88 találat a(z) ingatlanbérlés cimkére
Ingatlan-bérbeadás és -bérlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemélyként két ingatlant ad bérbe és külföldön egy másik ingatlant bérel (90 napnál hosszabb ideje). A bérelt ingatlan bérleti díja meghaladja a két bérbe adott ingatlan származó bevételt. Kérdésem, hogy a két bérbeadás szembeállítható-e az egy bérleti díjjal (ami a kettő együttes összegénél is magasabb). Ha nem, akkor az szja-bevallás melyik sorában kell szerepeltetni a szembe nem állítható ingatlanból származó bevételt? Köszönettel, várom a válaszát.
Kft. által bérelt ingatlan adójogi megítése
Kérdés
Kft. székhelyétől eltérő településen bérel egy lakást, ahol több megrendelőjüknek dolgoznak. A munkavállalók nem rendelkeznek itt lakóhellyel. Mivel a munkák sokszor késői órákban fejeződnek be, ezért alkalmanként 1-1 éjszakára a dolgozók itt vannak elszállásolva, így nem kell szállodába menniük. Önök szerint ez megfelel a munkásszállás – szja-törvény 1. – 8.6 (f) - fogalmának? Ha nem, akkor milyen adókötelezettség terheli, mivel adott személyhez nem köthető a bérlemény használata? Köszönettel: Hné
Átszámlázott rezsi a 1908-asban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyként teljes egészében bérel egy családi házat, magánszemélytől. A mérőórák továbbra is a magánszemély nevén vannak. Minden bérkező közműszámlát továbbszámlázott a magánszemély, s ezt – a bérleti díjjal együtt – havonta szerepelteti a kft. a 08-as bevallásban (10 százalék költséghányad figyelembevételével). A magánszemély a saját szja-bevallásában természetesen a bevételből – mint költséget – levonta a továbbszámlázott rezsit. A bérbevevő kft. ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, kérdés, hogy 1./ ez folytatódhat-e így 2019-ben? 2./ Amennyiben folytatódik, akkor a továbbszámlázott rezsi szerepeljen-e a 1908-as bevallásban, vagy idén már elegendő csupán a bérleti díjat feltüntetni? Válaszát előre is köszönöm.
Lakás bérlése irodának
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez egy lakást szeretne bérelni iroda céljára. Bérleti szerződés keretében telephelyként lenne felvezetve. Kérdésem, hogy áfa-visszaigénylés, valamint költségelszámolás tekintetében van-e valami kritérium, amire oda kell figyelni? Helyesen járunk-e el, ha az áfát visszaigényeljük, illetve a bérleti díjat költségként érvényesítjük? Köszönöm a segítségét. Fazekasné
Lakóingatlan társaság általi bérlése és annak felújítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság magánszemélyektől bérel egy lakóingatlant, amit kizárólag irodaként használ. Az ingatlan részben a társaság egyszemélyi tulajdonosának, részben egyenesági rokonainak tulajdonában van. A cég havonta bérleti díjat fizet a használatért határozatlan ideig, de legalább 5 évig. Kérdésem, hogy ha a társaság felújítja az ingatlant, a munkálatokhoz kapcsolódóan le tudja-e vonni az áfát az anyagköltségből, a munkadíjakból és az egyéb szakértői díjakból (lakberendező, statikus stb.)? További kérdés, hogy ezt a nyilvánvalóan értéknövelő beruházást, illetve annak bekerülési értékét aktiválás után lehet-e amortizálni? Köszönöm válaszát.
Ingatlanbérlet vagy -értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a tulajdonában álló lakóingatlanra egy magánszeméllyel olyan szerződést kötött, hogy 10 éven keresztül bérleti díjat fizet, és a tizedik év végén a megfizetett bérleti díj a lakóingatlan vételárának minősül, a magánszemély megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. A társaság az ingatlant a készletei között mutatja ki, és a „bérleti díjat” bevételként számolta el. A társaság elszámolásával nem értek egyet. A szerződés tartalma alapján én lízinghez hasonló konstrukciónak tekinteném, abban a formában, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az ingatlanértékesítés megtörtént, és az elért nyereség 10 éves időszakra elhatárolandó. A társaság tulajdonában lévő ingatlant a nullás számlaosztáyban mutatnám ki. Válaszát előre is köszönöm.
Számlázás a múltra, jelenre, jővőre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1999 óta ingatlanbérleti szerződéses kapcsolatban áll egy szállítócéggel, amely havonta bérleti díjat és rezsiköltséget számlázott ki társaságunk részére. A partner 2012.01.01-től 2017.12.31-ig nem számlázott bérleti díjat és rezsiköltséget társaságunk részére, mert az ingatlanokkal kapcsolatban vita alakult ki közöttünk, majd pert kezdeményezett ellenünk. Az ingatlan folyamatos használata társaságunk részéről azóta is fennáll. A két cég közötti tárgyalások, egyeztetések után szállítópartnerünk 2018.07.31-én új szerződést kötött társaságunkkal, melyben azt is rögzítettük, hogy az 1999-ben kötött megállapodást megszűntnek tekintjük. Az új szerződésben megállapított díj tartalmazza a korábbi évekre (2012.01-2017.12.31.) vonatkozó bérleti díjat, közös költséget és rezsiköltséget, melyet beszámítással rendezettnek tekintettek a felek. Nem tér ki a szerződés a számlázási kötelezettség gyakoriságára visszamenőleges számviteli elszámolására, időszakok számlázására. A beszámítás úgy történik, hogy társaságunk a fenti szállítóval névjegyhasználati díjról 2018.08.01-ei hatállyal 2056-ig új szerződést kötött ugyanazon összegben, mint az előző megállapodásban szereplő múltbeli díjak értéke. Az új szerződés pontjai között szerepel, hogy a névhasználati díj összege tartalmazza a 2009. év óta folyamatos használati díjat is. A két szerződés így pénzügyileg rendezettnek tekintendő, egymással szemben követelés nincs. Kérdéseink a két fél számlázására vonatkoznak. – Társaságunk hogyan és mikorra számláz, áfa szempontjából mely időszakra kell a számlát kiállítanunk? – Helyesen járunk el, ha egy számlát állítunk ki folyamatos teljesítéssel, melyben a számlakiállítás dátuma lesz a teljesítés időpontja, mivel 2056-ig egy összegben számlázunk? – A partnerünktől is egy számlát fogadhatunk be, vagy a múltbéli időszakra vonatkozóan évenként vagy havonként megbontva köteles a számlát kiállítani.(áfa-önellenőrzés stb.)? Várjuk mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel!
Kell-e számla az ingatlanbérlés költségének elszámolásához?
Cikk
Társaság (kft.) magánszemélytől bérel próbatermet. A bérbeadó nem kért a bérbeadáshoz adószámot, és nem is jelentkezett be a NAV-hoz. Számviteli bizonylatot állít ki a bérleti díjról, amin feltünteti az adóazonosító jelét. Elszámolhatja-e a kft. költségként ez alapján a számviteli bizonylat alapján a bérleti díjat, vagy számlát kellene ehhez kapnia a bérbeadótól? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.
Rövidtávú ingatlanbérlés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy kft., amely ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérbe veheti-e a cég tulajdonosa (mint magánszemély) a kft. három ingatlanját hosszú távra, hogy aztán, mint magánszemély rövidtávú bérbeadással foglalkozzon, kihasználva ezzel a három lakásra vonatkozó kedvező tételes átalányadózást? Vagy, ha mondjuk nem magának, hanem egy független magánszemélynek adná bérbe, akkor elegendő-e az, hogy a kft. és a magánszemély között létrejött bérleti szerződésbe beleírják, hogy a kft. engedélyezi, hogy tovább bérbeadja a bérlő az ingatlant? Köszönjük szépen a segítséget!
Ingatlanbérlés kifizetése magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. bérel adószámos magánszemélytől (szír állampolgár) irodát. A számlán szereplő teljesítési dátum a hónap utolsó napja, értéke euróban van megadva. A cég nem rendszeresen utal, előfordul, hogy egyszerre több számlát egyenlít ki a forintszámlájáról. MNB árfolyamot alkalmaz, így a kifizetésnél az adott napi árfolyamot használja. 1. kérdés: valóban akkor kell szerepeltetni a 08-as bevallásban, amikor a kifizetés megtörténik? Illetve annyi a bevétele a magánszemélynek, amennyit kifizettek részére? 2. kérdés: milyen árfolyammal kell neki bérszámfejteni? Hiszen a számla teljesítése napján is más az MNB-árfolyam, mint a kifizetés napján, illetve az átutalt összeg a cég bankjának árfolyamát tükrözi, és a bérbeadó ténylegesen azt az összeget kapja meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tulajdonos-ügyvezető tulajdonában lévő ingatlan a kft. székhelye, a cég bérleti díjat nem fizet a magánszemélynek. A cég fűtő-hűtő berendezést vásárolt, mely beépítésre került. Kérdésem, hogy elszámolható-e a cég beruházásai között?
Bérelt ingatlanon végzett felújítás bérleti díjba beszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vendéglátó egységet bérel havi 115 ezer forint plusz áfáért. A bérleti szerződésben megegyeztek a bérbeadóval az épület felújításában és abban, hogy havi 35 ezer forint értékben, számlák igazolása mellett, havonta jóváírja a felújítási költséget a bérbeadó a bérleti díjban. (A bérleti szerződés 2020-ig szól, majd vagy elszámolnak a fennmaradó összeggel vagy újabb 5 évre bérlik az ingatlant.) Egy évre rá módosították a szerződést, hogy a felújítást elvégezték, 2,5 millió forint plusz áfa értékben ezt a bérbeadó elismerte, mást nem módosítottak a szerződésen. A kérdés az lenne, hogy jó-e az, ha továbbra is havi 35 ezer forint plusz áfával történik a számlázás (a felújítás jóváírásáról számlák igazolása nélkül) a bérbeadó felé, vagy egy összegben ki kellett volna állítani a számlát a bérbevevőnek a szerződésmódosítás aláírásakor? És ha igen, akkor ezt havonta hogyan lehet jóváírni (milyen bizonylat alapján)? Köszönettel: Kovács Edit
Számlaadási kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlant bérel munkavállalói részére. Az eltöltött éjszakák ára bérükből levonásra kerül a nyilatkozatuk alapján. A bérbeadó havonta számlázza nekünk a bérleti díjat. Kérdésem: cégünknek van-e számlaadási kötelezettsége munkavállalói részére? Ha igen, miként számlázunk? Köszönettel.
Drasztikus változás júliustól: székhelyszolgáltatók húzhatják le a rolót?
Cikk
Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Ingatlanbérlés – járulékos költségek
Kérdés
Egy társaság ingatlant bérel egy belföldi adóalanytól (kft.) áfásan. A bérbeadó a bérleti díjon felül, külön számlán kiszámlázza szintén áfásan a bérlemény "járulékos" költségeit, de nem beépítve azt a bérleti díjba, hanem pl. továbbszámlázott szolgáltatás, építményadó, épületüzemeltetési díj stb. Az Áfa tv. szerint mint járulékos költségek ezek is áfásan merülnek fel, de helyesen jár-e el a bérbeadó, hogy ezeket a díjakat nem építi bele az ingatlan bérleti díjába, hanem külön számlát állít ki róla? Hogyan kell könyvelni ezeket a költségeket? A bérleti díj "részeként" az 522-es főkönyvi számon, vagy ahová egyébként kellene besorolni, ha azt mi közvetlenül fizetnénk (pl. biztosítás 533, építményadó 86721 stb.)?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
