2017-ben alakuló kft. fő tevékenysége használt lakóingatlanok vásárlása, felújítása, eladása (magánszemélyeknek, cégeknek).Tárgyévben maximum kettő ilyen ingatlan lenne. Kérdésem: induláskor áfakörbe be kell-e jelentkeznie? Ha igen, az általános szabályok szerint? Vételkor nincs áfa felszámítva, felújításkor az anyagköltség áfája visszaigényelhető-e, illetve, ha eladja tárgyéven belül az ingatlant, az eladáskor áfa terheli-e, ha igen, hány százalék?
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2005-ben kötött tartási szerződés, a szerződés alanyai: eltartott, eltartó és állagjogosult. A szerződés alapján az állagjogosult 1/1 arányú tulajdonjogot szerez a "kivett hétvégi ház és udvar" minősítésű ingatlanon. Az állagtulajdonjog értéke 4,5 millió forint. A kiszabott illeték 450 ezer forint, melyet 300 ezer forintra mérsékel a NAV, és 24 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez egy 2007-es határozat alapján. Az ingatlant 2016-ban átminősítik. Majd ugyanabban az évben (2016) értékesítik 12,6 millió forintért, akkor már mint "beépítetlen terület" minősítésű ingatlant. Az adó megállapításához a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó 5 éves vagy az ingatlanra vonatkozó 15 éves "figyelési" időt kell alkalmazni, tekintettel az átminősítésre? Utóbbi esetén jól gondolom, hogy az adó (12,6 millió forint - 4,5 millió forint - 300 ezer forint) = 7,8 millió forint, 60 százalékos mértékű csökkentés mellett, 468 eezer forint? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon értékesített saját tulajdonú ingatlan eladásából származó vételárat milyen formában lehet külföldre vinni? Az eladó életvitelszerűen külföldön él, nem áll szándékában hazajönni, de az itteni lakásának árát felhasználná kint egy ingatlanvásárláshoz. Milyen adó- és illetékvonzata lehet ennek, illetve milyen esetleges bejelentési kötelezettsége lehet? Köszönöm!
Egy nem építési telken (művelésből kivett terület) építési engedéllyel ingatlant építettek, mely egy cég tulajdonát képezi. Az ingatlan nem kapott használatba vételi engedélyt, mert nem a tervek szerint építették meg. Jelenleg sem szerepel az ingatlannyilvántartásban. Most értékesíteni szeretné a cég? Áfát kell felszámítani az értékesítés során? Köszönöm válaszát.
Magyar-ausztrál kettős állampolgár Magyarországon lévő építési telkét értékesítené. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó bevétel adózása, ha a telket több mint tizenöt éve szerezte mint magyar állampolgár?
A társaság 2016. január 20-án értékesítette egyik ingatlanát egyik tulajdonosának. A vételárat a tag által nyújtott tagi hitel összegéből fedezi. A szerződést egyéb okok miatt (gazdaságossági megfontolások) felbontották 2016. máricus 07-én. Először az adásvételi szerződést, majd a felbontást a földhivatal bejegyezte. Igy a földhivatali bejegyzés alapján visszaállt az eredeti állapot. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell a számlát kibocsátani, hogyan történik ennek a könyvelése – kell-e könyvelni, hiszen az eredeti állapot áll helyre? Mi a számlán a teljesítés időpontja, a számla kelte, s milyen könyvelési feladatok vannak? Az ingatlan eladási ára bruttó 60 millió forint volt. Mivel a cég magánszemélynek értékesítette, és az ingatlaneladásnál az áfa hatálya alá bejelentkezett, áfás volt az adásvételi szerződés. Válaszukat előre is megköszönve. Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 1996-ban vett egy ingatlant magánszemélyként. Tevékenységét ebben az ingatlanban folytatta, és folytatja a mai napig. Az ingatlannal kapcsolatos felújítások lettek a könyveiben költségként elszámolva, az évek alatt amortizálva. Az egyéni vállalkozó meg szeretné szüntetni a tevékenységét, és az ingatlant értékesítené. Hogyan kell helyesen eljárni? Megszüntetheti a tevékenységet, és az ingatlant magánszemélyként értékesítheti, vagy előbb az ingatlant kell értékesítenie? Az ingatlan vásárlása magánszemélyként történt, de az egyéni vállalkozói tevékenysége már akkor is megvolt, csak az ingatlant – amiben a tevékenység zajlott – bérelte addig. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van 15 éve egy gyártelep, melyet értékesítene. Az ingatlan értéke 130 millió forint. A kérdés, hogy az értékesítéskor az eladó kft. köteles-e felszámítani az áfát? A vevő egy normál áfakörbe tartozó másik vállalkozás, amely jogosult levonni az áfát. A közreműködő bank felvetette, hogy fordított áfával kell az ingatlant eladni. Álláspontunk szerint ez az értékesítés a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerint adómentes, és nem tartozik a jb) pontba sem. Tehát nem kell áfát felszámítani. Az eladó kft. a 15 évvel ezelőtt, a vásárláskor felszámított áfát levonta, de az idő miatt már az arányosításra sincs szükség. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fenti eladást hogyan kell szabályosan bonyolítani. Köszönettel. Soltész Nóra
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném állásfoglalásukat: Egy kft. adószámát törölték, mert nem adta be a KOCKERD nevezetű nyomtatványt. A cégben nagyértékű lakás van. Bejelentkezett, hogy az ingatlanértékesítést áfásan végzi. Kérdéseim? 1. Törölt adószámmal állíthat-e ki számlát? 2. Ha cégnek értékesíti az ingatlant (használt ingatlan), fordított adózás szabályainak megfelelően állíthatja-e ki a számlát? 3. A számlabefogadó (áfa körös) a fordított áfa szabályait alkalmazhatja-e? (Fizetendő és levonandó áfaként is kezelheti.) Bármilyen hátrány éri az ingatlanvásárlót, hogy törölt adószámmal rendelkező cégtől vásárol ingatlant? 4. Ha magánszemélynek értékesíti az ingatlant, akkor áfásan kell kiállítania a számlát, és megfizetnie az áfát? 5. Korábban keletkezett áfalevonásokat figyelembe veheti? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném szíves állásfoglalásukat. Adott egy cég, amely az ingatlanát tulajdonjog-fenntartással adta el. Kérdezném, hogy az eladónál számviteli szempontból mely időpont lesz az ingatlan kivezetésének az időpontja: a tulajdonjog végleges átszállásának az időpontja, vagy a birtokba, használatba adás napja?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély évente többször ad el külterületi ingatlant. Kérdésem az, hogy ez sorozatértékesítésnek számít? Kell adószámot kérnie? Szerintem a telek értékesítése áfamentes tevékenység. Jól gondolom? Ugyanez a magánszemély az utóbbi időben lakásokat vesz, felújít, elad. Magánszemélyként végezheti-e ezt a tevékenységet, illetve kérdésem még, hogy be kell-e jelentkeznie az áfatörvény hatálya alá? Végezheti ezt a tevékenységet áfamentesen, illetve, ha nem, akkor hányadik értékesítés után tartozik kötelezően az áfatörvény hatálya alá? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2013-ban tartási szerződést kötöttek ingatlanra, úgy, hogy az aláírással egy időben az eltartó javára átírták a tulajdonjogot a földhivatalnál. A szerződésben a tartás ellenértékét képező ingatlan forgalmi értékét 8 500 000 forintban határozták meg. 2015. évben az eltartott elhunyt, és az ingatlant eladták. 14 940 000 forint volt az eladási ár. Ebből levonható-e a 8 500 000 Ft szerzési érték Megfizetett iileték 340 000 Ft Energetikai tanúsítvány 20 000 Ft Temetési költség 78 200 Ft Számított jövedelem 6 001 800 Ft Jövedelemtartalom 90 % 5 401 620 Ft utána fizetendő adó 16 % 864 259 Ft Kérném szíves válaszát, hogy a csökkentő tételeket jól gondoljuk-e. Köszönettel: Barnáné
Tisztelt Szakértő! Céges ingatlanunkat szeretné megvásárolni cégünk egyik alkalmazottja. Ez egy irodává minősített társasházrész, a lehető legkedvezőbb feltételek mellett szeretné a cég eladni a dolgozónak. Lehet-e ebben az esetben támogatást is nyújtani, hogy megkönnyíthető legyen a vásárlás, esetlegesen vissza nem térítendő támogatás formájában, hogy ennyivel kevesebb legyen az ingatlanra fordított összeg? Az ingatlan értékéből természetesen van rendelkezésre álló saját rész, de ehhez még szeretnénk valamilyen formában támogatást nyújtani, illetve a fennmaradó részre részletfizetési lehetőséget adni. Tudna tanácsot adni, hogyan lehetne kivitelezni az eladást, hogy adózási, könyvelési oldalról és a dolgozó oldaláról is helytálló legyen? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2015 novemberében 40 millió forintért eladta az ingatlanját (családi ház). Foglalóként 3 millió forintot kapott 2015 novemberében, míg a maradék 37 millió forintot csak 2016 februárjában kapta meg. Az adásvételi szerződést még 2015-ben benyújtották a földhivatalba, és a birtokbaadás is megtörtént még tavaly. Az eladó magánszemély 2015. évi bevételének csak a 3 millió forint számít vagy a teljes 40 millió forint annak ellenére, hogy azt csak 2016 februárjában kapta meg? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték