Tisztelt Szakértő! 2014. első taggyűlésén, mely esetünkben a beszámoló elfogadásakor van, valóban szükséges döntenünk a jegyzett tőke emelésének módjáról, határidejéről? Halaszthatjuk ezt a döntésünket? Amennyiben igen, akkor ezt is rögzítenünk szükséges ebben a jegyzőkönyvben? Tehát napirendi pontnak fel kell vennünk? Köszönettel.
Tisztelt szakértők! Szeretnénk kontrollálni, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetben: XY Kft. tulajdonosa 100 százalékban egy magánszemély. Ez a magánszemély 9 százalékot birtokol egy zrt.-ben, ahol 91 százalék az XY Kft. tulajdona. A kft. megvásárolná a magánszemélynek a zrt.-ben lévő, 9 százalékos tulajdonrészét. A zrt.-ben jegyzett 9 százaléknyi üzletrész ma már jóval többet ér, ezért XY Kft. magasabb árat fizetne a magánszemélynek, mint amennyi a zrt. jegyzett tőkéjében van. Kérdésünk: helyes-e, ha XY Kft. a magasabb vételárral növeli meg a befektetését (tartós részesedését) a kapcsolt vállakozásban, miután a zrt. jegyzett tőkéjének értéke nem változik? Tehát könyvelési tétel: T /Tartós befektetés (üzletrész vételára)/ K Eladó (magánszemély), alapbizonylatok pedig a vonatkozó szerződések? Válaszukat előre is köszönjük.
Egy kft. még 2007-ben tőketartalékba tett pénzt, valószínűleg veszteség csökkentésére. A pénz azóta is ott van,. A saját tőke azóta jóval meghaladja a jegyzett tőkét. A kérdésem az lenne, mit lehet tenni a tőketartalékkal, hogy az kikerüljön onnan, vagy már véglegesen marad? A jegyzett tőke nem lett megemelve, és nem deríthető ki, hogyan került oda, és honnan.
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésemre várnám állásfoglalásukat: egy bt. átalakul kft.-vé, úgy, hogy az egyik tag kiszáll, és egy egyszemélyes kft. jönne létre. A bt. saját tőkéje nagyobb (többszöröse) a jegyzett tőkének. A taggal kötelező-e a saját tőke/jegyzett tőke arányában elszámolni, és azt kötelezettségként előírni, majd rendezni vele, vagy az ő kérésére a rá jutó saját tőkéről lemondhat-e, és például csak az anno befizetett vagyoni betétjét kérné? Ha ez lehetséges, akkor ehhez elég a nyilatkozata vagy a társasági szerződésben is benne kell-e lenni ennek a lehetőségnek? Felmerülhet-e egy NAV-vizsgálatnál annak a lehetősége, hogy a saját tőke/jegyzett tőke arányában rá jutó rész és az általa kért vagyoni betét különbségét esetleg elengedett kötelezettségként értelmezhetik-e annak következményeivel (rendkívüli bevétel, és így tao alap+illeték fizetési kötelezettség)? Felmerülhet még az a kérdés is, hogy ha a vagyonmérleg-tervezet a 2013. 12. 31-ei mérlegből készül, akkor az új Ptk. szerint vagy a régi Gt. szerint kell-e eljárni (első döntés 03.15. előtt volt), és van-e különbség a kettő között? Megtisztelő válaszukat előre is megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje 2012-2013. évben a törvényi minimum alatt maradt. A 2013. évi beszámoló benyújtását követő 90 napon belül kell rendezni a saját tőke összegét. Az a kérdésem, hogy ha a vállalkozás egy közbenső beszámolót készít, és nyújt be a cégbírósághoz, amelyben a saját tőke rendeződik (nagyobb bevételre tesz szert), és meghaladja a törvényben előírt minimumot, azzal eleget tesz a törvényben foglaltaknak, vagy csak egyéb úton lehet rendezni a helyzetet (például törzstőkeemelés, pótbefizetés)?
Egy gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. A társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a társasági formára előírt szükséges saját tőke biztosításáról úgy gondoskodnak, hogy elengedik a társasággal szemben fennálló összes követelésüket. A tárgyévi végleges eredménykimutatás azonban a közbenső mérlegtől eltérően lényegesen magasabb összegű veszteséget mutat, amelyből adódóan a saját tőke a végleges mérlegben nem rendeződik a törvényi minimum összegére. Mi a teendő ilyen esetben? Elfogadható-e a dokumentált tőkerendezés vagy a gazdasági társaság nem kerülheti el az átalakulást, a jogutód nélküli megszűnést, stb. Köszönettel: P. Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségüket. 500 ezer forintos jegyzett tőkével alapított kft. szeretné felemelni a tőkéjét 3 millió forintra. Mekkora illetéket kell fizetnie ebben az esetben? Milyen egyéb költséggel kell számolnia? Változik-e a kötelezően fizetendő illeték mértéke, ha ezen tőkeemelést 2014. március 15-e után hajtja végre, amikor is már jogszabály kötelezi a fenti lépés megtételére? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértők! A Gt. 51. § 1. bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban lenne két kérdésem. Több helyen úgy olvastam, hogy a cég saját tőkéje nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőkénél két éven keresztül. Ezzel ellentétben én a törvényt úgy értelmezem, hogy nem a cég jegyzett tőkéjénél nem lehet kevesebb, hanem a cégformára előírt jegyzett tőkénél, tehát jelen esetben kft.-nél 500 ezer forintnál. Melyik a helyes értelmezés? Például egy 1 millió forint jegyzett tőkéjű kft.-nél a saját tőkének az 500 ezret vagy az 1 milliót kell elérnie? A másik kérdésem, hogy jövőre az 500 ezer forintot felemelik 3 millióra. A 2013. évi beszámolót 2014 májusban fogadják el, akkor e törvényrész értelmezésekor melyik értékhatárt kell figyelembe venni, az 500 ezret, vagy a 3 milliót? Köszönettel.
A következő hónapokban-években bizonyára sok kft átalakul bt-vé, ha nem akarják vagy nem tudják előteremteni az új Ptk. által előírt legalábbb 3 millió forintos törzstőkét. Olvasónk átalakuláshoz kapcsolódó kérdésére szakértőnk, Sinka Júlia válaszolt.
Az új Ptk. szerint 3 millió forintra kell emelni a törzstőkét, ezt lehet eredménytartalékból is átvezetni? Ha sor kerül a tagok felelősségére és a 3 millió forint nincs meg a kft pénzeszközeiben és a pénzt ténylegesen a kft működésére fordították, kell-e a tagoknak befizetniük?
Tisztelt Szakértő!Bt-k pótbefizetésével kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. A kft-k pótbefizetése a Gt-ben pontosan szabályozva van, de a betéti társaságoké nem. 1. Szabadon lehet pótbefizeteni, mindeféle előírás nélkül? 2. Bt-k esetében ez nem elismert „intézmény”, ott csak jegyzett tőkét lehet emelni a veszteségek fedezetére? Köszönöm a segítséget!Vágner Emília
Hogyan kell kft.-ből egyéni céggé átalakulni, hogyan kell mindezt könyvelni és milyen teendői vannak a cégtuladonosnak azután? Olvasói kérdésre, Lakatos Györgyi, az Adózóna új szakértője válaszol.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték