Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. év elején megvásárolt egy kereskedelmi célú ingatlant (nem lakást), amit áfamentesen számláztak ki neki, és azóta bejelentkezett bérbeadásra áfára, és kiadta a lakást, akkor, ha most el szeretné adni az ingatlant, áfamentesen vagy áfásan teheti azt meg? Ingatlaneladásra nem jelentkezett be áfára. Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Van 10 db földingatlanom, melyek besorolása: kivett zártkerti művelés alól kivett terület. Az ingatlanok több mint 5 éve a tulajdonomban vannak. A települési önkormányzat döntött az ingatlanok belterületbe vonásáról. A belterületbe vonás feltétele, hogy a helyi rendeletben megállapított településfejlesztési hozzájárulást meg kell fizetnem. Első lépésként a 10 db ingatlan egy ingatlanná lesz összevonva, egy új helyrajzi számot kap. Az új ingatlan kialakulásakor a tulajdoni lapon szerepelni fog, hogy milyen helyrajzi számok összevonásával keletkezett az új ingatlan, a folytonosság követhető lesz. A terület egy részét térítésmentesen átadom az önkormányzatnak útszélesítéshez, közpark kialakításhoz. A megmaradó területet belterületbe fogják csatolni, besorolása ezután beépítetlen terület lesz. Lényegében a jelenlegi 10 ingatlan helyett 1 kisebb területű, belterületi, nyilván értékesebb ingatlan jön létre. Kérdésem, hogy ha ezt az új helyrajzi számot kapott, belterületbe csatolt ingatlant azonnal eladom, akkor keletkezik-e szjabevallási, -fizetési kötelezettségem? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Morvai László Jánosné
A tulajdonosok nagy része ár alatt adja el az ingatlanát a Házbank.hu elemzése szerint. A számítások azt mutatják, hogy átlagosan 2,5 százalékkal kapnak kevesebbet, ami a 2017-ben közvetítők által eladott 55-60 ezer ingatlannal és 13,6 millió forintos átlagárral számolva összességében mintegy 17,5 milliárd forintot tesz ki.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján adómentes körbe tartozik az ingatlanértékesítés (mind a lakó-, mind pedig az egyéb ingatlanok esetében). Ha egy üzleti ingatlan, csarnok irodákkal és földrésszel értékesítésre kerül, és az adóalany nem él a törvényi lehetőséggel, hogy úgy válassza az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást, hogy a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja, kell-e áfát felszámítani? Előre is köszönöm a választ.
Katás egyéni vállalkozó a 2015-ben magánszemélyként vásárolt saját lakását szeretné eladni, amelyben bejelentetten lakik, de jelenleg székhelyként is használ. A vállalkozói tevékenysége szoftverfejlesztés, alkalmazottja nem volt. Kérdésem, hogy az ingatlanértékesítésre kapott ellenérték katás bevételnek minősül-e?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy hány lakás eladása/vétele minősül magánszemélynél "üzletszerű" értékesítésnek? Illetve az értékesítések mennyi időn belül kell, hogy megtörténjenek, amikor esetleg üzletszerűnek minősíthetők? Például, ha egy magánszemély saját részre vásárol, majd elad kétszer, háromszor három éven belül, az minősíthető-e üzletszerűnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?
Tisztlet Adózóna! Adószámmal rendelkező, 12 éves kiskorú lakáscélú ingatlant értékesített 5 éven belül, így adókötelezettsége keletkezett. Kinek kell bevallani és befizetni a számított adót, illetve van-e fizetési halasztás vagy egyéb könnyítési lehetőség? Üdvözlettel: Szabó Attila
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Ha csak a férj tulajdonában van az ingatlan, annak eladásakor figyelembe vehető-e a feleség nevére szóló felújítási számla bevételcsökkentő tételként?
Magánszemély egyenesági rokonának ajándékozta a kettőjük által közösen örökölt ingatlanok rá eső tulajdonrészét, amit a megajándékozott fél később továbbértékesített; milyen adókötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély örökölt ingatlant értékesített 2017-ben. Kérdésem, hogy megszerzésre fordított költségként levonható-e az örökhagyó temetésének költsége (számlával rendelkezik)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó 2009-ig áfás volt. Egy szalont vásárolt (építtetett), amelynek az áfáját 2010-ben kapta vissza, mivel 2010-ben kapta meg rá a használatba vételi engedélyt. A szalon bruttó értéke 7 025 700 forint volt (20 százalék áfával). A szerződésben szerepel az adószáma, de a szalon értékét saját devizahitelből, magánszemélyként fizette ki évek alatt, és nem számoltuk el a vállalkozásban, csak a szalon évenkénti értékcsökkenését. 2013. évtől belépett a katába, és azóta is áfamentesen adózott. Az idén, a 2018. évre kérte, hogy áfás legyen. Azt már kiolvastam, hogy az értékesítés értéke (bruttó 7 millió forint) bele fog számítani az idei kata bevételébe. De nem tudom, hogy mi a helyzet az áfával. Mennyi áfát kell fizetnie? Hogyan, mikor kell majd bevallania? (Éves áfás jelenleg.) Kell-e az értékesítés után szja-t fizetnie? Szerintem nem, de nem tudom biztosan ebben a helyzetben. (Az ügyvéd azt mondta, hogy kell!?) Kell-e számlát kiállítania, vagy elég a szerződés? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély édesapja 2013-ban elhalálozott. A hagyatéki végzés 2014. januárjában született. A végzésben az ingatlan adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 25 millió forint, lakott értéke 17 millió 500 ezer forint volt. Az ingatlant jelzálog terhelte, ezt a hagyatéki végzés nem tartalmazta. Az ingatlant a tulajdonos 2017 júniusában értékesítette 48 millió forintért. Az adásvételi szerződés rögzíti a jelzálog összegét, 39 millió forint értékben. Ez utóbbit a vevő közvetlenül az eladó kölcsönt folyósító bankjának fizette meg, így a magánszemély az eladótól csak 9 millió forintot kapott. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben az ingatlanátruházásból származó jövedelmet, keletkezik-e egyáltalán jövedelem, melyik összeget kell számításba venni megszerzésre fordított összegként, figyelembe vehető-e a kölcsön összege kiadásként? Válaszát köszönöm!
A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték