Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    262 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.

    Cikk

    Fordított áfásan kell-e számlázni a nyílászárók leszállítására és beszerelésére irányuló szolgáltatást egy folyamatban lévő építésiengedély-köteles építési munkához? Milyen adózás alá esik az e-napló vezetése? – kérdezte az Adózóna olvasója. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk kifejezetten gyártással foglalkozó cég, részünkről nyílászárók értékesítése és ahhoz kapcsolódó beszerelés kerül leszámlázásra, vagyis az alvállalkozói szerződés szerint terméket értékesítünk és a beszerelés csupán járulékos eleme az ügyletnek. Amennyiben a beruházás belföldön történik – amihez a terméket legyártjuk és beszereljük – és építésengedély-köteles, akkor a gyártott termék és a beszerelése fordított adózás alá esik. Az e-napló vezetéséhez külön szerződés alapján szolgáltatást veszünk igénybe, melyet egyenes áfás számla kiállításával teljesít felénk a vállalkozó. Áfa szempontjából hogyan minősítem ezt a szolgáltatást a fenti esetben? Fordított áfásan kell továbbszámláznom, vagy belföldre nyújtott továbbszámlázott szolgáltatásként egyenes áfás számlával? Köszönettel: P. Krisztina

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna Szakértő! Ügyvédi iroda ügyfelei részére saját nevében rendeli meg, és fizeti ki a különféle jogi eljárások során felmerülő alábbi kiadásokat. Ezen szolgáltatásokról a számlát/számviteli bizonylatot a hatóságok az ügyvédi iroda nevére állítják ki. Az ügyvédi iroda ezen költségeket továbbterheli az ügyfélre (továbbszámlázza ). A számlán szerepel a jogi szolgáltatás (27 százalék áfával, mivel áfakörös az ÜI), valamint a hatósági eljárások továbbhárított kiadásai (áfamentesen) mint közvetített szolgáltatások. Jogos az áfamentesség alkalmazása, mivel ezek a kiadások a jogi szolgáltatástól függetlenül az ügyfelet minden esetben terhelő, áfakörön kívüli/tárgyi adómentes hatósági/eljárási díjak? Az ügymenet gördülékenyebb vitele érdekében ezeket a díjakat nem az ügyfeleknek kell a hatóságok felé közvetlenül megfizetni, hanem utólag kerülnek továbbszámlázásra az elvégzett jogi munkával egyidejűleg. Az átszámlázáskor az áfakulcs jelölésénél milyen mentességi kitétel alkalmazható? T.A.M. ( tárgyi adómentesség): - illeték-átterhelés - postai szolgáltatás Á.K.K. (áfakörön kívüli) - tulajdoni lap díja - földhivatali ügyintézési díj - közzétételi díj (Cégbíróság, IM) - közjegyző. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Horváth Éva

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk programszervezéssel, programcsomag-szolgáltatással foglalkozik. Vannak olyan programcsomagok, melyek az éttermi ellátást is magába foglalják. Ilyen esetben elszámolható-e az éttermi fogyasztás áfája mint közvetített szolgáltatás? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018.09.25-én az alábbi kérdést tettem fel:Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is? Erre az alábbi választ kaptam:SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) b) bekezdése alapján: "70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek." Mint látható, az Áfa tv. 70. § (1) b) bekezdése lehetséges járulékos költségként a szállítási költséget kifejezetten említi, így esetében felmerül, hogy a postaköltség, járulékos költségként osztja a termékértékesítés adókulcsát. Üdvözlettel, Bartha László Köszönöm a választ, de a kérdésem nem ez volt! Megtennék,hogy a kérdésemre is válaszolnak? Előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is?

    Kérdés

    Kérném szíves segítségét a következő kérdésben. Orvosi ügyeleti szolgáltatást végez egy kft. Az ügyeletet egyéni vállalkozóként orvosok látják el, beszámláznak a szolgáltató kft.-nek szerződés szerinti óradíjjal. A kft. a szolgáltatás igénybe vevőjének továbbszámlázza a ledolgozott órákat az általa megegyezett órabérrel. Ez esetben nem jutalék, hanem az órabér közti különbözet az eredményt növelő összeg a kft.-nél. Az iparűzési adó alapja csökkenthető ezekkel a bejövő számlákkal a kft.-nél? A kimenő és a bejövő számlákon is orvosi ügyelet ellátása szerepel. Köszönöm segítségét!.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk (kisvállalkozás kft.) telefonszolgáltatást és internet-hozzáférést számláz tovább. A telefon áfája 27 százalék, az internet áfája 5 százalék. Milyen áfa tartalommal és jogcímen kell ezeket a közvetített szolgáltatásokat továbbszámláznom? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámközvetítőként az ügyfélnek megveszi egy másik cég szolgáltatását, kiszámlázza úgy, hogy a számlán fel van tüntetve a megvett szolgáltatás, plusz külön a cégünk jutaléka. Az a cég viszont, amelytől a szolgáltatást megveszi társaságunk, nem pontosan ugyanazzal a megnevezéssel számlázza be a szolgáltatást nekünk. A két számlán a közvetített szolgáltatás összege ugyanaz, és a közvetített szolgáltatásnál a közvetítő és közvetített közti szerződésben rögzítve van, hogy kinek a javára történik a közvetítés. Elég-e ez ahhoz, hogy a cégünk által megvásárolt és az ügyfélnek továbbszámlázott szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön (és így ipacsökkentő), vagy pontosan ugyanazon a néven kell szerepelni a két számlán a szolgáltatást? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Új ügyfelünk 2 napos, országos szakmai konferenciát szervezett. Helyszíne egy vidéki város szállodája volt, mely az igénylők részére külön szállást és étkezést is biztosított. A szálloda előleg bekérése után a végszámlát , 27 százalékos áfa-artalommal, míg a szállást és az étkezést 18 százalékkal, az idegenforgalmi adót áfamentesen számlázta ki. Az egyes résztvevőknek kiállított számla a konferencia résznél 27 %-os áfát tartalmaz, míg a szállást, étkezést is igénybe vevők ezen tétele 18 %-os áfa-val került kiszámlázásra. Helyes-e ügyfelünk gyakorlata ?

    Kérdés

    Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, javarészt közvetített szolgáltatást számláz, havi szinten mintegy kétezer számlája van, mely számlákhoz az adatokat egy az egyben átveszik adatimporttal a szolgáltatás közvetítőjétől, és ehhez egy megvásárolt számlázóprogramban további egyedi fejlesztéseket kellett végrehajtani több ütemben. A számlázóprogram tulajdonosa ezeket az egyedi szoftver-fejlesztéseket részletekben kiszámlázta a cég részére. Kérdésem a következő: ráaktiválhatom-e a szoftver nettó értékére, folytatva az értékcsökkenés eredeti mértékével, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként szabad csak könyvelni? A fejlesztések többfélék, kisebb funkciókat bővítettek, ellenőrző funkciókat raktak bele a hibalehetőségek csökkentésére az adatimport beállításoknál, kézzel történő beírás helyett a dátumokhoz naptárat ajánl fel a program, illetve a törvényi változásokhoz való igazodás, megfeleltetés is benne van a fejlesztésben. Válaszukat köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényeket szervez az ügyfelei megbízásából és azok számára. Ennek teljesítéséhez különböző külső szolgáltatásokat is igénybe vesz. Saját teljesítménye a rendezvény költség- és szolgáltatástervének elkészítése, valamint a rendezvény lebonyolítása. Kérdésem arra irányul, hogy az alábbi igénybe vett külső szolgáltatások számviteli szempontból, illetve a helyi adókról szóló törvény szerint igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak, avagy iparűzésiadó-csökkentő tételként elszámolható szolgáltatásoknak (alvállalkozói teljesítések vagy közvetített szolgáltatások) minősülnek, ha a) a számlában elkülönülten kerül kiszámlázásra a saját teljesítések, illetve tételesen felsorolva a továbbszámlázott külső szolgáltatások értéke, b) egy összegben kerül feltüntetésre a számlán az ügyfél számára a teljes összeg. Igénybe vett külső szolgáltatások: - reklám és marketing, - catering, vendéglátás, - helyszínfoglalás költségei, - produkciók, fellépők költségei, - rendezvény eszközeinek, bérleti díj költségei, - rendezvények igénybe vett szolgáltatások költségei, - fotózás, filmkészítés, - szórólapok, nyomdai szolgáltatások költségei, - hostess, személyzet költségei, - technikai szolgáltatások költségei, - őrzés-védés költségei, - artisjus díjak költségei, - szállítási, raktározási, tárolási költségek, - rendezvényen felhasznált kellékek költségei. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy szoftver továbbfejlesztése során felmerült költségek, mint például a tesztelés, hibajavítás könyvelhető a 815-be, mert tulajdonképpen ezt beépítjük az árba, vagyis a követési díjba? Az ipánál lehet ez bevételcsökkentő tétel, ha a vevőszámlákra kiírjuk a közvetített szolgáltatást?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyéni vállalkozás cégautóadó-fizetési kötelezettsége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Eszközbeszerzés alkatrésznek

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Áfaalanyiság – határérték átlépése

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media