3522 találat a(z) indokolás cimkére
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/2318. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A hatályos munkajogi szabályaink a munkaviszony megszüntetése körében a munkavállalók számára azon időpontig biztosítanak kötöttebb, garanciális szabályokat, amíg az öregségi nyugdíjra nem válnak jogosulttá, illetve a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt valamely más nyugellátási formát nem veszik igénybe.
A nők öregségi nyugdíjkorhatárának fokozatos emelése miatt kialakult átmeneti időszakban azonban a hatályos szabályok esélyegyenlőtlenséget teremtenek az azonos munkát végző és az...
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Barcson, 1996. augusztus 30-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2226. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 14/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1993. február 5-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2229. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 97/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Lisszabonban, 1995. május 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2222. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 102/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2227. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 15/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és az Albán Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Tiranában, 1996. január 24-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2228. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 13/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás és az azt kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/2223. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 16/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Fülöp-szigeteki Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Budapesten, 1997. június 13-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2225. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 1/1998. (II. 11.) OGY határozatával megerősítette.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2157. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Mint ismeretes 1999. december 15-én leégett Magyarország legnagyobb fedett sport- és kulturális intézménye, a Budapest Sportcsarnok. A bizottság 1999. december 20-án nyújtotta be T/2036. számú törvényjavaslatát azzal a céllal, hogy az újjáépítés céljára megindult társadalmi kezdeményezéseknek egy újabb csatornát biztosítson, egyúttal megteremtve a pénzbeni felajánlásokhoz kapcsolódó adókedvezmény lehetőségét is.
Mivel a Budapest Sportcsarnok a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor k...
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló T/2061. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Európai Közösségekkel aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Társulási Megállapodásban vállalt kötelezettségeink teljesítéseként az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjára meg kell valósítani a vámjogi szabályozás teljes harmonizációját. A csatlakozási tárgyalások első fázisaként múlt év őszén lezajlott átvilágítási tárgyalások során beazonosításra kerültek azok a területek, ahol a magyar vámjogban jelentősebb eltérések érvényesülnek a Közösség előírásaihoz képest. Ezek k...
A hulladékgazdálkodásról szóló T/2034. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az ipari- és mezőgazdasági termelésből, a szolgáltatásból eredően és a lakossági fogyasztás következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamat a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, végső esetben maga után vonja a környezeti ártalmak- és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás növekedését is. Erre való tekintettel elkerülhetelen politikai-, jogi- és gazdasági feladattá vált ...
A növényvédelemről szóló T/1955. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A nemzeti növényvédelmi rendelkezések jogelveit a világ országainak többségében, így 1959. évtől hazánkban is a többször módosított 1951. évi ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény határozza meg. Az Európai Unió növényvédelmi, növényegészségügyi irányelvei ugyancsak erre az alapra építkeznek, különös figyelemmel szabályozva a belső államhatárok eltörlésével járó növényvédelmi kockázatok gazdaságilag elfogadható csökkentését. Annak érdekében, hogy a növényegészségügyi követelmények ne leg...
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló T/1914. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A privatizációs szervezet felállítása óta számos alkalommal igényként jelentkezett, hogy a kormányzat a társaságot - az ÁPV Rt. szakértelmét és gyakorlatát hasznosítandó - más állami tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alatt álló vagyon hasznosításával bízza meg. (például a HM ingatlanainak értékesítése). Az ÁPV Rt. tevékenységét meghatározó törvényi rendelkezések kötöttsége miatt az adott tranzakciók lebonyolításánál jogértelmezési problémát jelentett a szervezet jogszabályi felhatalmazotts...
T/1848. számú törvényjavaslat indokolással - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Jogszabályok és jogi tartalmak
(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI...
A kémiai biztonságról szóló T/1802. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvénytervezet célja egyrészt az ember és a környezet megvédése a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, megelőzésére és elhárítására (kémiai biztonság). A tervezet célja másrészt - az Alkotmányhoz kapcsolódva - hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodó természetes személyek a kémiai biztonsághoz való jogát. Figyelembe véve a vegyi anyagok gyorsulva növekvő tételszámát, ill...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
