3450 találat a(z) indokolás cimkére
Az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 87. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2674. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül az 1948. július 9-én elfogadott 87. számú Egyezmény a munkáltatók és munkavállalók érdekeinek előmozdítására és védelmére irányuló szervezetek létrehozásának jogáról szól.
Az Egyezmény rendelkezései értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy országukban mind a munkaadók, mind a munkavállalók - a nemzeti törvények tiszteletben tartása mellett - teljes szabadságot élvezzenek szervezeteik létrehozása, illetve sz...
A föld alatti bányamunkában foglalkoztatott fiatalkorúak orvosi alkalmassági vizsgálatáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1965. évi 49. ülésszakán elfogadott 124. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2694. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes munkavállalói rétegeket érintő egyezményei közül a föld alatti bányamunkában foglalkoztatott fiatalkorúak orvosi alkalmassági vizsgálatáról szóló, 1965. június 23. napján elfogadott 124. számú Egyezmény a bányamunkára alkalmazott fiatalkorúak orvosi vizsgálatát írja elő.
Az Egyezmény előírja a legalább évenkénti, kötelező alkalmassági vizsgálat elvégzését a 21 évnél fiatalabb munkavállalók tekintetében föld alatti foglalkoztatásuk esetén.
A tagállamok ...
A tengerészek tengeren és kikötőben való jóléti ellátásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1987. évi 74. ülésszakán elfogadott 163. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2695. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes munkavállalói rétegeket érintő egyezményei közül az 1987. október 8-án elfogadott 163. számú Egyezmény - a hadihajók kivételével - a tengeri hajón foglalkoztatott személyek jóléti, kulturális, pihenési és információs szolgáltatásokban való részesítésről rendelkezik.
Az Egyezmény ratifikálásával a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy országuk megfelelő kikötőiben diszkrimináció-mentesen gondoskodnak valamennyi tengerész jólétiellátásáról, tová...
A férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 100. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2677. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül a nemek alapján történő megkülönböztetés tilalmát a féri és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról szóló, 1951. június 29-én elfogadott 100. számú Egyezmény fogalmazza meg.
Az Egyezmény rendelkezései értelmében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama köteles biztosítani, hogy a férfi és a női munkaerőt egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazás illesse meg. Az Egyezmény meghatároz...
A mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 99. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2688. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a munkafeltételeket érintő egyezményei közül az 1951. október 9-én elfogadott 99. számú Egyezmény a mezőgazdasági üzemek és rokon tevékenységek munkavállalói részére biztosított minimális bértételek megállapításának eljárásáról szól.
Az Egyezmény rendelkezési értelmében a nemzeti jogszabályok megengedhetik a minimálbérek egy részének természetbeni juttatások formájában való kifizetését, amennyiben ez szokásos vagy kívánatos. A tagállamok szabadon alakíthatják...
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló T/2593. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Alkotmányban meghatározott legfőbb közjogi tisztségviselők - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - illetményét és egyéb juttatásait a különböző jogszabályok elszórtan tartalmazzák. A köztársasági elnök esetében emellett alkotmányos szempontból aggályos az az állapot, hogy csak a tiszteletdíjáról rendelkezik törvény, egyes juttatásait kormányrendelet szabályozza, más juttatások pedig szabályozatlanok. Az A...
A számvitelről szóló T/2517. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek döntéseik megalapozásához szükségesek. A vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetre vonatkozó információkat szolgáltathat a számvitel. A törvény ennek a számvitelnek a jogszabályi feltételeit kívánja megteremteni.
A törvény az 1992. január 1-jétől hatályos számviteli törvényre, illetve annak az időközben bekövetkezett változásaira épül, annak újrakodifikált, továbbfejlesztett, ...
A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2385. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) aláírására 1999. június 10-én került sor. Az Országgyűlés a Megállapodást a 70/1999. (IX. 10.) OGY határozatával megerősítette, egyúttal felkérte a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására.
A Megállapodás 38. Cikke úgy rendelkezik, hogy a Megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a jelen Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső jogi követelmények teljesítését megerősítő ...
A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/2401. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: új Gktv.) parlamenti vitája során az Országgyűlés a gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamarák) excellence feladatainak erősítése érdekében úgy döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatokat. E döntés ismeretében szükségessé vált a kamarák közigazgatási feladatait szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása.
Ennek érdekében a Kormány - az új Gktv. 54. §-ában foglaltakra is figyelemmel ...
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/2318. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A hatályos munkajogi szabályaink a munkaviszony megszüntetése körében a munkavállalók számára azon időpontig biztosítanak kötöttebb, garanciális szabályokat, amíg az öregségi nyugdíjra nem válnak jogosulttá, illetve a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt valamely más nyugellátási formát nem veszik igénybe.
A nők öregségi nyugdíjkorhatárának fokozatos emelése miatt kialakult átmeneti időszakban azonban a hatályos szabályok esélyegyenlőtlenséget teremtenek az azonos munkát végző és az...
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1993. február 5-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2229. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 97/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Barcson, 1996. augusztus 30-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2226. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 14/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Lisszabonban, 1995. május 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2222. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Egyezmény törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
Az Egyezmény megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
Az Egyezményt az Országgyűlés 102/1996. (XI. 26.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2227. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 15/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
A Magyar Köztársaság és az Albán Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Tiranában, 1996. január 24-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló T/2228. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás megfelelően szolgálja a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.
A Megállapodást az Országgyűlés 13/1998. (II. 27.) OGY határozatával megerősítette.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
