A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamin..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról T/2757. számú törvényjavaslat indokolása

    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról T/2757. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    [Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
    "g) az elismert külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség hitelminősítésének elismerésére és az elismert külső hitelminősítő szervezetre."
    A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamin...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról T/2757. számú törvényjavaslat indokolása
    (2007. évi LI. törvény)
    1. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    [Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
    "g) az elismert külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség hitelminősítésének elismerésére és az elismert külső hitelminősítő szervezetre."
    2. §
    A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő i) és j) ponttal egészül ki:
    [A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
    "b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet,"
    "i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet,
    j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet" [folytathat.]
    3. §
    A Hpt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének
    a) f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és
    b) h) pontja szerinti, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítést végezhet."
    4. §
    (1) A Hpt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.
    (2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
    (2) A Hpt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja] - a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerint - bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó végezheti."
    5. §
    A Hpt. 9. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Ahol e törvény jegyzett tőkét említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az induló tőkét kell érteni."
    6. §
    A Hpt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    [A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
    "g) áttekinthető szervezeti felépítés"
    [(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
    7. §
    A Hpt. a 13/B. §-t követően a következő alcímmel és 13/C. §-sal egészül ki:
    "Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények
    13/C. § (1) A hitelintézetnek a mérete, az általa végzett tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles
    a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,
    b) a felelősségi köröket egymástól elhatárolni és egyértelműen megfogalmazni,
    c) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni, és
    d) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmazni.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján
    a) a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is,
    b) a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia,
    c) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, valamint ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,
    d) a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját.
    (3) A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:
    a) azon kockázat kezelésére, hogy az általa alkalmazott, elismert hitelezésikockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,
    b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
    c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére,
    d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
    e) működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
    f) likviditása mérésére és kezelésére.
    (4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket.
    (5) Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell."
    8. §
    (1) A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő s)-v) ponttal egészül ki:
    "A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban foglalt eltéréssel - a hitelintézet:"
    "s) belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításához;
    t) saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásához;
    u) működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált vagy fejlett mérési módszerrel történő számításához;
    v) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításához."
    (2) A Hpt. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a 20. § e) pontjában foglalt engedély megadása előtt, ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed."
    9. §
    A Hpt. a 14. §-t követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
    "14/A. § (1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai, vagy egy EUszintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik
    a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,
    b) a 76/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,
    c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,
    d) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.
    (2) A kérelem elbírálásában a Felügyelet a 14/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más tagállam illetékes felügyeleti hatóságával."
    10. §
    A Hpt. a 14/A. §-t követően a következő 14/B. §-sal egészül ki:
    "14/B. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet
    a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
    (2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül csak valamennyi, az eljárásban résztvevő tagállami felügyeleti hatóság egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).
    (3) Amennyiben az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
    (4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban résztvevő valamennyi tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.
    (5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.
    (6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak."
    11. §
    A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Tpt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    (2) A Tpt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vonatkozásában.
    (3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta."
    12. §
    A Hpt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítása kivételével a Felügyelet a tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi annak felszámolását."
    13. §
    A Hpt. 32/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait."
    14. §
    A Hpt. 32/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról."
    15. §
    (1) A Hpt. 32/F. §-ának (1) bekezdése a következő e)-h) ponttal egészül ki:
    [A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]
    "e) a 32/A. § (5) bekezdése szerinti határozatot,
    f) az összevont alapú felügyelet során - a 96/B. § (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,
    g) a 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,
    h) a 168/A. § (2) bekezdése szerinti intézkedését."
    (2) A Hpt. 32/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az Európai Bizottság 2004/10/EK határozatával létrehozott Európai Bankbizottságnak (a továbbiakban: Európai Bankbizottság) is meg kell küldeni."
    16. §
    A Hpt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 295. §-ának (2) bekezdésétől eltérően - az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti."
    17. §
    A Hpt. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:
    "44/B. § (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás
    a) tulajdonosát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,
    b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát kell érteni.
    (2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.
    (3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tulajdonosok intézkedését írja elő, de az intézkedés, kivételes intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását, és intézkedésének megtételét kell érteni."
    18. §
    A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze."
    19. §
    A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
    "k) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal"
    [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
    20. §
    A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    [Nem jelenti a banktitok sérelmét]
    "b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,"
    "d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,"
    21. §
    A Hpt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tagnak kell lennie."
    22. §
    A Hpt. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság - ha törvény másként nem rendelkezik - egyidejűleg megszűnik."
    23. §
    A Hpt. 66. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Azon hitelintézetek esetében, amelyek nyilvánosan működő részvénytársaságok, a társaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy audit bizottság létrehozása nem kötelező, feltéve, hogy a felügyelő bizottság összetételére, tagjainak összeférhetetlenségére, valamint hatáskörére vonatkozó rendelkezések megfelelnek a Gt.</a> szerinti audit bizottságra előírt törvényi rendelkezéseknek."
    24. §
    A Hpt. a 66. §-t követően a következő 66/A. §-sal egészül ki:
    "66/A. § Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellenőrző testületet kell létrehozni. Az ellenőrző testület működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
    25. §
    A Hpt. 68. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
    "Hitelintézetnél ügyvezetőnek, illetőleg fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki"
    26. §
    A Hpt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a Gt.</a> rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a Gt. 271-272. §- ában foglaltakat nem kell alkalmazni."
    27. §
    A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka."
    28. §
    (1) A Hpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "76. § (1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely
    a) legalább
    1. a 76/A. § vagy a 76/B-76/D. § szerint számított - a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett - kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tőkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tőkekövetelményének,
    2. a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményének,
    3. a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményének, valamint
    4. a 76/J. § szerinti működési kockázat tőkekövetelményének összege, és
    b) nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél."
    (2) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a hitelintézet számára - legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű - többlet-tőkekövetelményt írhat elő."
    (3) A Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tőkekövetelmény és a Felügyelet által a (2) bekezdés szerint előírt többlettőke-követelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, akkor az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetést - nyolc nappal a kifizetés megkezdését megelőzően - be kell jelenteni a Felügyeletnek."
    29. §
    A Hpt. a 76. §-t követően a következő címmel és 76/A. §-sal egészül ki:
    "Sztenderd módszer
    76/A. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:
    a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
    b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség,
    c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség,
    d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség,
    e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség,
    f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
    g) vállalkozással szembeni kitettség,
    h) lakossággal szembeni kitettség,
    i) ingatlannal fedezett kitettség,
    j) késedelmes tétel,
    k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség,
    l) értékpapírosítási pozíció,
    m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy
    n) egyéb tétel.
    (2) A kitettségi osztály tartalmát és a besorolásra vonatkozó feltételek leírását külön jogszabály határozza meg.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni.
    (4) A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke
    a) eszköz esetén annak könyv szerinti értéke,
    b) kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke,
    c) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy
    d) repóügylet, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.
