Tisztelt Adózóna! Importáltunk Kínából egy tárgyi eszközt, mely 2018. 01. 30-án érkezett meg. A számla kelte 2017. 09. 26. A tárgyi eszközt hajóra tették 2017. 12. 19-én. Ha ez készlet lenne, úton lévő készletként kellene kezelnem és 2017-re könyvelnem. Ebben az esetben le kell a számlát könyvelnem még a tavalyi évre? Ha igen, mire kell könyvelnem a szállítóval szemben? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Villanyszerelő és gázszerelő kft. könyvelésénél a vásárolt beszerelt csövek, vezetékek és felszerelések helyesen az anyag vagy áru kategóriába tartoznak? Ez dilemma, több véleményt olvastam róla. Köszönöm válaszát!
Hivatkozva a http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_23_Uton_levo_keszletek_ikf kérdésemre, az anyag fizikailag megérkezett a raktárba, de nem került bevételezésre, a könyvelés ugyanaz, mint ahogy korábban írta? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a pénztárkönyvbe be kell-e vinni az év végén elkészített alapanyag leltár értékét (vállalkozói jövedelem hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetén)? Ha igen, akkor hogyan? Következő évben ezzel a készletértékkel mi a teendő? A személyi jövedelem bevallásban a 13-03 49. során az éves beszerzési költséget csökkenteni kell a leltár értékével? Ha az egyéni vállalkozó kivétet nem számolt el (nem fizetett maga után 15 százalék szja-t), de a kötelező járulékokat megfizette maga után, akkor ezek elszámolt költségnek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszhoz szeretnék még kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_12_Ingatlan_afa_vwa#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Mivel 2008.01.01. előtti a használatbavételi engedély itt a figyelési időszak 120 hónap? Ha jól tudom ekkor változott 120 hónapról 240 hónapra. A másik kérdésem az lenne, ha volt olyan időszak többször is, amikor az ingatlanban 6-8 hónapig nem volt bérlő, akkor mi a teendő? Visszasorolom készletre és nem számolok értékcsökkenést vagy hagyom tárgyi eszközön és továbbra is számolom az értékcsökkentést? Köszönöm szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő, kérem szíves segítségét az alábbi kérdésben. Ha egy alapítvány alapszabálya szerint arra jön létre, hogy adományboltot működtessen (Rászorulók részére kedvezményes áron, akár pénzadomány ellenében értékesítsen, adományként átvett készleteket – mely bevételét további alapszabályban rögzített karitatív feladatok ellátására fordít) akkor a bolt működésével kapcsolatban milyen kötelezettségek terhelik: – az adománybolt kereskedelmi üzletnek számít-e, nyugtaadási kötelezettségét kötelező-e online pénztárgéppel teljesíteni, vagy az átvett összegekről adományigazolást, vagy milyen egyéb bizonylatot kell kiállítania? – az adományként kapott, később értékesített készletek átvételekor milyen bizonylat, igazolás kiállítására kötelezett az Alapítvány, az átvett készletek értékét milyen módszerrel kell meghatározni? – ezen tevékenység kereskedelmi tevékenységnek számít-e, ha az átvett ellenérték, vagy adomány értéke meghaladja a 8 millió forintot, akkor az alapítvány bekerül-e áfakörbe vagy sem? – a készletek követésére milyen módszert kötelező alkalmaznia az Alapítványnak? – milyen egyéb adózási szabályoknak kell megfelelnie az Alapítványnak, hogy törvényesen működjön? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. áttérne katára. Azt hangsúlyozzák mindenhol, hogy a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni rá. A kérdés konkrétan a bt. készletére vonatkozna. Mi lesz azzal? Az áttérés előtti zárásban többmilliós készlete van a bt.-nek. Az akkor áfázik vagy mi lesz vele? Erre nem találok sehol semmi választ. Ugyanez a kérdés merül fel a kft.-nél, amely kivára térne át. Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő ! 2018. január 1-től alanyi mentességet választó, kiskereskedelmi tevékenységet folytató társaságot terheli-e áfafizetési kötelezettség a 2017. december 31-én meglevő árukészlete után? Alanyi mentesség választásának feltétele az elfogadott törvénymódosítások szerint maradt 8 millió forint? (Az áfatörvény jelenleg elérhető, 2018. január 1-jétől hatályos állapota szerint ezt találtam a törvényben.) Válaszát előre is köszönöm szépen. Rozika (könyvelő)
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A cég elfekvő ruhákat szeretne adományozni rászoruló intézménynek. Ilyenkor ki kell vezetni a készletből és adóvonzata is van?
Tisztelt dr. Kelemen László úr! Az ugyanilyen címen feltett kérdésemre küldött válaszához még egy kérdés: ha a társaság a tárgyi eszközei közül átsorolja az eladni kívánt eszközöket a készletei közé (mert megváltozott a szándéka, vagy esetleg tévesen kerültek a tárgyi eszközök közé ezek a tárgyak, és így továbbértékesítési céllal tartja a birtokában a műalkotásokat), akkor az Ön véleménye szerint már alkalmazható/alkalmaznia kell az árrés szerinti adózást? Előre is köszönettel, Zsuppán Péter
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőkben segíteni: egy gazdasági társaság saját fejlesztésű társasjáték előállításával és értékesítésével foglalkozik. Megvásárlásra kerül a dobókocka, a bábu, a társasjáték doboza és a zsetonok is. A cég előállított x db játékot és értesített is y db mennyiségben ezekből. A kérdésem, hogy az elkészült, de még nem értékesített társasjáték, valamint a még fel nem használt zsetonok, bábuk, dobozok nyilvántartása, könyvelése hogyan történik? Nagyon köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Eladtunk egy nagy értékű berendezést, melyet EU tagországból vásároltunk és egy másik EU tagországba értékesítettük. Mi vagyunk a vevők, nem csak közvetítők. Készletre vegyük-e az árut, ha az közvetlenül a vevőnkhöz került szállításra, fizikailag nem is volt Magyarországon.Számviteli politikánk szerint az árukat készletre vesszük. Mi a véleménye?
Tisztelt Szakértő! Közraktározási folyamattal kapcsolatos könyvelési lépésekben kérném a segítséget. Cégünk kétféle esetben szeretne a jövőben közraktárjegyet használni 1. Megveszi a termelőtől a közraktárjegyet, és később, mikor szüksége lesz rá, beváltja a lerakott árura. 2. A közraktár hitelező bankként finanszírozza a termelőnek a letett áru értékét, és ha az határidőre nem fizeti vissza a hitelt, a közraktár elárverezi a készletet Az 1. folyamatot számvitelileg a következő módon kezelnénk. A letevő forgatással átruházza cégünkre a közraktárjegyet. (Fontos kérdés, hogy ebben az esetben áfakötelezettség van-e?) A letevő szállítót könyveljük az értékpapírral szemben, a számla bekerül a fizetési programba, és elutalják a bankból. T 37 – Közraktárjegy (letétbe helyezett áru értéke) plusz áfa? K – Szállító (454) T Szállító (454) – K Bank (384) Ezzel egy időben a közraktárjegyről DMS lapot kell kiállítani a közraktárjegy tartalmának megfelelően. A közraktári folyamatban, mikor az árujegyet beváltják és a készletet elszállítják, az eredeti letevő köteles a számlát kiállítani a közraktárjegyen szereplő mennyiségről. Itt is kérdés az áfarelevancia. Az áru jellege miatt előfordulhat, hogy a megrendelt mennyiség eltér a bevételezett mennyiségtől (például nedvességtartalom csökkenése miatt). A számlázott mennyiség a közraktárban eredetileg betárolt mennyiségről szól – a keletkezett különbözetet valamilyen módon el kell számolni tárolási vagy egyéb veszteségként?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kilép a katából és visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá. A katába való belépéskor a meglévő készletét adóalapba be nem számító készletértékként tartja nyilván. Ezt a készletértéket Szja tv. szerinti bevételként számolja el a katából való kilépést követő napon? Visszatéréskor mire szükséges még figyelni egyéni vállalkozónál? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték