Közeledik az év vége, a vállalkozások rendbe teszik könyveiket és kalkulálják éves várható adóterheiket. A helyi iparűzési adó (hipa) alapjából levonható tételek között a legnehezebben védhetők az úgynevezett közvetített szolgáltatások. Minősítésüket nagyon körültekintően kell dokumentálni.
Az adózók jelentős része nem értelmezi helyesen, illetve rosszul alkalmazza a közvetített szolgáltatás és az alvállalkozó teljesítmény fogalmát. Több jogszabály tükrében vizsgáljuk meg a témát.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég elvállalja egy cégcsoport részére az IT-feladatok ellátását (telekommunikációs szolgáltatás). Ebben a cégcsoportban vannak uniós és harmadik országbeli vállalkozások is. Van azonban egy magyar cég is. Az IT-cég a magyar cégnek számlázza le az IT-költséget, nettó plusz áfa értékben. A magyar cég pedig közvetített szolgáltatásként szétdobva, továbbszámlázza a többi cég felé. Kérdés, hogy ez a továbbszámlázás áfa nélkül történik-e, besorolva az áfatörvény 37. paragrafusába, vagy áfásan, besorolva a 15. paragrafusba? Köszönettel várom válaszukat.
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
Tisztelt Szakértő! A befektetési alapból egyfelől költségtérítés címén, másfelől alapkezelési díj címén történik kifizetés az alapkezelő részvénytársaság részére. Költségtérítés címén a befektetési tevékenységgel felmerülő, jellemzően alvállalkozóknak fizetett (jogi tanácsadók, adótanácsadók stb.) terheket térít meg az alap, az alapkezelési szabályzatban rögzített módon. Alapkezelési díj címén pedig az alap eszközértékének bizonyos százalékát kapja meg az alapkezelő. Az alapkezelő az alapkezelési szabályzatban is meghatározott módon, nem saját, hanem az alap érdekében jár el, az alap javára/terhére köt ügyleteket. Kérdésem, hogy ezek alapján az alapkezelő a Htv. szerinti vállalkozónak számít-e, ezáltal a hipa alanya-e vagy sem? Ha igen, akkor az alaptól kapott bevétel közül melyik az, amelyik véleménye szerint árbevételnek számít és adóalapot képez? Ha véleménye szerint ezek a bevételek adóalapot képeznek, akkor közvetített szolgáltatásként levonhatók-e az alvállalkozóktól igénybe vett és változatlanul teljesített szolgáltatások költségei? Elképzelhető, hogy ez esetben a nyújtott szolgáltatások szinte teljes értéke/költsége ilyen módon közvetítettnek minősülne? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem a segítségét az alábbiakban: a telefonköltség egy részét közvetített szolgáltatásként szeretnénk számlázni. A HIPA törvény szerint ez csak akkor csökkenti az adóalapot, ha a továbbszámlázás, szerződés alapján történik. Kérem a segítségét, mit kell szerepeltetni a szerződésben, hogy változatlan formában az üzleti partnereinknek és a családtagoknak tovább tudjunk számlázni egy-egy telefonszámot és az a közvetített szolgáltatás feltételének megfeleljen? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: V Mária
Tisztelt Szakértő! Egy társaság reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok stb.) külső féllel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz igénybe. Kérdésem: a gyártási költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy az változatlan formában kerül továbbszámlázásra a megrendelő ügyfél számára (bár nem minden esetben változatlan áron)? Válaszát előre is köszönöm.
Kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében termet bérel, illetve az eseményen (melynek megszervezésére felkérték) étel-ital fogyasztás is felmerül. A terembérletről és az étkezésről is számlát kap, melyet közvetített szolgáltatásként kezelünk és ezt így is számlázza tovább (tehát a számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem, hogy ez így jó-e, illetve a rendezvényszervező kft. a számlából, melyet az étkezésről kap, az áfa levonható-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás apartmanok időben megosztott használati jogának értékesítésével foglalkozik. Bevétele az értékesítés utáni jutalék. Az értékesítés feltétele a potenciális vevő részére a teljes szolgáltatás megismertetése, bemutatása. A jelentkezők (családok) részére a vállalkozás regisztrációs díjként számlát állít ki, 27 százalékos áfakulccsal. Ez a regisztrációs díj tartalmazza a szállás, étkezés költségét és minimális költség- és nyereség hányadot. A szálloda a vállalkozás felé havonta összesített elszámolást készít, melyen feltünteti az összesített szállásköltséget 18 százalékos és az étkezést 27 százalékos áfatartalommal. A regisztrációs díjbevétel áll szemben a szálloda elszámolásával. A két összeg egymástól eltér, a vállalkozás e tekintetben közvetít a vendég és a szálloda között. Kérdésem: számlázhat-e a vállalkozás a vendég felé szállásszolgáltatást 18 százalékos áfával, illetve az étkezést 27 százalékos áfával, feltüntetve, hogy "közvetített szolgáltatás" (regisztrációs díj helyett)? Kell-e bejelentést tenni a NAV felé, hiszen nem új tevékenységről, hanem a főtevékenység megvalósítása érdekében nyújtott szolgáltatásról van szó. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok stb.) külső féllel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz igénybe. Kérdésem: a gyártási költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy az változatlan formában kerül továbbszámlázásra a megrendelő ügyfél számára (bár nem minden esetben változatlan áron)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. A munkaerőt kölcsönbevevő vállalat a munkaerőt külföldre szeretné kiküldeni. Ilyen esetben lehet-e a kölcsönbe adó cég a kiküldő? A munkaerő-kölcsönzés 2015. 01. 01-től fordítottan adózik. Amennyiben a kiküldő a munkaerő-kölcsönző cég, így a munkavállaló napidíjának és egyéb, a kiküldetéssel összefüggő költségének kiszámlázása is fordítottan adózik? Vagy ilyen esetben szét kell választani a közvetített szolgáltatásokat (szállás, taxi, repülőjegy), és azokat áfásan kiszámlázni? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyvéd egyéni vállalkozónak minden hónapban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala kiszámlázzá a személyi és okmányellenőrzést, amely tevékenység áfa hatályán kívüli értékesítés. Az ügyvéd továbbszámlázná az ügyfelek felé ezt a költséget, mint közvetített szolgáltatást. Ha továbbszámlázhatja, akkor áfát kell felszámítani az ügyletre, vagy pedig áfa hatályán kívüli értékesítés lesz?
Ingatlan-bérbeadási szerződésben kikötötték, hogy az ingatlan használata során felhasznált villany, víz és felmerült rezsiköltségek változatlan áron továbbszámlázza a bérbeadó a bérlőnek. Ezen költségeket anyagköltségként, eladott áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell-e könyvelni? Csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja?
Naplófőkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében hogyan érdemes a közvetített szolgáltatást könyvelni, van-e kötelező érvényű szabálya?
Tisztelt Szakértő! Egy reklámmal foglalkozó társaság reklámeszközöket bérel, amelyeken megrendelői számára reklámhordozókon reklámokat helyez el. A megrendelők felé kiszámlázott díjakban a reklámeszközök bérlésének díját is számlázza. Kérdésem: közvetített szolgáltatásnak minősül-e a reklámeszközök bérlési költségeinek továbbszámlázása? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték