Időszakos elszámolású szolgáltatást szeretne cégünk közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni partnerének – havi elszámolású kiszámlázott tanácsadói szolgáltatást. Továbbszámlázáskor hogy kell eljárni, mi lesz a teljesítés időpontja? Ha a tanácsadói számla euróban került kiállításra és cégünk is euróban számlázná tovább, akkor – hogy cégünknél ne legyen áfahatása – ugyanazzal az árfolyammal kell továbbszámláznunk? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadóként pénzügyi lízingszerződést felmondtunk szeptemberben. Az eszközelhozatallal merültek fel költségek szeptemberben és októberben. Az összes költséget szeretnénk a partnerre átterhelni. Helyesen járunk el, ha minden költséget egy számlán szerepeltetünk októberi teljesítéssel, és közvetített szolgáltatásként kezeljük? Köszönettel: Kiss Mónika
Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szálláshely-szolgáltatással foglalkozó társaság a jövőben szeretne reggelit is biztosítani a helyi étteremben a vendégei részére (nem a szálláshelyen). Kérdésem az lenne, hogy a vendéglátóhelyen kapott számlán szereplő étkezést továbbszámlázhatja-e mint közvetített szolgáltatást a vendégei részére? Köszönöm válaszát. Bognárné
Adott egy egyesület és egy alapítvány. Az alapítvány egyik létrehozója az egyesület, más magánszemélyek mellett. Működési forrásuk elsősorban állami támogatásból származik. A támogatások terhére elszámolható költségek rendszere meglehetősen bonyolult. Megoldásként a két szervezet az egymás közti továbbszámlázást gondolja lehetőségnek. Vagyis adott esetben az egyesület az általa igénybe vett szolgáltatást, terméket továbbszámlázza az alapítvány felé, illetve fordított eset is előfordulhat. Bármilyen szolgáltatással, illetve termékkel megvalósítható a továbbszámlázás? Megfelel-e ez a gyakorlat a számviteli és adótörvényeknek? Van-e jelentősége az alapító okirat tartalmának?
Cégünk webáruházat működtet. A megrendelt árut futárszolgálat szállítja ki a megrendelő által kért címre. Bizonyos érték feletti megrendelés esetén a kiszállítás ingyenes. A futárszolgálat által kiállított számla mögött tételes melléklet van, minden tétel egy-egy vevőszámlánkhoz köthető. Könyvelhetjük a futárszolgálat által számlázott költséget közvetített szolgáltatásnak, és így levonhatjuk-e az iparűzési adó alapjából?
Tisztelt Szakértő! Az IPA-nál a közvetített szolgáltatás egyik feltétele az írásbeli szerződés. Kérdésem, hogy az e-mail írásbelinek minősül-e? A törvény nem definiálja az írásbeliség fogalmát. Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Kelemen László Úr! Elnézést, ha nem volt teljesen világos a levelem. Kiegészítésként: Ön jól gondolta, a magyar cég fog termelni a szerszámmal a német cégnek. A fuvarköltséget azért vállalja át a német cég, mert az ő hibájukból sokkal drágábban, légi fuvarként kellett behozni az eszközt. Így már megválaszolható a kérdés? Köszönettel: Szendrey Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. EU-s cégtől megvásárolt egy szolgáltatást, amit egy másik magyar kft.-nek számláz tovább egy az egyben. A szolgáltatás abból áll, hogy fél éven keresztül a külföldi cég honlapjáról fotókat tud letölteni, amit szabadon fel lehet használni különböző reklámokhoz. Ebben az esetben áfásan kell-e számlázni a két magyar kft. között? Előre is köszönöm a választ!
Az iparűzési adó alapjának csökkentésénél figyelembe lehet-e venni – tervezéssel foglalkozó vállalkozás esetén – a fénymásolás, tervrajzmásolás, sokszorosítás, kötés költségeit?
Tisztelt Adózóna, terheli-e áfa az alábbi tranzakciót: Japánból érkezik egy szerszám, melynek fuvarköltségét a japán vállalat leszámlázza a magyar cégnek. A magyar cég jogosult ezt továbbszámlázni egy német cégnek. Van-e ennek áfavonzata? Köszönettel: Szendrey Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére, továbbá a szerződésben a kampány díja három tételben (médiadíj, gyártási költség, logisztikai költség) van meghatározva. Kérdésem az, hogy a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e? A társaság analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes megrendelt reklámkampányokról és azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Amennyiben a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül, a HIPA alapból történő levonáshoz megfelelő-e a szerződés azzal, hogy az szerepel benne, a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe, illetve megfelelő-e a számla, amelyen feltüntetésre kerül, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz", és médiadíj mellett külön sorban szerepel a "gyártási költség", és külön sorban a "logisztikai költség". Amennyiben ez így nem megfelelő, mi lenne a helyes, elfogadható eljárás, megoldás? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít, intézi a szükséges iratok beszerzését, és ezen díjakat a megrendelője felé tovább számlázza. Annak a kérdésnek az eldöntésében szeretném a segítségét kérni, hogy ez esetben járulékos költségről vagy közvetített szolgáltatásról van szó (áfa szempontjából lényeges)? Amennyiben a megrendelővel például a szállásdíjak tekintetében külön megállapodást köt a társaság, úgy közvetített szolgáltatás lesz-e (27 százalékos áfakulccsal számlázandó), vagy ez mindenképpen a főszolgáltatás mellékszolgáltatása lesz (és fordított áfával adózik)? Továbbá szeretném megtudni, van-e jelentősége, hogy a társaság egy számlán számlázza a főszolgáltatást, másik számlán például a szállásdíjat, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték