Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    338 találat a(z) juttatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég. Az általa kölcsönzött munkavállalók étkezését mostanáig a kölcsönbe vevő cég saját munkahelyi étkezdéjében biztosította, külön ellenszolgáltatás nélkül. A kölcsönbevevő cég azonban jelezte, hogy nem tudja tovább üzemeltetni a konyhát, kiadta azt külsős vállalkozónak. Az emiatt felmerülő többletköltséget vállalja, vagyis a kölcsönzött munkavállalók étkezésére havi szinten egy fix összeget/fő megtérít nekünk, viszont a konyhát üzemeltető vállalkozás felénk számlázza a havonta felmerült költséget az igénybevett adagok alapján. Mivel ezt nekünk megtéríti a kölcsönbevevő, így az eredeti szerződést kiegészítettük erre vonatkozóan egy résszel, miszerint kölcsönzött munkavállalónként x Ft/fő összeget kiszámlázunk részére dolgozói étkezés címen. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez az utólagos megállapodás alapján teljesített „szolgáltatás”, amit mi számlázunk a kölcsönbe vevőnek, áfás szolgáltatásnak (közvetített szolgáltatásnak) minősül, vagy osztozik a munkaerő-kölcsönzés áfa megítélésében, és fordítottan adózik? A másik kérdés a természetbeni juttatás része, vagyis mi megkapjuk az üzemeltetőtől az áfásan kiállított számlát, és az áfás összeg lesz a természetbeni alapja, vagy ha ez egy közvetített szolgáltatásnak minősül esetleg, nem merül fel a természetbeni juttatás a kölcsönbe adónál? Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország törvényhozása „sárga lap” felmutatásával próbálja visszavonatni az Európai Bizottság kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslatát. A tíz elégedetlen tagország közül kilenc közép- és kelet-európai, amely versenyelőnyének elvesztését félti a „szociális dömping” visszaszorítását célzó jogszabály-tervezettől.

    Cikk

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon – közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után. Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta: ezek a dolgozók július 15-ei és december 15-ei dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság a szolgáltatásának forgalomnövelése érdekében a termékértékesítő helyek (vállalkozások) között versenyt hirdet, A játékban azokat értékelik, akik a játékot megelőző 30 naphoz képest (március 1–31.) a játék időszakában (2016. március 28–április 26.) összesen több terméket értékesítettek, közülük pedig az első három legtöbb terméket értékesítő árushely alkalmazottait díjazzák. A díj wellness pihenés, illetve Sodexo utalvány. Kérdésem, lehet-e adómentesen adni a juttatást, illetve ha nem, akkor hogyan és kinek kell az adó- és járulékterheket megfizetni? Köszönettel: Bácsi Ferencné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Megtisztelő válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: A munkáltató, ha a kft. által meghatározott keretösszeg feletti juttatást nyújt egyik dolgozójának, akkor a kft. által meghatározott keretösszeg feletti juttatás hogyan adózik akkor, ha adóköteles elem a feletti rész, vagy ha adómentes ( például biztosítás) a keretösszeg feletti rész? A juttatások a következők: Egészségbiztosítási tagdíj: 96 000 Ft /év Iskolakezdési támogatás: 99 900 Ft /év/3 gyerekre Grawe kockázati életbiztosítás: 83 600 Ft/év Aegon kockázati életbiztosítás: 10 000 Ft/év. A munkáltató az által meghatározott éves keretösszeget bruttó 269 020 forint adókkal növelt összegben határozta meg. Köszönöm előre is megtisztelő válaszát. Dornfeldné Ili

    Kérdés

    Egyszemélyes kft. egy orvosi egészségmegőrző kft.-vel szerződést kötött. A szerződés értelmében egyéves határozott időtartam alatt a kft. ügyvezetője „egészségfigyelő szűrővizsgálatokat” vehet igénybe. (Például laboratóriumi vizsgálat, emésztési zavarok feltárása, urológiai vizsgálat, sebészet stb.) További szolgáltatások, évi 3 alkalommal térítésmentesen vehetők igénybe: belgyógyászat, gasztroenterológia, urológia, sebészet. Az egyszemélyes kft. egy munkavállalót foglalkoztat, rá nem terjed ki a fenti szolgáltatás. A szolgáltatáshoz kapcsolódó számla teljesítési ideje 2015. április, a szerződés egy évre szól. Az egyszemélyes kft. ügyvezetője tulajdonosa a kft.-nek, és az ügyvezetést megbízási szerződés keretében látja el. A megbízás keretében nem kap díjazást. A kft. adózott eredményéből osztalék címén vesz fel jövedelmet. A kérdéseim a következők: Az ügyvezető által igénybe vett szolgáltatás • Személyi jövedelemadó vonatkozásában milyen juttatásnak minősül? • Terheli-e egyéni járulékfizetési kötelezettség? • A kifizetőt szociális hozzájárulási adó, és szakképzési hozzájárulás kötelezettség? Számviteli szempontból hogyan számoljuk el a felmerülő szja-, egyéni járulék-, szocho-, szakképzési hozzájárulás kötelezettséget? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Gazdasági társaságunk tulajdonában lévő 3,5 tonna tömegűnél kisebb haszongépjárműveink vannak. Saját árut szállítunk, építőipari tevékenységgel foglalkozó cég vagyunk. A tehergépkocsikkal az azt vezető sofőr esetenként hazamegy, tehát nem hozza a telephelyünkre vissza. Menetlevélre kerülhet-e nem telephelyről való indulás, vagy odaérkezés? Ha nem telephelyről indulunk és érkezünk, akkor az egyéb juttatásnak minősül-e? Van-e járulékfizetési kötelezettsége a cégnek, mi az elszámolás módja? Közúti ellenőrzésnél a menetlevelet 3,5 tonna alatti gépkocsinál kérheti-e hatósági személy?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég 2014. január 01.-én megvásárolt egy hasonló szolgáltatást nyújtó céget, melynek alkalmazottait jogfolytonosan vették át. A gondunk ott kezdődik, hogy az így átvett munkavállalók nagy részénél olyan munkaszerződések vannak, amik a javadalmazási rendszert az 1992. XXIII. törvényhez, továbbiakban Ktv. trv-hez köti, és arra hivatkozik. A nevezett törvényt 2012. március 01.-től hatályon kívül helyezték. Anno előtte ők ÁNTSZ-nél dolgoztak, így akkor érvényes volt még rájuk a Ktv. törvény, így amikor jogfolytonosan átkerültek a most felvásárolt cégbe, beleírták munkaszerződésükbe, hogy ez alapján fog változni bérük, juttatásuk. Most azt látjuk, akik az ÁNTSZ-ben jelenleg is dolgoznak, nekik sem a Ktv. szerint jár a bérük, sem az új közszolgálati törvény hatálya alá nem tartoznának. Jogos-e az a feltevésünk, hogy tekintettel a Ktv. hatályon kívül helyezettségére, a munkavállalók továbbiakban nem jogosultak az abban foglaltak érvényesítésére, értve ez alatt a kategóriaugrásokat és fizetésemeléseket? Válaszát megköszönve Bai Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Intézményünk egy belső egyházi jogi személy, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet. Sokszor rendezünk kisebb előadásokat, szakmai napokat, ahol a meghívott előadók egyéb díjazás helyett valamilyen ajándékot kapnak, leginkább könyveket. Jól gondolom-e, hogy ezek az ajándékok az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak, és terheli az értéküket – az 1,19-es szorzóra vetítve – a 16 százalékos szja és a 27 százalékos eho? Vagy az egyházi intézmények esetében van valamilyen különös kitétel ilyen esetekre? Továbbá, iskolai versenyek díjaként vásárolt könyv, színházjegy, stb. is ebbe a kategóriába tartozik-e, vagy ezekre más szabály vonatkozik? Segítségét előre is köszönöm! Andrea

    Cikk

    2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését – írja a LeitnerLeitner szakmai blogjában Siklós Márta–Elek Diána szerzőpáros.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő a következő kérdésre szeretnék választ kapni! Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de például ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha a cég - a vízhálózatra köthető - víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között? köszönettel várom válaszukat!

    Kérdés

    Cégünk szállodát (így éttermet is) üzemeltet. Munkavállalói számára munkahelyi étkezést biztosít havi 12 500 forint érték alatt. Megfizetjük utána a szükséges terheket (szja, eho), valamint az áfa összeget is. Véleményük szerint az áfa megállapításához elégséges havonta egy darab számviteli bizonylat előállítása? Válaszukat köszönöm. CSK

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk megtéríti a dolgozóknak a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 86 százalékát. Egy másik számviteli oldalon olvastam, hogy ebben az esetben a bérletár 14 százalékát az áfa felszámításával közvetített szolgáltatásként tovább kell számlázni a dolgozóknak, és árbevételként kell elszámolni. Kérdésem: • Igaz-e a fenti állítás? • Ha igen, milyen jogszabály alapján? Köszönettel: Szilassy Szilvia főkönyvelő VITA-Sütő Kft.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Jövedelem üzletrész felosztásakor

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Kkv-minősítés felvásárlást követően és innovációs járulék

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Áfa – ingatlanértékesítés esetén

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media