Június közepétől sok szülőnek fő a feje, hogyan oldja meg gyermeke felügyeletét, tartalmas időtöltését a nyári szünidőben. A munkáltatók is gondban vannak, ha a dolgozók többsége éppen ilyenkor vesz ki hosszabb szabadságot, vagy – jobb híján – stresszre hivatkozva táppénzre megy. Cikkünk – a teljesség igénye nélkül – olyan adózási szempontból kedvező lehetőségekre hívja fel a figyelmet, amelyek enyhíthetik ezt a feszültséget.
Egy bt. kültagja főállású anya. Ha csak mint tulajdonos dolgozik (juttatás nélkül) a bt.-ben, megengedett-e?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság alapítványt hozott létre, mely nem közhasznú alapítvány, cél szerinti tevékenysége az alapító munkavállalói, vagy elhunyt munkavállalói és közeli hozzátartozói javára közhasznú és közcélú tevékenység (például szociálisan hátrányos helyzetű családok és gyermekeik támogatása; családok egészségvédelmére közösségi programok szervezése stb). Az alapítvány 3 fő támogatási területe. A cél szerinti címzetteknek (alapító, adományozó munkavállalói) rászorulási alapon szociális segélyt nyújt, gyermektábort szervez, családi napot szervez. Véleményünk szerint az szja-törvény 1. sz. melléklet 3. pont 3.3. alpontja alapján ezek a támogatások adómentesek. Véleményünk szerint a 3.4 pont szerinti kizáró tétel nem áll fenn, hiszen a) nem az alapító, adományozó a címzettje a támogatásnak, hanem az alapító munkavállalója és közeli hozzátartozói b) a támogatottak nincsenek a kifizetővel (alapítvánnyal) munkaviszonyban, hiszen ők az alapító, adományozó munkavállalói. Mindezek alapján nem tekintettük adókötelesen a nevesített támogatásokat. Elbizonytalanított azonban 2011.08.02-án adott válaszuk, melyben Önök az esetet "alapítványi közbeiktatásnak" minősítik és adókötelesnek minősítik. De a 3.4. a) és b) pontjaiból ezt a következtetést mi nem tudjuk levonni. Kérjük szíves segítségüket, hogy esetünkben, kizáró-e a 3.4 alpont az adómentesség alól. http://adozona.hu/kommentar/20110801_kozcelu_juttatasok_kozhasznu_tarsasagok Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A vállalatnak bérelt céges autói vannak, bizonyos személyek kapják, mindenki névre szólóan a pozíciójához. Csak egy munkavállaló jár az adott autóval. Ha valamelyik munkavállaló összetöri a céges autót, melyen olyan casco van, hogy 10 százalék a vállalt önerő, akkor ebben az esetben a cég kifizeti a 10 százalékot és nem követeli a munkavállalótól. Viszont a munkavállaló törte össze az bérelt gépjárművet, és nem kerül levonásra tőle az önrész, a cég átvállalja a kötelezettséget. Kérdés, ez esetben nem tekinthető-e egy burkolt juttatásnak (amit adózni kellene), hogy az önrészt a cég fizeti? Köszönettel
Egy vállalkozás céges autó mellett helyi utazási bérletet is szeretne juttatni üzletkötőinek. Megteheti-e ezt adómentesen? Kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadó vállalkozással áll munkaviszonyban, de a kikölcsönzés időszakában a kölcsönvevő irányítása alatt végez többnyire ugyanolyan munkát, mint a cég saját dolgozója.
Tisztelt Szakértő! Egy személynek milyen feltételekkel és mekkora összegű szociális segélyt adhat alkalmanként, illetve éves szinten adómentesen az egyházi jogi személy? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. munkavállalói rendszeresen járnak külföldre céges kiküldetés miatt. A cég átvállalta az útlevél-hosszabbítás költségét. Ez jár a cégnek egyéb többletkötelezettséggel? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Csökken a létszám, nő a személyi juttatásokra fordítható keret a NAV-nál – derül ki az adóhivatal nyilvánosságra hozott költségvetési adatsoraiból.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: közhasznú alapítványnak juttatott támogatás esetén ha az igazolás kelte 2017.12., de a juttatás időpontja 2018.01. hó, 2017. vagy 2018. évi ráfordításként kezelendő az adott támogatás? Valamint 2017. vagy 2018. évi társaságiadóalap-csökkentő tétel a juttatás 20 százaléka? köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!
Több hétig tartó sztrájksorozatával elérte a legnagyobb német szakszervezet a 28 órás munkahét intézményének bevezetését a fém-, és elektronikai iparban.
Az ingyenesen osztogatók jó, ha tudják, hogy a különféle akciókban történő juttatások után nem mindig, de előfordulhat, hogy adókötelezettség keletkezik. Összeírtuk a szabályokat.
Döntött az osztrák kormány pénteken arról, hogy csökkenti az országban dolgozók, illetve legálisan tartózkodók külföldön élő gyermekei után járó szociális juttatásokat.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni a NAV 13-as tájékoztató füzetében szereplő alábbi fordulatot: "Bevételnek nem minősülő szolgáltatás Az a szolgáltatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjára, hozzájárulására, felajánlására tekintettel – az egyesület, köztestület alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – nyújt, nem minősül bevételnek az abban részesülő magánszemélynél." Ezt úgy kell érteni, hogy amennyiben az adott egyesület folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a magánszemélyként kapott szolgáltatások után a magánszemélyeknek vagy a kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik minden esetben. Az adott egyesület egy sportegyesület, a tagok kapnak különféle szolgáltatásokat: például belépőjegyek, terembérlet, nevezési díjak stb. alapcél szerinti szolgáltatásokat, hiszen erre hozták létre a sportegyesületet. Köszönettel!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték