97 találat a(z) ingatlanbérlés cimkére

Kérdés

A kft. bérleti szerződéssel földterületet bérelt ingyenes használattal a kft. tagjaitól. A kft. erdőt telepített a földterületre, melyhez a tulajdonosok hozzájárultak. A kft. a telepítést támogatásból valósította meg, majd ápolási és jövedelempótló támogatást is kapott. Az erdő a támogatás értékével került a társaság vagyonába. A támogatási időszak lejárt, a bérleti szerződés is lejárt, melyet a tulajdonosok nem kívánnak meghosszabbítani. Így a földterület visszakerül a tulajdonosokhoz az eltelepített erdővel együtt. Ekkor a földtulajdonosoknak be kell jelentkezni erdőgazdálkodónak. A kft.-től kivezetésre kerül az erdő. Ennek milyen adóvonzata van, kinek, milyen adót kell megfizetni az erdő után? Terheli-e a kft.-t áfafizetési kötelezettség? A tulajdonosnak ekkor van-e adófizetési kötelezettsége, vagy csak, ha értékesítésre kerül a földterület és az erdő?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy bérelt ingatlanon végzett beruházás bérlő által bérbeadó részére történő értékesítése esetén alkalmazható-e az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja? Vagyis tekinthető-e fordított adózású értékesítésnek ez az ügylet? A bérlő és a bérbeadó is áfaalany.

Kérdés

Kft. magánszemélytől bérel ingatlant, ahol kifizetőként levonja az szja-t és elutalja azt a NAV felé. A főkönyvben az 5549-es egyéb személyi jellegű kifizetésekre teszi a bérszámfejtéskor a program. Kérdésként merül fel, hogy a beszámoló készítésekor átvezessük 522 – Bérleti díjak számlára, vagy maradjon az 5549-en? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemélyként két ingatlant ad bérbe és külföldön egy másik ingatlant bérel (90 napnál hosszabb ideje). A bérelt ingatlan bérleti díja meghaladja a két bérbe adott ingatlan származó bevételt. Kérdésem, hogy a két bérbeadás szembeállítható-e az egy bérleti díjjal (ami a kettő együttes összegénél is magasabb). Ha nem, akkor az szja-bevallás melyik sorában kell szerepeltetni a szembe nem állítható ingatlanból származó bevételt? Köszönettel, várom a válaszát.

Kérdés

Kft. székhelyétől eltérő településen bérel egy lakást, ahol több megrendelőjüknek dolgoznak. A munkavállalók nem rendelkeznek itt lakóhellyel. Mivel a munkák sokszor késői órákban fejeződnek be, ezért alkalmanként 1-1 éjszakára a dolgozók itt vannak elszállásolva, így nem kell szállodába menniük. Önök szerint ez megfelel a munkásszállás – szja-törvény 1. – 8.6 (f) - fogalmának? Ha nem, akkor milyen adókötelezettség terheli, mivel adott személyhez nem köthető a bérlemény használata? Köszönettel: Hné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyként teljes egészében bérel egy családi házat, magánszemélytől. A mérőórák továbbra is a magánszemély nevén vannak. Minden bérkező közműszámlát továbbszámlázott a magánszemély, s ezt – a bérleti díjjal együtt – havonta szerepelteti a kft. a 08-as bevallásban (10 százalék költséghányad figyelembevételével). A magánszemély a saját szja-bevallásában természetesen a bevételből – mint költséget – levonta a továbbszámlázott rezsit. A bérbevevő kft. ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, kérdés, hogy 1./ ez folytatódhat-e így 2019-ben? 2./ Amennyiben folytatódik, akkor a továbbszámlázott rezsi szerepeljen-e a 1908-as bevallásban, vagy idén már elegendő csupán a bérleti díjat feltüntetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez egy lakást szeretne bérelni iroda céljára. Bérleti szerződés keretében telephelyként lenne felvezetve. Kérdésem, hogy áfa-visszaigénylés, valamint költségelszámolás tekintetében van-e valami kritérium, amire oda kell figyelni? Helyesen járunk-e el, ha az áfát visszaigényeljük, illetve a bérleti díjat költségként érvényesítjük? Köszönöm a segítségét. Fazekasné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság magánszemélyektől bérel egy lakóingatlant, amit kizárólag irodaként használ. Az ingatlan részben a társaság egyszemélyi tulajdonosának, részben egyenesági rokonainak tulajdonában van. A cég havonta bérleti díjat fizet a használatért határozatlan ideig, de legalább 5 évig. Kérdésem, hogy ha a társaság felújítja az ingatlant, a munkálatokhoz kapcsolódóan le tudja-e vonni az áfát az anyagköltségből, a munkadíjakból és az egyéb szakértői díjakból (lakberendező, statikus stb.)? További kérdés, hogy ezt a nyilvánvalóan értéknövelő beruházást, illetve annak bekerülési értékét aktiválás után lehet-e amortizálni? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Bt.-beltag

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink