Magyar-ausztrál kettős állampolgár Magyarországon lévő építési telkét értékesítené. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó bevétel adózása, ha a telket több mint tizenöt éve szerezte mint magyar állampolgár?
A társaság 2016. január 20-án értékesítette egyik ingatlanát egyik tulajdonosának. A vételárat a tag által nyújtott tagi hitel összegéből fedezi. A szerződést egyéb okok miatt (gazdaságossági megfontolások) felbontották 2016. máricus 07-én. Először az adásvételi szerződést, majd a felbontást a földhivatal bejegyezte. Igy a földhivatali bejegyzés alapján visszaállt az eredeti állapot. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell a számlát kibocsátani, hogyan történik ennek a könyvelése – kell-e könyvelni, hiszen az eredeti állapot áll helyre? Mi a számlán a teljesítés időpontja, a számla kelte, s milyen könyvelési feladatok vannak? Az ingatlan eladási ára bruttó 60 millió forint volt. Mivel a cég magánszemélynek értékesítette, és az ingatlaneladásnál az áfa hatálya alá bejelentkezett, áfás volt az adásvételi szerződés. Válaszukat előre is megköszönve. Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 1996-ban vett egy ingatlant magánszemélyként. Tevékenységét ebben az ingatlanban folytatta, és folytatja a mai napig. Az ingatlannal kapcsolatos felújítások lettek a könyveiben költségként elszámolva, az évek alatt amortizálva. Az egyéni vállalkozó meg szeretné szüntetni a tevékenységét, és az ingatlant értékesítené. Hogyan kell helyesen eljárni? Megszüntetheti a tevékenységet, és az ingatlant magánszemélyként értékesítheti, vagy előbb az ingatlant kell értékesítenie? Az ingatlan vásárlása magánszemélyként történt, de az egyéni vállalkozói tevékenysége már akkor is megvolt, csak az ingatlant – amiben a tevékenység zajlott – bérelte addig. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van 15 éve egy gyártelep, melyet értékesítene. Az ingatlan értéke 130 millió forint. A kérdés, hogy az értékesítéskor az eladó kft. köteles-e felszámítani az áfát? A vevő egy normál áfakörbe tartozó másik vállalkozás, amely jogosult levonni az áfát. A közreműködő bank felvetette, hogy fordított áfával kell az ingatlant eladni. Álláspontunk szerint ez az értékesítés a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerint adómentes, és nem tartozik a jb) pontba sem. Tehát nem kell áfát felszámítani. Az eladó kft. a 15 évvel ezelőtt, a vásárláskor felszámított áfát levonta, de az idő miatt már az arányosításra sincs szükség. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fenti eladást hogyan kell szabályosan bonyolítani. Köszönettel. Soltész Nóra
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném állásfoglalásukat: Egy kft. adószámát törölték, mert nem adta be a KOCKERD nevezetű nyomtatványt. A cégben nagyértékű lakás van. Bejelentkezett, hogy az ingatlanértékesítést áfásan végzi. Kérdéseim? 1. Törölt adószámmal állíthat-e ki számlát? 2. Ha cégnek értékesíti az ingatlant (használt ingatlan), fordított adózás szabályainak megfelelően állíthatja-e ki a számlát? 3. A számlabefogadó (áfa körös) a fordított áfa szabályait alkalmazhatja-e? (Fizetendő és levonandó áfaként is kezelheti.) Bármilyen hátrány éri az ingatlanvásárlót, hogy törölt adószámmal rendelkező cégtől vásárol ingatlant? 4. Ha magánszemélynek értékesíti az ingatlant, akkor áfásan kell kiállítania a számlát, és megfizetnie az áfát? 5. Korábban keletkezett áfalevonásokat figyelembe veheti? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném szíves állásfoglalásukat. Adott egy cég, amely az ingatlanát tulajdonjog-fenntartással adta el. Kérdezném, hogy az eladónál számviteli szempontból mely időpont lesz az ingatlan kivezetésének az időpontja: a tulajdonjog végleges átszállásának az időpontja, vagy a birtokba, használatba adás napja?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély évente többször ad el külterületi ingatlant. Kérdésem az, hogy ez sorozatértékesítésnek számít? Kell adószámot kérnie? Szerintem a telek értékesítése áfamentes tevékenység. Jól gondolom? Ugyanez a magánszemély az utóbbi időben lakásokat vesz, felújít, elad. Magánszemélyként végezheti-e ezt a tevékenységet, illetve kérdésem még, hogy be kell-e jelentkeznie az áfatörvény hatálya alá? Végezheti ezt a tevékenységet áfamentesen, illetve, ha nem, akkor hányadik értékesítés után tartozik kötelezően az áfatörvény hatálya alá? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2013-ban tartási szerződést kötöttek ingatlanra, úgy, hogy az aláírással egy időben az eltartó javára átírták a tulajdonjogot a földhivatalnál. A szerződésben a tartás ellenértékét képező ingatlan forgalmi értékét 8 500 000 forintban határozták meg. 2015. évben az eltartott elhunyt, és az ingatlant eladták. 14 940 000 forint volt az eladási ár. Ebből levonható-e a 8 500 000 Ft szerzési érték Megfizetett iileték 340 000 Ft Energetikai tanúsítvány 20 000 Ft Temetési költség 78 200 Ft Számított jövedelem 6 001 800 Ft Jövedelemtartalom 90 % 5 401 620 Ft utána fizetendő adó 16 % 864 259 Ft Kérném szíves válaszát, hogy a csökkentő tételeket jól gondoljuk-e. Köszönettel: Barnáné
Tisztelt Szakértő! Céges ingatlanunkat szeretné megvásárolni cégünk egyik alkalmazottja. Ez egy irodává minősített társasházrész, a lehető legkedvezőbb feltételek mellett szeretné a cég eladni a dolgozónak. Lehet-e ebben az esetben támogatást is nyújtani, hogy megkönnyíthető legyen a vásárlás, esetlegesen vissza nem térítendő támogatás formájában, hogy ennyivel kevesebb legyen az ingatlanra fordított összeg? Az ingatlan értékéből természetesen van rendelkezésre álló saját rész, de ehhez még szeretnénk valamilyen formában támogatást nyújtani, illetve a fennmaradó részre részletfizetési lehetőséget adni. Tudna tanácsot adni, hogyan lehetne kivitelezni az eladást, hogy adózási, könyvelési oldalról és a dolgozó oldaláról is helytálló legyen? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015 novemberében 40 millió forintért eladta az ingatlanját (családi ház). Foglalóként 3 millió forintot kapott 2015 novemberében, míg a maradék 37 millió forintot csak 2016 februárjában kapta meg. Az adásvételi szerződést még 2015-ben benyújtották a földhivatalba, és a birtokbaadás is megtörtént még tavaly. Az eladó magánszemély 2015. évi bevételének csak a 3 millió forint számít vagy a teljes 40 millió forint annak ellenére, hogy azt csak 2016 februárjában kapta meg? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szántót kaptam édes szülémtől ajándékba 2004 májusában. Időközben azt megosztottuk, s az egyik része lakótelek lett, belterület helyrajzi számmal két éve. A maradék szántó maradt. El kívánom adni az egészet, a lakótelket és a szántót is. Kérdésem, hogy az esetleges értékesítéskor milyen terhekkel kell számolnom (szja stb.)? Köszönöm a választ.
1994-ben Dóra ingatlant vásárolt lakottan 116 000 forintért, a bent lakónak haszonélvezete volt az ingatlanon. A haszonélvező elhunyt 2011-ben. Dóra elajándékozza az ingatlant édesanyjának 2014-ben, az ajándékozás értékét 5 millió forintban határozták meg, illetékfizetés nem volt egyenes ági ajándékozás miatt, de Dórának haszonélvezete marad rajta. 2015-ben eladják az ingatlant 14 millió forintért. Dóra 37 éves, mennyi a haszonélvezet értéke, mert eladáskor nem lett megállapítva az eladási szerződésben, csak annyi, hogy az eladási ár azt tartalmazza. Helyes-e az adózás kiszámítása az alábbi levezetés szerint? Édesanya adózása: Eladási ár 14 000 000 Ft Haszonélvezet értéke - 5 600 000 Ft Ajándékozás értéke - 6 000 000 Ft Ingatlanos számla - 500 000 Ft Adóalap 1 900 000 Ft SZJA 16% 304 000 Ft Dóra adózása: Haszonélvezet értéke 5 600 000 Ft 1994 év szerzése - 116 000 Ft Számított összeg 5 484 000 Ft Jövedelem 30% 1 645 200 Ft SZJA 16% 263 232 Ft Kérdésem: helyes-e a levezetés? Választ előre is megköszönve.
1995-ben ingatlan került Péter tulajdonába. 2014-ben Édesanyjának ajándékozta úgy, hogy haszonélvezeti joga maradt az ingatlanon. Az ajándékozás értéke 6 millió forint volt. 2015-ben eladásra került az ingatlan. Az egyértelmű, hogy az Édesanya adózik, de ebben az esetben a haszonélvezet után kapott összeget vehetem adómentesnek, mert 1995-ben jutott a tulajdonába a mostani haszonélvezőnek?
Néhány nappal ezelőtti kérdésem volt, hogy ingatlanértékesítés esetén milyen időpontig fogadhatók el az értéknövelő beruházásokról szóló számlák? Szerződéskötésig vagy a teljes vételár kifizetéséig? A kérdésre dr. Kelemen László válaszolt. Elnézést kérek, ha nem pontosan fogalmaztam, de a kérdésem arra irányult, hogy, ha magánszemély adja el az ingatlanát, a teljesítés időpontja a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor történik meg. Ettől eltérően a kifizetéshez igazodó telekkönyvi bejegyzés akár több hónappal később is lehet. Ebben az esetben lehetséges a szerződés aláírása és a telekkönyvi bejegyzés közötti időszakra értéknövelő beruházásra számlát érvényesíteni az szja-elszámolásban?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték