkozik, hogy a felmerült költségeket kezelhetem-e közvetített szolgáltatásként? A felmerült költség legtöbb esetben utazási költség, bér, rendezvényszervezés és egyéb. A számla mögött minden esetben ott van, hogy mit számlázunk ki. Válaszát, segítségét köszönöm.

Kérdés

Egy kft. webáruházat üzemeltet. A kiszállításra szerződött egy szállító céggel. A webáruházban a megrendelésekről megrendelő és számla készül, amire rákerül az, hogy "A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A felmerülő szállítási díjat közvetített szolgáltatásként könyveljük, majd levonásra kerül az éves iparűzési adó alapból. Helyes az eljárásunk? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és ehhez kapcsolódóan közműszolgáltatásokat számláz tovább közvetített szolgáltatásként. Kérdésem arra vonatkozik, hogy milyen főkönyvi számlákon kell könyvelnünk a beérkező számlákat (mehet-e a cég normál közműköltségei közé)? A kérdésünk arra is vonatkozna, hogy a továbbszámlázást melyik bevételi főkönyvelő számra kell kontíroznunk? Jelenleg egyéb bevételek alatt van elkülönítve. Köszönettel várjuk válaszát.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetre szeretnénk kérni állásfoglalást: Egy általunk könyvelt vállalkozás rádió elektronikai rendszerek összeállításával, integrálásával és exportjával foglalkozik. A rendszer számítógép alapú, így az elemei mind hardvert, mind szoftvert tartalmaznak. A hardver részek számítógépek, szerverek, speciális vevő berendezések és vevőkártyák. A szoftverek egyedileg (többségében külföldön) kifejlesztetett és csak az általunk – a vevővel előre egyeztetett konfigurációval rendelkező – rendszerhez használhatóak. Az export során kész rendszert kell a vevőink részére leszállítani, mivel a rendszer szoftver elemei külön-külön (nem erre a célra összeállított és dedikált számítógépeken) nem működőképesek. Kérésünk arra vonatkozik, hogy a társaság 2018. évben az eladott szolgáltatás kedvezményével élhet-e az iparűzési adó elszámolásánál? Köszönettel: Kis Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ("A" cég) jogi tevékenységet számlázott tovább két másik kft.-nek ("B és C"). A továbbszámlázó cégnek ("A" cég) sem a tevékenységi körében, sem a tulajdonosai, sem az alkalmazottai között nem szerepel jogi végzettségű személy. E tevékenységről egy velük megbízási szerződésben álló ügyvéd számláz be a cégnek ("A "cégnek) .... forintért, amit "A" cég továbbszámláz – közvetített szolgáltatásként – "B" és "C" cégnek, jóval magasabb összegért, mint a bekerülési érték. Kérdésem a következő: helyes-e ez így, a jogi tevékenység továbbszámlázása nem kötött-e feltételekhez (például alkalmazotti jogviszony a jogásszal)? A nagyarányú értékkülönbözet megvédhető-e, vagy ez teljesen szabályellenes? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltunkban az egyik árubeszállítónk a számláin (csekkes fizetési mód) a továbbiakban felszámolja és postai teljesítés költségeit (a számlán postai közvetített szolgáltatásként szerepel). Kérdésünk, hogy ezt a költséget ugyanúgy a postaköltségeknél kell szerepeltessük, vagy ez valamilyen formában (könyveléssel) érinti az áruvásárlás költségeit is? Amennyiben nem kapcsolódik az áruhoz közvetlenül, és postaköltség, külön főkönyvre kell könyvelnünk, illetve a későbbi bevallásoknál kell-e külön kezeljük? Köszönettel várjuk válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két magánszemély a tulajdonukban (50-50%) álló négy lakást bérbe adják a saját tulajdonukban (50-50%) lévő kft.-nek hasznosításra. A kft. ezt szintén bérbe adja bérlőknek, beszedi a bevételt és a kapcsolódó költségeket (rezsi). A magánszemélyek a bérleti díjat a kifizetőtől szja levonásával kapják meg. Iparűzési adó szempontjából a kft. figyelembe veheti-e a magánszemélyeknek kifizetett bérleti díjat, hiszen maga is változatlan formában adja bérbe az ingatlanokat? Könyvelhetjük-e ennek megfelelően a közvetített szolgáltatások közé, vagy maradnia kell a személyi jellegű kifizetések között a tételnek? Előre is köszönöm a segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy használt ingatlanok értékesítésével foglalkozó cég, amely értelemszerűen a készletre halmozza az ingatlan felújítással (áru készlet) kapcsolatos költségeket, és amikor eladja, akkor átvezetjük az ELÁBÉ-ra ezeket, mint az ingatlan részét. De mi a helyzet az ingatlanfelújítással kapcsolatos szolgáltatásaival? Hogy kell helyesen kezelni azokat számvitelileg? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatásnak minősülnek, amikor értékesítésre kerül az ingatlan? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérnék szépen a segítséget. Egyik cég nagy tételben értékesít notebookokat. Ehhez a gyártó úgynevezett prosupportot ad el, ami a számlán is külön tételként szerepel az áruk alatt. Ez egyfajta kliens támogatás, melynek keretében a notebook végleges tulajdonosa meghibásodás esetén gyors segítséget kap, például azonnali elérhetőséget prosupport mérnökökhöz, különböző automatizált támogatásokat, alkatrészkiszállítást. Kérdésem, hogy lehet-e ezt a „lehetőséget” is árunak tekinteni vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelni. A magyar beszállító (aki valószínűleg a gyártótól vásárolta) nem tüntetett fel a számlán utalást közvetített szolgáltatással kapcsolatban, és az én ügyfelem sem. Tehát most így az ipa feltöltése előtt fontos lenne tudni, hogy áruként vagy szolgáltatásként könyvelendő a fenti tétel. Köszönöm a segítséget. Vágner Emília

Kérdés

Egy nem magyarországi cég, amely EU-s vagy nem EU-s székhellyel rendelkezik, nyújt magyar székhellyel (lakhellyel vagy EU-s székhellyel) lakhellyel vagy EU-n kívüli székhellyel/lakhellyel rendelkező ügyfeleinek közvetített szolgáltatást, ami Magyarország területén végrehajtott személyszállítás. Az "alvállalkozók" magyar adószámmal rendelkező vállalkozók, akik vagy alanyi adómentes vagy 27%-os áfás számlát állítanak ki felénk. Jogosan állítunk ki mi áfát nem tartalmazó számlát az ügyfeleknek, akik közül egyik sincs a mi országunkban bejegyezve? Szíves válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.

Cikk

Fordított áfásan kell-e számlázni a nyílászárók leszállítására és beszerelésére irányuló szolgáltatást egy folyamatban lévő építésiengedély-köteles építési munkához? Milyen adózás alá esik az e-napló vezetése? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk kifejezetten gyártással foglalkozó cég, részünkről nyílászárók értékesítése és ahhoz kapcsolódó beszerelés kerül leszámlázásra, vagyis az alvállalkozói szerződés szerint terméket értékesítünk és a beszerelés csupán járulékos eleme az ügyletnek. Amennyiben a beruházás belföldön történik – amihez a terméket legyártjuk és beszereljük – és építésengedély-köteles, akkor a gyártott termék és a beszerelése fordított adózás alá esik. Az e-napló vezetéséhez külön szerződés alapján szolgáltatást veszünk igénybe, melyet egyenes áfás számla kiállításával teljesít felénk a vállalkozó. Áfa szempontjából hogyan minősítem ezt a szolgáltatást a fenti esetben? Fordított áfásan kell továbbszámláznom, vagy belföldre nyújtott továbbszámlázott szolgáltatásként egyenes áfás számlával? Köszönettel: P. Krisztina

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Idegenforgalmi adó bevallás

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Osztalék – osztalékelőleg-különbözet szja-ja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Társasházi bevétel adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink