Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. munkavállalói rendszeresen járnak külföldre céges kiküldetés miatt. A cég átvállalta az útlevél-hosszabbítás költségét. Ez jár a cégnek egyéb többletkötelezettséggel? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Csökken a létszám, nő a személyi juttatásokra fordítható keret a NAV-nál – derül ki az adóhivatal nyilvánosságra hozott költségvetési adatsoraiból.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: közhasznú alapítványnak juttatott támogatás esetén ha az igazolás kelte 2017.12., de a juttatás időpontja 2018.01. hó, 2017. vagy 2018. évi ráfordításként kezelendő az adott támogatás? Valamint 2017. vagy 2018. évi társaságiadóalap-csökkentő tétel a juttatás 20 százaléka? köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!
Több hétig tartó sztrájksorozatával elérte a legnagyobb német szakszervezet a 28 órás munkahét intézményének bevezetését a fém-, és elektronikai iparban.
Az ingyenesen osztogatók jó, ha tudják, hogy a különféle akciókban történő juttatások után nem mindig, de előfordulhat, hogy adókötelezettség keletkezik. Összeírtuk a szabályokat.
Döntött az osztrák kormány pénteken arról, hogy csökkenti az országban dolgozók, illetve legálisan tartózkodók külföldön élő gyermekei után járó szociális juttatásokat.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni a NAV 13-as tájékoztató füzetében szereplő alábbi fordulatot: "Bevételnek nem minősülő szolgáltatás Az a szolgáltatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjára, hozzájárulására, felajánlására tekintettel – az egyesület, köztestület alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – nyújt, nem minősül bevételnek az abban részesülő magánszemélynél." Ezt úgy kell érteni, hogy amennyiben az adott egyesület folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a magánszemélyként kapott szolgáltatások után a magánszemélyeknek vagy a kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik minden esetben. Az adott egyesület egy sportegyesület, a tagok kapnak különféle szolgáltatásokat: például belépőjegyek, terembérlet, nevezési díjak stb. alapcél szerinti szolgáltatásokat, hiszen erre hozták létre a sportegyesületet. Köszönettel!
A céges eseményeken, rendezvényeken, üzleti partnereknek, illetve a saját dolgozóknak juttatott étel és ital milyen kiadásnak számít, mennyi közterhet kell fizetni utánuk, levonható-e az áfa? Olvasói kérdésekre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg ellátással kapcsolatos kérdésem kibővítve: egyik cégem járóbeteg ellátást biztosít néhány személynek (zömük munkaviszonyban áll és a személyesen közreműködő tagnak) 50 ezer forint, 100 ezer forint és 250 ezer forint kategóriákban. A szolgáltatást egy magánkórház biztosítja, a magánkórház előre kiszámlázta a szolgáltatását. Azt szeretném megtudni, hogy – mivel előző válaszból már tudom, hogy e tevékenység nem adómentes – a cégnek vagy a magánszemélyeknek kell adózniuk e szolgáltatás igénybe vétele esetén, s milyen mértékű ez után az adó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk év elején úgy döntött, hogy decemberben fog a munkavállalóinak adómentes készpénzjuttatást fizetni. Kérdésem arra irányul, hogy amennyiben valakinek év közben megszűnt a jogviszonya pl. 2017. 09. 30-án, annak a munkaviszony megszűnése után, de a nálunk eltöltött munkaviszonyra tekintettel adhatunk-e béren kívüli juttatásként készpénzjuttatást 34,22%-os adóteherrel, vagy csak munkaviszonyos jövedelemként tudjuk neki utalni az összeget? Számomra nem teljesen egyértelmű az Szja tv. ide vonatkozó része. Válaszát előre is köszönöm.
A következő ügyben kérek állásfoglalást. Tanulószerződéses tanuló részére járó kötelező juttatások közül a napi háromszori étkezés helyett a gyakorlati képzést folytató szervezet étkezési utalványt szeretne adni vagy pedig SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára utalt összeggel szeretné ezt a kötelezettségét teljesíteni. Milyen adóteherrel adhatja a fenti juttatásokat? Besorolható-e az így adott juttatás az szja-törvény 1. melléklet 4.37. pontjában lévő adómentes juttatások körébe? Válaszát előre is köszönöm!
Gyakran előfordul, hogy volt munkavállaló számára – tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően – kell a munkáltatónak valamilyen juttatást vagy elmaradt bért kifizetnie. Az ezekhez kapcsolódó közterhek megállapítása és bevallása során könnyen el lehet bizonytalanodni; különösen igaz ez az egyéni járulékokra, amelyekhez ellátás is kötődik.
Tisztelt Szakértő! Előző, azonos című kérdésemre (http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_6_Szovetkezet_kozossegi_alap_bln) adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A szövetkezet alapszabályában a közösségi alap felhasználására vonatkozóan az alábbi szerepel: "A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott részét közösségi alapba helyezi, amelyből a tagjai és azok hozzátartozói számára az alábbi támogatásokat nyújthatja: - szociális jutttatások - oktatási támogatások - kulturális támogatások - közművelődési tevékenységek támogatása - sporttevékenység támogatása A támogatási formákat valamennyi tag és hozzátartozója igénybe veheti. A támogatások igénybevételének indokoltságát az igazgató elnök bírálja el a tag által benyújtott írásbeli kérelem alapján. A támogatásokkal kapcsolatos szabályokat külön szabályzat tartalmazza, amelyet a közgyűlés fogad el." Ez alapján kérem, szíveskedjen részletezni, hogy milyen juttatások adhatók. (Például: lakáscélú támogatás, SZÉP-kártya, Erzsébet-utalvány.) Az szja-törvény 70-71. paragrafusaiban felsorolt juttatásokon kívül lehet még egyéb juttatásokat is adni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Gál Veronika
Gyakori, hogy a cégek szabálytalanul számolják el a munkavállalóknak adott különféle juttatásokat – hívja fel a figyelmet a NAV.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték