239 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Családtag utazási költség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottja hivatalos minőségben utazik, az utazásra családtagja is elkíséri magánjelleggel. A számlákat (szállás és repülőjegy) cégnévre rendeljük, és fizetjük előre, majd továbbszámlázzuk részére a családtagra vonatkozó költségeket. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemző a fenti lehetőség a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb adóval terhelt? Válaszát köszönve!
Mérnöki tevékenység költségei Kérdés
Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.
Tárolási díj – közvetített szolgáltatás vagy járulékos költség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gabonát vásárol termelő cégtől, tulajdonátruházó nyilatkozattal, számla kifizetésével a tulajdonunkba kerül az áru, viszont ekkor még nem hozzuk el, ott tároljuk. Eltelik néhány hét, majd amikor elhozzuk az árut, a termelő kiszámláz tárolási díjat az árun felül (szerződés szerint). Első kérdésem: a tárolási díjat jogosan számlázza-e áfa felszámításával, vagy mint járulékos költség fordítottan áfázik. Következő lépésben az árut EU tagországba értékesítjük, a tárolási díjat is kiszámlázzuk (szerződés szerint). Második kérdésem: helyesen járunk-e el, ha a tárolási díjat egyazon számlán, de külön sorban tüntetjük fel mint tárolási díj, és mint járulékos költség, EU termékértékesítés áfa jogcím alatt számlázzuk a tárolási díjat is. Természetesen ebben az esetben nem tüntetjük fel a számlán a közvetített szolgáltatás megnevezést. Köszönettel, Hornyák Edina
Továbbszámlázott költség az ipában Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!
HIPA - közvetített szolgáltatás 1. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. Kérdése: Az iskolaszövetkezettől megvásárolt "diákmunka szolgáltatás" közvetített szolgáltatásként levonható-e az adóalapból? - Hiszen megbízási szerződést kötnek a partner céggel, melynek tárgya az elvégzendő kisebb munkafolyamat (például adatrögzítés, csomagolás) és nem a munkaerők közvetítése. - Megbízási szerződésük tartalmazza, hogy ehhez közvetített szolgáltatói teljesítményt vesznek igénybe. - Számláikban 100 százalékban továbbszámlázzák ezt és a számlán megjelenik, hogy "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" Igyekszünk nagyon körültekintően eljárni, ezért a szakmai véleményét szeretném kérni abban, hogy lehetnek-e még "buktatók" a fenti gazdasági eseményben akár számlázás, akár szerződés vonatkozásában?
Bizományosi szerződés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szolgáltatás nyújtására bizományosi szerződést kötött. A bizományos a társaság szolgáltatását közvetíti az igénybe vevő magánszemélyek felé. A bizományos feladata és kockázata a magánszemélyekkel az elszámolás. A szolgáltatást nyújtó társaság a bizományossal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződésben azt rögzítették, hogy a bizományos részére a társaság az általa nyilvánosan közzétett listaáron kiszámlázza a szolgáltatás ellenértékét. A bizományos az őt megillető díjat pedig visszaszámlázza a társaság részére. Ezt az elszámolási konstrukciót aggályosnak érzem. Szerintem a bizományos a szolgáltatást a bizományosi díjjal csökkentett értékben vásárolja meg, és a magánszemélyek felé értékesíti tovább listaáron. Áfa és számviteli szempontból közvetített szolgáltatásként kell kezelni (a bizományos a szolgáltatásnyújtója és igénybevevője)? Válaszikat előre is kööszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné
Szoftver licencek viszonteladóként történő értékesitése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy számitástechnika eszközök értékesítéssel és szoftverek viszonteladásával foglalkozó cégnél az értékesítési céllal beszerzett és továbbszámlázott szoftver licenceket miként kell helyesen könyvelni (igénybe vett szolgáltatás, közvetített szolgáltatás vagy jelen esetben lehet áru is)? Köszönöm.
Költséghozzájárulás közvetített szolgálttás Kérdés
Társaságunk egy kereskedelmi egység kivitelezését végezteti egy fővállalkozóval. Az épületet egy üzletlánc részére adjuk bérbe, amelyről a bérbeadási szerződést már szintén megkötöttük. A bérleti szerződés szerint a (leendő) bérlő az építkezés során több jogcímen is díjat fizet társaságunknak. Egyrészt a szerződés mellékletében rögzített konkrét kivitelezési munkákat átszámlázzuk neki, amit a számla alapján megtérít részünkre. Egy másik, szintén a szerződésben rögzített fix összeget "költséghozzájárulásként" nevesített jogcímen fizet meg számunkra.a kivitelezési ráfordításainkhoz való kvázi átalány hozzájárulásként. Az építkezés természetesen építésiengedély-köteles. Kérdésem: a fenti két jogcímen kiszámlázandó díj esetében melyikre kell a fordított áfa szabályait alkalmazni, illetve melyik tekinthető közvetített szolgáltatásnak? Egyáltalán van-e különbség ezek tekintetében a kétféle fizetendő összeg esetében?
Játék a betűkkel az áfában Cikk
Az áfatörvény tükrében nem mindegy, hogy egy tevékenység közvetített szolgáltatás vagy szolgáltatásközvetítés. Erős NAV-ellenőrzésnek kitett vállalkozások példáján mutatjuk be a különbséget.
Iparűzési adó – közvetített szolgáltatás Kérdés
2015. 09. 01-jén megjelent, az iparűzési adó alapjának csökkentéséről írt cikkel kapcsolatban lenne kérdésünk. A cikk végén hivatkoznak egy legfelsőbb bírósági döntésre, melyben egy biztosító társaság adóalapjának közvetített szolgáltatással történő csökkentését kifogásolták. Közzé tudnák tenni az ítélet részletes indoklását, vagy számát? Köszönettel.
Fordított áfás kérdések Kérdés
Az alábbi fordított árfás kérdésekben kérném állásfoglalását: 1. Adott „A” és „B” Kft., mindkét cég áfás. Osztatlan közös tulajdonukban van egy telek, amelyből 15 darab építési telket alakítanak ki a közlekedő utakkal együtt . A telkek és az utak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal szerepelnek a kialakítás utáni telekkönyvi kivonaton. Az utak szilárd burkolatát és az alattuk elhelyezkedő közművezetékek megépítését „A” Kft. finanszírozta. Befogadta az áfás anyagszámlákat, és kifizette a kivitelező cég felé a fordított áfás építési-szerelési számlát. A költségek fele „B” Kft.-t illeti, ezért A” Kft. tovább kívánja számlázni a bekerülési összeg felét közvetített szolgáltatásként „B” Kft. felé. A kérdésem az, hogy fordított vagy egyenes áfás számlát állítson-e ki? A telkek értékesítése áfás lesz, az utakat és a közműveket szerződés alapján térítésmentesen át kell adniuk az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy a térítés nélküli átadásnak lesz-e valamilyen áfavonzata? 2. Vasanyag-kereskedés (havi áfás) tévesen egyenes áfával állított ki vevőjének számlát. A hiba észlelésekor, két hónappal később kiállítja a helyesbítő számlát (áfás tétel mínusz, fordított áfás tétel plusz), és visszafizeti a korábban felszámított áfát. Kérdésem, hogy a helyesbítő számla miatt önellenőrizni kell-e az eredeti időpontban benyújtott áfabevallást, vagy helyesbítő tételként kell bevallani?
Közvetített szolgáltatások az áfatörvény tükrében Cikk
Adóhatósági és bírói gyakorlat sajnos számtalanszor bizonyította, hogy a közvetített szolgáltatásokra az általános forgalmi adó törvény szerint is érdemes és fontos odafigyelni.
Alvállalkozás, közvetített szolgáltatás az ipa alapjában Cikk
Mi az alvállalkozó teljesítés, és mi a közvetített szolgáltatás a helyi adókról szóló törvény megközelítésében? A definíciók mellett bemutatjuk, milyen nyilvántartásokat érdemes készíteniük saját kényelmük érdekében is a vállalkozásoknak.
Közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk kereskedelmi tevékenységet folytat bérelt telephelyen. A telephelyet úgy béreltük ki, hogy a különféle karbantartási munkák és a tevékenység végzéséhez szükséges átalakítások költségét társaságunk kifizeti és közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a bérbeadónak. Az igénybe vett szolgáltatások és anyagok költségszámlái főként 27 százalékos áfát tartalmaznak, de van közöttük fordított adózású, és áfamentesek is. Kérdésem az lenne, hogy milyen áfakulccsal számlázzuk tovább a különböző áfakulcsú tételeket, mivel mi változatlan formában adjuk azt tovább? Az áfabevallás 7. és 8. lapján is szerepeltetni kell a fordított adózású számlák tartalmát, mint beszerzés és értékesítés? Köszönöm válaszát.
Közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál!" című cikkük alapján lenne kérdésem. Ha egy ingatlanon belül több bérlőnek osztja szét a beérkezett közüzemi díjakat az ingatlan tulajdonosa (a tulajdonos és a bérlők is cégek), az miért nem minősül közvetített szolgáltatásnak, hiszen a tulajdonos változatlan formában, hozzáadott tartalom nélkül számlázza tovább, osztja szét a díjakat több számlán? Még a bejövő és a kimenő számlák összerendelhetősége is egyértelműen megoldható, kimutatható. A közvetített szolgáltatás témakörében felmerült kérdés, hogy a telefondíj továbbszámlázása értelmezhető e közvetített szolgáltatásnak? A cég a nevére kapott számlában szereplő egyes tételeket (telefonszámlák forgalmát) továbbszámlázza a magánszemélynek, így a bejövő számla egy része saját költség, míg a továbbszámlázandó rész közvetített szolgáltatásként könyvelendő (könyvelhető?). Válaszát előre is köszönöm!