99 találat a(z) jogszabály cimkére
Korlátozottak a magyar cégek ESG-ismeretei
Cikk
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
A nap kérdése: milyen feltételekkel adható csekély értékű ajándék a munkavállaló iskolás korú gyermekének?
Cikk
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén
Cikk
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
Számos jogszabályt módosítanak a legújabb törvények
Cikk
A Magyar Közlöny 2024. évi 66. számában 4 új törvényt, az Alaptörvény 13. módosítását, továbbá 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki június 18-án.
Több száz pedagógus esett el a jubileumi jutalmától
Cikk
Kafkai történetet osztott meg Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint az új státusztörvény miatt több száz pedagógus esett el a jubileumi jutalmától, ami két-három havi pluszpénzt jelentett volna nekik. A hoppon maradt tanárok hiába fordultak a tankerületekhez, az Oktatási Hivatalhoz vagy a Belügyminisztériumhoz, elutasították őket a jogszabályokra hivatkozva, ami teljesen abszurd helyzeteket okozott – írja a 24.hu.
Harminc rendelet, öt határozat a legújabb Magyar Közlönyben
Cikk
A Magyar Közlöny 2024. évi 62. számában harminc rendeletet és öt határozatot hirdettek ki június 11-én.
Megjelent a „Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act)” című webinárium videófelvétele
Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Közel 150 törvényt és több mint 50 kormányrendeletet módosítanak az éjjel megjelent jogszabályok
Cikk
Nyolc törvény – közöttük az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény, valamint a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény –, továbbá tizenhárom rendelet – közöttük a a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2024. kormányrendelet – és tizennyolc határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában.
118 törvényt módosít az éjjel kihirdetett legújabb jogszabály
Cikk
A Magyar Közlöny 2024. évi 51. számában május 7-én jelent meg a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény.
Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium
Cikk
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Újabb változások az EPR szabályaiban – I. rész: a papírdobozok újrahasználatáról
Cikk
Több olyan változtatás is megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 194. számában, amely a gazdálkodók soron következő, azaz 2024. I. negyedéves EPR-bevallását, illetve az annak alapját képező nyilvántartását érinti. Cikksorozatunk első részében az EPR-rendelet csomagolás termékárammal kapcsolatos változtatásait értelmezzük.
Így változtak a jogi személyek szétválására vonatkozó szabályok 2024-től
Cikk
A jogi személyek szétválására vonatkozó szabályozást a 2023. évi XXXIX. törvény és 2023. évi CIX. törvény 2024. január 1-jével megváltoztatta, bevezette a leválást mint új jogintézményt a jogi személy szétválására vonatkozóan. Cikkünkben a legfontosabb változásokat és szabályokat ismertetjük.
Foglalkoztatás 2024-ben: munkajogi, munkavédelmi változások – webinárium
Cikk
Az Országgyűlés 2023. év végén a foglalkoztatás területét érintő jelentős jogszabály-módosításokat fogadott el. Változtatott a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügy szabályain, illetve a tűzvédelem területén is új jogszabály született. Ezen változások több tucat jogszabályban öltöttek formát, így egységes áttekintésük nem egyszerű. Ebben kívánunk a vállalkozások számára segítséget nyújtani. Végül az utóbbi időben született és a foglalkoztatás területét érintő bírósági döntéseket is röviden ismertetjük.
Itt az új tűzvédelmi szabályozás, még a közös képviselők is feladatokat kapnak
Cikk
Az ünnepi jogszabálydömping keretében a 2023. december 29-ei 193. számú Magyar Közlönyben megjelent a tűzvédelem szabályairól szóló, 2024. január 1-jétől hatályos új rendelet, a korábbi 30/1996. (XII.6.) BM rendeletet pedig hatályon kívül helyezték. A szabályozás részleteit cikkünkben ismertetjük.
Cégjogi újdonságok 2024. január 1-jétől
Cikk
2024. január 1. napja nem csupán az év kezdetét, de számos jogszabálynak vagy jogszabályi módosulásnak a hatályba lépését is jelenti. Ennek okán a cégeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az év eleji változásokkal tisztában legyenek. Cikkünkben a 2024. január 1-jétől hatályba lépett apróbb, de fontos cégjogi újdonságokat ismertetjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