    (5) A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke.
    (6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell hozzárendelni.
    (7) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás
    a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás,
    b) a hitelintézettel azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljes körűen kerül figyelembe vételre,
    c) a hitelintézetével azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik,
    d) magyarországi székhellyel rendelkezik,
    e) és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.
    (8) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni - a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező - kitettséghez a Felügyelet jóváhagyja, ha
    a) a tag a (7) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaknak megfelel, valamint a tag és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya,
    b) a hitelintézet és a tag között olyan kötelezettségvállalás áll fenn, amely biztosítja a hitelintézet és a tag azonnali és mindenkori fizetőképességének fenntartását,
    c) a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy az intézményvédelmi rendszer biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból a szükséges támogatást,
    d) az intézményvédelmi rendszer egységes, a kockázatok megfigyelését és minősítését lehetővé tevő - a Felügyelet által jóváhagyott - rendszerekkel rendelkezik,
    e) az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelést végez, amelyet közöl az egyes tagokkal,
    f) az intézményvédelmi rendszer évente legalább egyszer összeállítja, és honlapján nyilvánosságra hozza
    1. a konszolidált pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzetjelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan, vagy
    2. az összesített pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzetjelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan,
    g) az intézményvédelmi rendszerbeli tagságát megszüntetni kívánó tag a kilépését huszonnégy hónappal korábban köteles jelezni,
    h) az intézményvédelmi rendszer tagjai között a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítás kizárt és
    i) az intézményvédelmi rendszernek legalább tíz hitelintézet tagja van és a tagok legalább kilencven százaléka szövetkezeti hitelintézet.
    (9) A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a tag és az intézményvédelmi rendszer szintjén biztosítja a kockázati helyzet áttekintését és a nemteljesítésből eredő kockázatok nyomon követését, valamint a szükség szerinti beavatkozást.
    A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert a Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja.
    (10) A (7) és (8) bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül
    a) az alárendelt kölcsöntőke nyújtása,
    b) veszteségrendezésre történő pótbefizetés,
    c) jegyzett tőke emelése,
    d) jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszköz-átadás,
    e) alapvető, illetve járulékos kölcsöntőke nyújtása."
    30. §
    A Hpt. a 76/A. §-t követően a következő címmel és 76/B. §-sal egészül ki:
    "Belső minősítésen alapuló módszer
    76/B. § (1) A hitelintézet számára a kockázattal súlyozott kitettség értéknek - a 76/A. §-tól eltérő - belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
    (2) A hitelintézetnek a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását a Felügyelet kizárólag akkor engedélyezi, ha
    a) a hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszerei megbízhatóak és átfogóak, azaz biztosítják az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését,
    b) a tőkekövetelmény számításához használt minősítés, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslés, valamint a minősítéshez és becsléshez kapcsolódó belső eljárások meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatban, valamint a hitelintézet belső tőkeallokációs folyamatában és a vállalatirányítási rendszerében,
    c) a hitelintézet a kockázatvállalási döntést meghozó egységtől független hitelkockázatellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős minősítési rendszereinek működéséért és ellenőrzéséért,
    d) a hitelintézet a hitelezésikockázat méréséhez és kezeléséhez szükséges, törvény által lehetővé tett valamennyi adatot gyűjti és tárolja,
    e) a hitelintézet évente legalább egyszer jóváhagyja és dokumentálja a minősítési rendszereit, azok indokolását, és más kapcsolódó rendszereiben és folyamataiban integráltan alkalmazza azokat.
    (3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
    (4) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át olyan minősítési rendszert kell alkalmaznia kockázatmérési és kezelési célra, amely lényeges jellemzőit - fő feltételeit, célját, megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat - tekintve megfelel a belső minősítésen alapuló módszer minősítési rendszerrel szembeni - belső kockázatmérésre és - kezelésére vonatkozó - minimum követelményeknek.
    (5) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át lényeges jellemzőit - fő feltételeit, célját megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat - tekintve meg kell felelnie a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslésére vonatkozó minimum követelményeknek.
    (6) Ha a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet nem teljesíti a belső minősítésen alapuló módszer feltételeit, illetőleg alkalmazásának követelményeit, akkor a jogszerű működés helyreállításáról kilencven napon belül köteles a Felügyeletnek intézkedési tervet benyújtani.
    (7) Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a hitelintézetnek, az anyavállalatának és annak leányvállalatának minden kitettségre a belső minősítésen alapuló módszert kell alkalmaznia.
    (8) A (7) bekezdéstől eltérően, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása fokozatosan is bevezethető - a (9)-(10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a Felügyelet engedélyével
    a) a hitelintézetnek a 76/C. § (1) bekezdés szerinti egyes kitettségi osztályaira és a 76/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kitettségi osztály külön jogszabályban meghatározott alosztályaira, ugyanazon üzleti egységen belül,
    b) üzleti egységekre vonatkozóan vagy
    c) a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásakor a 76/C. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kitettség kockázati súlyának meghatározására azzal, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező tekintetében kitettségi osztályonként egyszerre kell áttérni a módszer alkalmazására.
    (9) A fokozatos bevezetést a Felügyelet akkor engedélyezi, ha
    a) a fokozatosság tekintetében a hitelintézet egységes elveket alkalmaz,
    b) a fokozatos bevezetés célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, és
    c) az engedélyezési kérelem benyújtásakor a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének legalább az ötven százalékát a belső minősítésen alapuló módszerrel állapítja meg - a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel -, valamint
    d) a hitelintézet az engedélyezési kérelemben nyilatkozik arról, hogy az engedély megadásától számított legkésőbb
    1. kettő és fél éven belül a c) pontban meghatározott arányt hatvanhét százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel, és
    2. öt éven belül a c) pontban meghatározott arányt száz százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.
    (10) A fokozatos bevezetés engedélyezése során a Felügyelet részére az engedélyezési kérelem részeként a hitelintézetnek be kell nyújtania a belső minősítésen alapuló módszer
    a) bevezetésére vonatkozó részletes és megalapozott ütemtervet, valamint
    b) bevezetésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes értékelést.
    (11) Ha a hitelintézet bármely kitettségi osztályra a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza, akkor a részvényjellegű és részesedések (továbbiakban együtt: részesedések) kitettségi osztály esetében köteles a belső minősítésen alapuló módszert használni.
    (12) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át a sztenderd módszer alkalmazására
    a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
    b) ha a hitelintézet által kialakított belső minősítési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet portfóliójának kockázatosságáról, vagy
    c) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását.
    (13) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével, a (12) bekezdésben rögzített esetekben térhet át a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező használatára.
    (14) Ha
    a) a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
    b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
    (15) Ha
    a) a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
    b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési
    Vállalkozásban ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
    (16) A (8)-(10) és (12)-(15) bekezdésben rögzített követelményeknek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni."
    31. §
    A Hpt. a 76/B. §-t követően a következő 76/C. §-sal egészül ki:
    "76/C. § (1) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:
    a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
    b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
    c) vállalkozással szembeni kitettség,
    d) lakossággal szembeni kitettség,
    e) részesedések,
    f) értékpapírosítási pozíciók,
    g) egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök.
    (2) A kitettségi osztály tartalmát, a besorolásra vonatkozó feltételek leírását, valamint regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi szervezettel szembeni és kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség kitettségi osztályba történő besorolását külön jogszabály rögzíti.
    (3) A hitelintézet a kitettség kitettségi osztályba vagy - a külön jogszabály szerinti - alosztályba való sorolásakor következetesen kialakított módszertan szerint jár el. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet ezen következetes módszertant a 90. § (2) bekezdése szerinti vállalkozásokra az összevont alapú felügyelet tekintetében együttesen is alkalmazza.
    (4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett - a szavatoló tőkéből le nem vont - kitettség esetében a kitettség belső minősítésen alapuló módszer szerint számított értéke mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembe vétele nélkül vett (bruttó) értékének - a számviteli nyilvántartásokban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kivételével - az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembe vétele nélküli nyilvántartási érték - külön jogszabályban meghatározott - ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, származtatott ügylet esetében a külön jogszabályban meghatározott módon számított érték. A számviteli nyilvántartásban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kitettség értékének meghatározásakor az elszámolt értékelési különbözetet nem kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett - a szavatoló tőkéből le nem vont - kitettség esetében a kitettség mértéke annak könyv szerinti értéke. A kockázattal súlyozott kitettség értéket a külön jogszabályban meghatározott módon kell kiszámítani.
    (5) A hitelkockázatra és a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a nemteljesítés valószínűségének, a nemteljesítéskori veszteségrátának, a hitelegyenértékesítési tényezőnek, a lejáratnak és a kitettség értékének meghatározását a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.
    (6) A hitelintézet - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesülése esetén - a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a nemteljesítés valószínűségére saját becsléseket alkalmaz, és b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és
    c) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a külön jogszabályban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta értéket és hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz, vagy
    d) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén - a c) ponttól eltérően - saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést - kizárólag egyidejűleg - alkalmaz.
    (7) A hitelintézet az (1) bekezdésben rögzített kitettségi osztályba tartozó kitettség várható veszteség értékét a külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki. A várható veszteség értékének számításakor a kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és kitettség értéket kell figyelembe venni.
    (8) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végez, akkor az ügyféllel szembeni olyan kitettség esetében, amelyre vonatkozóan megvalósul a nemteljesítés - ahol a nemteljesítés valószínűségének értéke egy - a hitelintézetnek - a külön jogszabályban meghatározott - várható veszteségre vonatkozó legjobb becslést kell figyelembe vennie."
    32. §
    A Hpt. a 76/C. §-t követően a következő 76/D. §-sal egészül ki:
    "76/D. § (1) A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:
    a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
    b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn, és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
    c) ha az üzleti egységekben lévő kitettségek, valamint a méret és kockázati jellemzői alapján a kitettségi osztályok nem jelentősek,
    d) a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
    e) a Magyar Köztársaság helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha
    1. a központi kormány helytáll - garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában - a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, valamint
    2. a Magyar Köztársaság kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
    f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával - ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás - szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,
    g) a központi kormányzat, regionális kormányzat, illetőleg helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés esetén, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazása esetén nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
    h) a gazdaság valamely ágazatának előmozdítására irányuló állami programok keretében felmerült olyan részesedések esetén, amelynél a hitelintézet általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak, és ezáltal a befektetésekre állami - ágazati, az érintett vállalkozás ezen tevékenységére kiterjedő - felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak azzal, hogy az ez alapján mentesíthető részesedések értéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke tíz százalékát,
    i) a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet az általa elhelyezett kötelező tartalékra,
    j) állami garanciával és állami viszontgaranciával fedezett kitettség külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén,
    k) az olyan részesedések esetén, amelyre az Európai Unió másik tagállamának jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.
    (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az üzleti egységben lévő kitettségek és a kitettségi osztályok nem jelentősek, ha az összes nem jelentősnek tekintett üzleti egység és kitettségi osztály együttesen nem haladja meg a hitelintézet
    a) összes kitettsége értékének az (1) bekezdés a)-b) és d)-k) pontjába sorolt kitettségek összegével csökkentett értékének tíz százalékát, és
    b) összes kockázattal súlyozott kitettsége értékének az (1) bekezdés a)-b) és d)-k) pontjába sorolt kitettségek összegével csökkentett kitettségek kockázattal súlyozott kitettség értékének a tíz százalékát.
    (3) Az (1) bekezdés c) pontja értelmében jelentős a hitelintézet részesedések kitettségi osztálya, ha ezen kitettségek - kivéve az (1) bekezdés h) pontját - összesített értéke - az előző év átlagában tekintve - meghaladja a szavatoló tőke tíz százalékát. Ezen határérték a szavatoló tőke öt százaléka, ha az említett kitettségek száma tíz egyedi részesedésnél kevesebb.
    (4) Az e §-ban foglaltaknak az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
    (5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak tagállami hitelintézeti anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni."
    33. §
    A Hpt. a 76/D. §-t követően a következő címmel és 76/E. §-sal egészül ki:
    "Hitelezési kockázat mérséklése
    76/E. § (1) A hitelezésikockázat-mérséklésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a hitelnyújtó hitelintézet az a hitelintézet, amelyik az adott kitettséggel rendelkezik.
    (2) A sztenderd módszert vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet veheti figyelembe.
    (3) A hitelnyújtó hitelintézet hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjének, szabályzatának, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie.
    (4) A hitelnyújtó hitelintézet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében.
    (5) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Az elismerhető hitelkockázati fedezetre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
    (6) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél - vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van, e harmadik személy - nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős.
    (7) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a külön jogszabályban rögzített feltételeknek."
    34. §
    A Hpt. a 76/E. §-t követően a következő 76/F. §-sal egészül ki:
    "76/F. § (1) A 76/E. § teljesülése esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték a külön jogszabályban rögzítettekkel összhangban módosítható.
    (2) A kockázattal súlyozott kitettség érték vagy várható veszteségérték nem módosítható, ha a hitelezésikockázat-mérsékléssel ez az érték magasabb lenne a számítás előtti értékhez képest.
    (3) Ha a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a 76/A. § vagy a 76/B-76/D. § tekintetében már figyelembe vételre került a hitelkockázati fedezet, akkor a 76/E. § és az (1)-(2) bekezdés nem alkalmazható."
    35. §
    A Hpt. a 76/F. §-t követően a következő címmel és 76/G. §-sal egészül ki:
    "Külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség
    76/G. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázati súlyok meghatározásakor a 76/H. § szerinti elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését vagy export hitel ügynökség - külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelő és a Felügyelet által elismert - hitelminősítését is jogosult alkalmazni, ha a hitelintézet a hitelminősítések alkalmazásakor egységes elvek szerint jár el és megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
    (2) A hitelintézet olyan, elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését is használhatja, amely nem a minősítettnek a megrendelésére készült."
    36. §
    A Hpt. a 76/G. §-t követően a következő 76/H. §-sal egészül ki:
    "76/H. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból a külső hitelminősítő szervezetet határozatában elismert hitelminősítő szervezetnek minősíti, ha annak minősítési módszertana - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének, valamint a szervezet hitelminősítése megfelel a hitelesség és az átláthatóság követelményének.
    (2) A Felügyelet hivatalból az elismert külső hitelminősítő szervezet elismertnek való minősítésének törléséről határozatot hoz, ha a rendelkezésére álló információk szerint a külső hitelminősítő szervezet már nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
    (3) Az Európai Unió másik tagállamában elismert külső hitelminősítő szervezet kérelemre vagy hivatalból Magyarországon is elismertnek minősül, amelyet a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában egy külső hitelminősítő szervezet már nem minősül elismertnek."
    37. §
    A Hpt. a 76/H. §-t követően a következő 76/I. §-sal egészül ki:
    "76/I. § (1) A Felügyelet - a külön jogszabály szerinti - hitelminősítési besorolásokhoz kérelemre vagy hivatalból határozatban hozzárendeli az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáit.
    (2) Az elismert külső hitelminősítő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelminősítési kategóriákba sorolási módszertanában jelentős változás következik be. A tájékoztatás alapján - ha szükséges - a Felügyelet határozatot hoz az (1) bekezdés szerinti hozzárendelés módosításáról.
    (3) Az Európai Unió másik tagállamában az (1) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásokhoz hozzárendelt hitelminősítési kategóriákat Magyarországon is alkalmazni lehet, amelyeket a Felügyelet a honlapján közzétesz. A Felügyelet a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában a hitelminősítési besoroláshoz rendelt hitelminősítési kategóriában változás történt."
    38. §
    A Hpt. a 76/I. §-t követően a következő címmel és 76/J. §-sal egészül ki:
    "Működési kockázat
    76/J. § (1) A hitelintézet a - nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét
    a) az alapmutató módszerével,
    b) a sztenderdizált módszerrel,
    c) a fejlett mérési módszerrel vagy
    d) az a)-c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával
    számítja ki.
    (2) Az alapmutató módszere alapján a működési kockázat tőkekövetelménye a külön jogszabályban meghatározott irányadó mutató tizenöt százaléka.
    (3) A sztenderdizált vagy a fejlett mérési módszer alkalmazását a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet igazolja a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését.
    (4) Az alapmutató, a sztenderdizált és a fejlett mérési módszer kombinált használatát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
    (5) A sztenderdizált módszer alkalmazása során a hitelintézet a tevékenységeit a külön jogszabályban meghatározott üzletágakra különíti el és az ott meghatározott számítási módszertant alkalmazva kiszámítja az egyes üzletágakra vonatkozó tőkekövetelményeket, amelyek összege a hitelintézet működési kockázatának tőkekövetelménye.
    (6) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével a külön jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén az ott rögzített alternatív mutatót is alkalmazhatja a működési kockázata tőkekövetelményének meghatározása érdekében.
    (7) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer alkalmazására
    a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
    b) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a sztenderdizált módszer alkalmazását.
    (8) A (1) bekezdés c) pontja szerinti, külön jogszabályban meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet a Felügyelet engedélyével térhet át az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer alkalmazására
    a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
    b) ha annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, vagy
    c) ha a fejlett mérési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet működési kockázatáról, vagy
    d) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a fejlett mérési módszer alkalmazását.
    (9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik - a külön jogszabály szerinti - egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor a Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).
    (10) Ha
    a) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
    b) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet alapmutató módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be.
    (11) Ha
    a) a sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
    b) az alapmutató módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül a Felügyeletnek ütemtervet nyújt be."
    39. §
    A Hpt. a 76/J. §-t követően a következő címmel és 76/K. §-sal egészül ki:
    "A hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata
    76/K. § (1) A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
    (2) A hitelintézetnek legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
    (3) Tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)-(2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.
    (4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni."
    40. §
    (1) A Hpt. 79. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő - kitettség, ha annak - (4) bekezdés szerint korrigált - értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát.
    (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - az (1) bekezdés szerint számított - kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát."
    (2) A Hpt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A nagykockázat vállalásnál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:
    a) sztenderd módszer szerint meghatározott kitettség azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,
    b) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,
    c) nem kell a számításokba bevonni
    1. mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont, vagy
    2. a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést, vagy
    3. az értékpapír adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést."
    41. §
    (1) A Hpt. 80. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
    a) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
    b) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    c) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    d) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank, vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    e) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    f) központi kormánnyal, központi bankkal szembeni, a központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében fennálló (denominált) és finanszírozott kitettségre,
    g) olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévő, óvadékként lekötött összeg, vagy óvadékul adott betét, az adott központi kormány, központi bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    h) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank, vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
    i) külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,
    j) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla vagy húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó, kitettséget jelentő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásra, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos értéken,
    k) a hitelintézettel, a befektetési vállalkozással és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni, szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező, legfeljebb egyéves lejáratú kitettségre,
    l) a biztosítóban lévő részesedésre a hitelintézet szavatoló tőkéjének legfeljebb negyven százalékáig,
    m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket a hitelintézet köteles elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot."
    (2) A Hpt. 80. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdés alkalmazásában a tagállam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szembeni kitettség, valamint az általa garantált kitettség értékének húsz százalékát kell figyelembe venni, ha ezen kitettséghez a sztenderd módszer alkalmazásában húsz százalékos kockázati súly rendelhető.
    (5) Hitelkockázati fedezetként kizárólag elismert hitelezéskockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. A hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembe vételekor a sztenderd módszer vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni. "
    42. §
    A Hpt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "81. § (1) A pénzügyi biztosítékok - külön jogszabályban meghatározott - átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet a 80. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti kitettség értékének meghatározásakor alacsonyabb értéket is használhat, amely nem lehet kevesebb az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni - külön jogszabályban meghatározott - teljes kiigazított értéknél.
    (2) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és a - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását elkülönítetten mutatja ki, akkor ezt a 79. § (2)-(3) és (7) bekezdésében foglalt korlátozások betartásának számításánál - a kitettség értékének meghatározásakor - is figyelembe veheti.
    (3) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását nem mutatja ki elkülönítetten, akkor a Felügyelet az alábbi módszerek egyikét engedélyezheti:
    a) a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok kockázatcsökkentő hatását beszámíthatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerének alkalmazásakor, vagy
    b) a hitelintézet sztenderd módszer szerint nem nulla százalékos súlyozású értékpapír óvadékkal fedezett követelésekre vonatkozó hitelezésikockázat-mérséklési eljárást alkalmaz.
    (4) Ha a hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressz-tesztet köteles végezni, amely magában foglalja az esetlegesen igénybe vett biztosíték likvidálási értékét. A stressz-tesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, az (1)-(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték értékét arányosan csökkenteni kell.
    (5) Ha a hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak pénzügyi biztosítéka lejárati eltérésének kezelésére, a (4) bekezdésben foglalt stressz-teszt negatív eredménye esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére."
    43. §
    A Hpt. 83. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - könyv szerinti értéken számított - befolyásoló részesedésnek minősülő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában."
    "(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, valamint képes megfelelni a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak."
    44. §
    A Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a kockázattal súlyozott kitettség érték összegének (korrigált mérlegfőösszeg) legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani."
    45. §
    A Hpt. a 87. §-t követően a következő címmel és 87/A. §-sal egészül ki:
    "Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás
    87/A. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre [76-76/K. §], kockázatok és befektetések korlátozására [77-85. §], valamint az eszközök minősítésére [86-87. §], irányítási rendszerre és kockázatkezelésre [13/C. §], valamint irányításra és ellenőrzésre [44-48. §, 62-69. §] vonatkozó rendelkezéseket és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tekintetében - a Felügyelet határozata szerint - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg."
    46. §
    A Hpt. a 87/A. §-t követően a következő 87/B. §-sal egészül ki:
    "87/B. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 87/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő - hatvan napon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.
    (2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 87/A. § szerinti feltételek már nem állnak fenn."
    47. §
    A Hpt. a 87/B. §-t követően a következő 87/C. §-sal egészül ki:
    "87/C. § A Felügyelet a 87/B. § (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 87/A. §-ban rögzített követelményeknek."
    48. §
    A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és
    a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
    b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik."
    49. §
    (1) A Hpt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg."
    (2) A Hpt. 93. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:]
    "d) a mentesítendő hitelintézet nem rendelkezik harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal."
    50. §
    (1) A Hpt. 96/B. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankbizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.
    (4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni."
    (2) A Hpt. 96/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával."
    51. §
    (1) A Hpt. 96/C. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságát."
    (2) A Hpt. 96/C. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet
    a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
    b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek hitelintézeti leányvállalatot, az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (ideértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.
    (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni."
    (3) A Hpt. 96/C. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyeletét, akkor a (7)-(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése
    a) kiterjed az ellenőrzési, a felügyeleti felülvizsgálati feladatok összehangolására,
    b) keretében biztosítja a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információáramlást.
    (12) A Felügyelet - a XXVII. Fejezetre is tekintettel - minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely
    1. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
    2. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
    3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,
    4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és
    5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.
    (13) A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
    (14) Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
    (15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben
    a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
    b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, az adott tagállamban székhelye van, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját."
    52. §
    A Hpt. 96/D. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) E fejezet alkalmazásában
    a) a hitelintézet tőkekövetelménye
    1. a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek és
    2. az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének összege;
    b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;
    c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;
    d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke."
    53. §
    A Hpt. 116. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 97. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer, vagy külföldi felügyeleti hatóság - általa üzleti titokként kezelt - adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az Alap által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát."
    54. §
    A Hpt. a 137. §-t követően a következő V/A. résszel, címmel és 137/A. §-sal egészül ki:
    "V/A. RÉSZ
    A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖVETELMÉNYE
    XXII/A. Fejezet
    137/A. § (1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a külön jogszabályban meghatározott információkat.
    (2) A hitelintézet az igazgatóság által jóváhagyott szabályzatban határozza meg a nyilvánosságra hozatali elveket. A szabályzatban meg kell határozni az információ ellenőrzésére, valamint a nyilvánosságra hozatal megfelelőségének értékelésére vonatkozó szabályokat is, illetve a nyilvánosságra hozatal gyakoriságát.
    (3) A hitelintézet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során
    a) a nem lényeges információt és
    b) védett vagy bizalmas információt
    nem köteles nyilvánosságra hozni.
    (4) A (3) bekezdés tekintetében az olyan információ tekintendő
    a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét,
    b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti,
    c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.
    (5) A hitelintézetnek nyilatkoznia kell a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének teljesítése során a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott információ nyilvánosságra hozatalától való tartózkodás tényéről és okáról, valamint a kapcsolódó, védett és bizalmas információnak nem minősülő információt nyilvánosságra kell hoznia.
    (6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a hitelintézetnek évente legalább egyszer - az éves beszámoló jóváhagyásától számított tizenöt napon belül - eleget kell tennie. A hitelintézet tevékenységének méretéből és jellegéből adódóan évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is vállalhat, amelyről a honlapján tájékoztatást ad. A hitelintézet - ezen felül - a tudomásra jutástól számított harminc napon belül nyilvánosságra hozza a pénzügyi helyzetét, az irányítási vagy a számviteli rendjét befolyásoló és a belső szabályzatának megfelelően lényegesnek tekintett eseményeket. A nyilvánosságra hozatal keretében a hitelintézet az információkat a honlapján vagy a Felügyelet honlapján megjelenteti, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást jogszabály szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.
    (7) A hitelintézet a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek is, amelyet a Felügyelet a honlapján megjelentethet.
    (8) A Felügyelet kérelemre mentesítheti a hitelintézetet a nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése alól, ha a hitelintézet
    a) a számviteli, a tőzsdei, a kibocsátókra vonatkozó vagy más, jogszabály által előírt információt a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozza, és
    b) által az a) pontban meghatározott információk tartalmilag megfelelnek a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményei keretében nyilvánosságra hozandó információknak.
    (9) Ha a hitelintézet tevékenysége és a nyilvánosság igénye ezt szükségessé teszi, akkor a Felügyelet a hitelintézetnek előírja
    a) a (3) bekezdésben meghatározott információ - személyes adatokra, bank és üzleti titokra vonatkozó szabályok megtartásával történő - nyilvánosságra hozatalát,
    b) meghatározott információk éves nyilvánosságra hozatalnál gyakoribb nyilvánosságra hozatalát,
    c) a pénzügyi beszámolón kívüli információk nyilvánosságra hozatalának helyét,
    d) könyvvizsgáló által nem vizsgált információk - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - ellenőrzésének módját.
    (10) A hitelintézet a minősítési döntésének indokairól a hitelkérelmet benyújtó gazdálkodó szervezet részére - annak kérésére - írásban tájékoztatást ad. A tájékoztatással kapcsolatos adminisztrációs költségnek megfelelő arányban kell állnia a hitel összegével."
    55. §
    A Hpt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "139. § (1) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:
    a) bankszakemberek képzése;
    b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
    c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatása;
    d) az Alapba, illetőleg az önkéntes alapba történő befizetés;
    e) a pénzügyi intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése;
    f) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.
    (2) A Felügyelet által e törvényben meghatározott esetekben a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.
    (3) A Felügyelet bevételeit - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak működésének fedezetére használhatja fel.
    (4) A Felügyelet által nyújtott közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg."
    56. §
    A Hpt. a 139. §-t követően a következő alcímmel és 139/A. §-sal egészül ki:
    "A felügyeleti díj
    139/A. § (1) A pénzügyi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
    (2) A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(8) bekezdés szerint számított változó díj összege.
    (3) Az alapdíj az alapdíj egység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíj egység ötvenezer forint.
    (4) A szorzószám
    a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,
    b) szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén: négy,
    c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,
    d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén: egy.
    (5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke
    a) a 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
    b) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 3. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
    (6) A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
    (7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és b) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 3. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének összege.
    (8) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke."
    57. §
    A Hpt. a 145. §-t követően a következő címmel és 145/A. §-sal egészül ki:
    "Felügyeleti felülvizsgálat
    145/A. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a hitelintézet tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a hitelintézet kockázatait.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
    a) a belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végzett stressz-teszt eredményekre,
    b) a 13/C. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
    c) az elismert hitelezési kockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 13/C. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
    d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, és e kitettségnek a hitelintézet általi kezelésére,
    e) a hitelportfólió megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
    f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó hitelintézet által végrehajtott stresszteszt eredményekre, és
    g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,
    h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.
    (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
    (4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnél arra is kiterjed, hogy a hitelintézet által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását normális piaci körülmények között.
    (5) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
    (6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a hitelintézetnek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára."
    58. §
    (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]
    "e) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt,"
    (2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    [A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - arendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]
    "c) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,
    d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,"
    (3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint a), b), j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény
    a) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,
    b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,"
    "j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a tőkekövetelmény módosítása céljából,
    k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működést veszélyeztető - problémákról,"
    (4) A Hpt. 151. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A Felügyeletnek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet
    a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését vagy
    b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek.
    (7) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt - a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel - előzetesen egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen a 90. § (2) bekezdés szerinti összevont alapú felügyelet kiterjed.
    (8) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja."
    59. §
    A Hpt. a 152. §-t követően a következő 152/A. §-sal egészül ki:
    "152/A. § Ha a Felügyelet a 145/A. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket."
    60. §
    (1) A Hpt. 153. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
    [Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:]
    "f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;
    g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére."
    (2) A Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:"
    [kötelezheti a pénzügyi intézményt]
    "9. a 76. § (2) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére azzal, hogy a hitelintézetnek ez a többlet-tőkekövetelménye nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdés szerinti tőkekövetelmény."
    61. §
    (1) A Hpt. 157. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:
    a) előírhatja
    1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
    2. hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét,
    3. a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó tőkekövetelmény elérését, amely nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény értéke;"
    (2) A Hpt. 157. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény
    a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
    b) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit."
    (3) A Hpt. 157. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére."
    62. §
    A Hpt. 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "159. § (1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívását."
    63. §
    (1) A Hpt. 163. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha"
    (2) A Hpt. 163. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott tőkekövetelmény huszonöt százalékát, valamint
    a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
    b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy
    c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre."
    (3) A Hpt. 163. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén egy hitelintézethez egyidejűleg legalább két felügyeleti biztost kell kirendelni."
    64. §
    A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad."
    65. §
    A Hpt. 165. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
    "165. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
    (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat."
    66. §
    A Hpt. a 175/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
    "175/A. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege kettőmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet.
    (2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200 %-a, ha bevétel megállapítható."
    67. §
    A Hpt. 183. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak."
    68. §
    A Hpt. 190/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
    b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére."
    69. §
    A Hpt. a 193. §-t követően a következő 194. §-sal egészül ki:
    "194. § A 14. § (1) bekezdés s)-v) pontjában foglalt engedélyezési eljárás során a Felügyelet az érdemi határozatot - a 14/A-14/B. §-ban meghatározott eltéréssel - a hiánytalan kérelem beérkezését követő hat hónapon belül hozza meg."
    70. §
    A Hpt. 216. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratokat nem kötelező valamennyi tagnak megküldeni. Ebben az esetben a közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet rendelkezésre bocsátja.
    (6) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tagok létszámától függetlenül lehetőség van arra, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő.
    (7) A szövetkezeti hitelintézet alapszabályának a cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell tartalmaznia.
    (8) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (5) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni."
    71. §
    A Hpt. 216/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt."
    72. §
    A Hpt. 235. §-ának (1) bekezdése a következő g)-l) ponttal egészül ki:
    [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
    "g) a hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó kitettség, a kitettség érték, a kockázattal súlyozott kitettség érték, a nemteljesítési valószínűség, a nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező, a várható veszteség meghatározására, a hitelezési és felhígulási kockázat tőkekövetelményére,
    h) az elismert külső hitelminősítő szervezettel szembeni követelményekre, és az elismert külső hitelminősítő szervezet és export hitel ügynökség hitelminősítésének elismerésére,
    i) a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény számítás során való számszerűsítésére,
    j) a működési kockázat kezelésére és tőkekövetelményére,
    k) a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére,
    l) a partnerkockázat kezelésére és tőkekövetelményére"
    [vonatkozó részletes szabályokat.]
    73. §
    (1) A Hpt. 2. számú melléklete e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
    (2) A Hpt. 5. számú melléklete e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
    (3) A Hpt. 6. számú melléklete e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
    Átmeneti és záró rendelkezések
    Hatálybalépés
    74. §
    (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
    (2) E törvény 70. §-a, 74. §-ának (2) bekezdése és 75. §-ának (19) bekezdése a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
    (3) E törvény 55. §-a, 56. §-a és 76. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
    Átmeneti rendelkezések
    75. §
    (1) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (4) bekezdésétől eltérően a 2009. december 31-ig benyújtott, az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő hitelintézet belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására irányuló kérelme esetén az engedélyezés feltételeként előírt három éves időtartam helyett legalább egy éves időtartam is figyelembe vehető.
    (2) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (5) bekezdésétől eltérően a 2008. december 31-ig benyújtott, az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazására irányuló kérelme esetén az engedélyezés feltételeként előírt három éves időtartam helyett legalább két éves időtartam is figyelembe vehető.
    (3) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő azon hitelintézetnek, amely a kockázattal súlyozott kitettség értékét a belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki, gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (5)-(7) bekezdésben rögzített összeget.
    (4) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő azon hitelintézetnek, amely a működési kockázat tőkekövetelményét a fejlett mérési módszer szerint számítja ki, gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (5)-(7) bekezdésben rögzített összeget.
    (5) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2007. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 95 %-át.
    (6) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2008. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 90 %-át.
    (7) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2009. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 80 %-át.
    (8) Az (3)-(7) bekezdés alkalmazásában a szavatoló tőke meghatározásához a Hpt. - e törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését megelőző napon hatályos - 5. számú melléklete szerint kell eljárni azzal, hogy az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 19.) PM rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
    (9) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézet a Hpt. - e törvény 29. §-ával beiktatott - 76/A. §-a helyett 2008. január 1-jéig alkalmazhatja az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos, a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendeletben meghatározott kockázati súlyokat azzal, hogy
    a) ahol a jogszabály korrigált mérlegfőösszeget említ, azon kockázattal súlyozott kitettség értéket kell érteni,
    b) a hitelderivatívákhoz 100 %-os ügyletkockázati súlyt kell rendelni.
    (10) A (9) bekezdés szerint eljáró hitelintézet
    a) a Hpt. - e törvény 41. §-ával módosított - 80. §-a helyett 2007. december 31-ig alkalmazhatja a Hpt. e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseit,
    b) 2007. december 31-ig nem köteles megfelelni a hitelintézetek értékelési folyamatára vonatkozó, a Hpt. - e törvény 39. §-ával beiktatott - 76/K. §-ában foglaltaknak és a Hpt. - e törvény 54. §-ával beiktatott - 137/A. §-ában rögzített nyilvánosságra hozatali követelményeknek,
    c) esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) 2007. december 31-ig nem alkalmazhatja a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 145/A. §-ában foglalt felügyeleti felülvizsgálati rendelkezéseket,
    d) működési kockázata tőkekövetelményének meghatározásakor a Hpt. - e törvény 38. §-ával beiktatott - 76/J. §-a szerint számított tőkekövetelmény értékét csökkenteni kell a hitelintézet
    azon kockázatainak százalékos arányában, amelyre a hitelintézet a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendelet szerint tőkekövetelményt állapít meg.
    (11) Az (9) bekezdés alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításánál nem veheti figyelembe a Hpt. - e törvény 33-34. §-aival beiktatott - 76/E-76/F. §-át.
    (12) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (11) bekezdésétől eltérően 2017. december 31-ig a hitelintézet a 2007. december 31-én tulajdonában lévő részesedések esetében a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert is alkalmazhatja.
    (13) A (12) bekezdés alkalmazásában a 2007. december 31-én tulajdonban lévő részesedések számát, valamint az ebből eredő pótlólagos részesedések számát kell figyelembe venni azzal, hogy a tulajdoni részesedés aránya nem növekedhet.
    (14) A (12) bekezdés nem alkalmazható, ha a részesedések - e törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépése után történő - értékesítését követően azt visszavásárolták.
    (15) A (12) bekezdés szerinti részesedés a Hpt. - e törvény 32. §-ával beiktatott - 76/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti kitettségnek minősül és nem lehet levonni a 76/D. § (2) bekezdés szerinti számítás során.
    (16) Az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor működő, a Hpt. hatálybalépését megelőzően létrehozott, kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó alapítvány legkésőbb 2007. december 31-ig köteles
    a) alapító okiratát a Hpt-ben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében módosítani, valamint
    b) a Felügyelet részére benyújtani a pénzügyi vállalkozás engedélyezésére vonatkozó kérelmét és annak mellékleteit azzal, hogy az alapítvány az engedély megadásáig, de legkésőbb 2008. december 31-ig a Hpt. e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseinek megfelelően folytathatja tevékenységét.
    (17) Az alapítvány engedélyezési kérelmének elbírálása során a Hpt. 17. §-át a már működő tevékenységre, és szervezeti formára tekintettel kell alkalmazni.
    (18) Ha e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor a (16) bekezdés szerinti alapítvány megválasztott, kinevezett vezetője az előírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztséget betöltheti.
    (19) Az e törvény - 74. §-ának (2) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő szövetkezeti hitelintézet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. - e törvény 70. §-ával beiktatott - 216. §-a szerint.
    76. §
    A pénzügyi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a bankképviselet által a Hpt. - e törvény 56. §-ával beiktatott - 139/A. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj összegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
    a) a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
    b) a 2007. január 1-től 2007. szeptember 30-ig tartó időszak esetén a 2007. szeptember 30-án hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Felügyelet részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok figyelembe vételével, c) a 2007. október 1-től 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. október 1-én hatályos előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Felügyelet részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembe vételével, és
    d) a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
    77. §
    (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) - e törvény 80. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 21. §-ának (2) bekezdése az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre kell alkalmazni.
    (2) Az Ltp. - e törvény 80. §-a (4) bekezdésével megállapított - 24. §-ának (5) bekezdését az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagy ezt követően indított igényérvényesítések és megkeresések esetében.
    78. §
    E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor jelzálog-hitelintézettel munkaviszonyban álló ingatlanértékelő vagy ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén a szervezet alkalmazásában álló, az értékelést jóváhagyó vezető szakértő legkésőbb 2008. január 1-jétől köteles megfelelni a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) - e törvény 82. §-ával megállapított - 3. §-ának (5) és (7) bekezdésében foglalt követelményeknek. E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően a jelzálog-hitelintézet kizárólag olyan ingatlanértékelőt vehet alkalmazásba a Jht. - e törvény 82. §-ával megállapított - 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt tevékenység végzésére, illetve új külső szervezet megbízása esetén az ingatlanértékelést olyan természetes személy hagyhatja jóvá, aki szerepel az ingatlanértékelői névjegyzékben.
    79. §
    A Hpt. - e törvény 66. §-ával megállapított - 175/A. §-a szerinti bírságösszegek kizárólag az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően elkövetett jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.
    Módosuló jogszabályok
    80. §
    (1) Az Ltp. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
    "12. § (1) A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:
    a) a lakás-takarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,
    b) a lakás-takarékpénztár a Felügyelet engedélyével - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szavatoló tőkéjének összesen 20%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező lakás-takarékpénztárban, vagy olyan devizakülföldinek minősülő hitelintézetben, amelynek fő tevékenysége lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő betétgyűjtés és hitelnyújtás,
    c) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,
    d) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelintézetben történő tulajdoni részesedés megszerzését a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a tulajdonszerzéssel érintett hitelintézet a rá vonatkozó jogszabályok szerint a lakáscélú betétgyűjtést és hitelnyújtást zárt rendszerben végzi, csak a betétet elhelyezők részére nyújt hitelt, és erről nyilatkozatot nyújt be a Felügyelet részére."
    (2) Az Ltp. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó jogosult, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező
    a) magyar állampolgár, vagy
    b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személy, vagy
    c) bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személy."
    (3) Az Ltp. 21. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.
    (5) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződések esetében a (4) bekezdést nem kell alkalmazni.
    (6) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni."
    (4) Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles."
    (5) Az Ltp. 24. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "b) a 21. § (4) bekezdésében előírt feltétel ellenőrzésének elmulasztása esetén,"
    81. §
    A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A Mehib Rt. utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi székhelyű vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéből eredő devizabevételeinek árfolyamkockázatát is biztosíthatja."
    82. §
    (1) A Jht. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. § (1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti."
    (2) A Jht. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. A jelzálog-hitelintézet az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározására vele munkaviszonyban álló személyt alkalmaz vagy ingatlanértékelő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont] bíz meg. Ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén az értékelési szakvéleményt a szervezet vezető szakértőjének jóvá kell hagynia. A jelzálog-hitelintézettel munkaviszonyban álló ingatlanértékelőnek vagy ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén a szervezet alkalmazásában álló, az értékelést jóváhagyó vezető szakértőnek szerepelnie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által a jelzálog-hitelintézeti ingatlanértékelőkről vezetett névjegyzékben (a továbbiakban: ingatlanértékelői névjegyzék)."
    (3) A Jht. 3. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
    "(6) A Felügyeletnek az ingatlanértékelői névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
    (7) A Felügyelet azt a természetes személyt jegyzi be az ingatlanértékelői névjegyzékbe, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetőleg minősítéssel, valamint szakmai gyakorlattal.
    (8) Az ingatlanértékelői névjegyzék az ingatlanértékelő következő adatait tartalmazza:
    a) név, születési név,
    b) születési hely és idő,
    c) lakcím,
    d) az ingatlanértékelő által megadott egyéb elérhetőség.
    (9) A névjegyzékben szereplő a) és d) pont szerinti adatok közérdekből nyilvánosak, azokat a Felügyelet a honlapján teszi közzé. Az ingatlanértékelő tevékenységének megszűnése, illetőleg halála esetén adatait a névjegyzékből törölni kell. Az adatokat a névjegyzékből való törléstől számított legfeljebb 5 évig a Felügyelet az ingatlanértékelés jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolja."
    (4) A Jht. 3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az EGT-jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzáloghitelintézet]
    "c) benyújtsa a Felügyelet részére az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz."
    (5) A Jht. 14. §-a (11) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:]
    "b) az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,
    c) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,"
    (6) A Jht. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy]
    "c) az ingatlanértékelői névjegyzékbe történő felvétellel és a névjegyzék vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat"
    [rendeletben állapítsa meg.]
    Hatályát vesztő rendelkezések
    83. §
    (1) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
    a) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 157. §-a (1) bekezdése a) pontjának 3. alpontja, 206/A. §-ának (2) bekezdése, 235. §-a (2) bekezdésének a, j) és o) pontja, 2. számú melléklete III. fejezetének 19. pontja és 5. számú melléklete 16. pontjának b) alpontja;
    b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és 23. §-a;
    c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, 18. §-a, 22. §-ának (2) bekezdése és 54. §-a;
    d) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 7. §-a, 23. §-ának (1) és (4) bekezdése, 25. §-ának (1) bekezdése és 48. §-a;
    e) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 2. §-a;
    f) a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése;
    g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése.
    (2) 2007. október 1-jén hatályát veszti
    a) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 38. §-ának (2) bekezdése;
    b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról
    szóló 2003. évi XXXIX. törvény 30. §-a;
    c) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 13. §-a.
    84. §
    (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
    a) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1) bekezdése, illetve 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja [a 60. § (1) bekezdés, a Felügyelet eljárásában];
    b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg);
    c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
    (2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában:
    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdésének f) pontja [a 60. § (1) bekezdés].
    1. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
    A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása
    1. A Hpt. 2. számú mellékletének II. fejezete a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
    "16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.
    17. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik."
    2. A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
    [Vezető állású személy:]
    "e) az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető."
    3. A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "47. Az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell."
    4. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 48. ponttal egészül ki:
    "48. Induló tőke: az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás létesítéséhez, az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke."
    5. A Hpt. 2. számú melléklete a III. fejezetet követően a következő III/A. fejezettel egészül ki:
    "III/A. A XI. Fejezetre vonatkozó fogalom-meghatározások:
    1. Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése egy harmadik fél kötelezettségvállalásából származik, amely szerint az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
    2. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése a hitelintézet azon jogából ered, amely szerint - az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor - meghatározott vagyontárgyakat értékesíthet, megszerezhet vagy megtarthat, követelését azokból kielégítheti, vagy csökkentheti a kitettség értékét a kitettség értékének és a hitelintézettel szembeni kitettség közötti különbség szintjére, illetve a kitettséget ezzel a különbözettel helyettesítheti.
    3. Export hitel ügynökség: az export-finanszírozási tevékenység mellett központi kormányzatra vonatkozó hitelminősítési tevékenységet is folytató szervezet.
    4. Felhígulási kockázat: a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége.
    5. Harmadik ország központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata: amelyet a harmadik ország jogrendje annak tekint.
    6. Hitelegyenértékesítési tényező: a kötelezettség jelenleg le nem hívott értékéből a nemteljesítés időpontjáig lehívásra kerülő és a nemteljesítés időpontjában fennálló rész értékének és a kötelezettség teljes jelenleg le nem hívott értékének aránya, ahol a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott, szerződés szerinti keret határozza meg, kivéve, ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert, a hitelintézet belső szabályzata szerint megállapított keret magasabb.
    7. Hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére.
    8. Hitelminősítés: külső hitelminősítő szervezet vagy export hitel ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a hitelminősítés alanyáról, azaz a minősítettről. A hitelminősítés irányulhat adósra (ügyfélre) vagy adósságra (kitettségre). A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal, jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát.
    9. Hitelminősítési besorolás: egy egységesített megközelítést támogató, pozitív egész számjegyű jelölés, amely a Felügyelet hozzárendelése által az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájához alkalmazandó kockázati súly alkalmazását segíti elő.
    10. Hitelminősítési kategória: külső hitelminősítő szervezet által a minősített adóshoz (ügyfélhez) vagy adóssághoz (kitettséghez) rendelt betűből, számból, jelből, illetőleg ezek kombinációjából álló jelölés.
    11. Intézményvédelmi rendszer: olyan rendszer, amelynek célja, hogy a hozzá csatlakozott tag likviditását, illetőleg fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén ezen tag számára a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében támogatást nyújthasson.
    12. Kitettség: eszköz vagy olyan mérlegen kívüli kötelezettség, amelyből eszköz keletkezik.
    13. Központi kormány: a Magyar Állam, valamint minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje annak tekint.
    14. Közszektorbeli intézmény: az Áht. szerinti költségvetési szerv; központi kormány vagy Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy nonprofit társaság, ha tartozásaiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje közszektorbeli intézménynek tekint.
    15. Külső hitelminősítő szervezet: olyan a hitelminősítés alanyától és címzettjétől szervezetileg, tevékenységileg, irányításilag, működésileg és véleményalkotásilag független vállalkozás, amelyik hitelminősítési tevékenységet folytat.
    16. Nemteljesítési valószínűség (PD): annak a valószínűsége, hogy az ügyfél fizetési kötelezettsége esetében egy éven belül megvalósul a külön jogszabály szerinti nemteljesítés.
    17. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): az ügyfél nemteljesítéséből származó veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettséghez viszonyított aránya.
    18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat: olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne.
    19. Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.
    20. Üzleti egység: leányvállalat, vagy a hitelintézet által meghatározott szempontok szerint egyértelműen körülhatárolható, homogén és más kitettségtől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja.
    21. Várható veszteségráta (hitelezési kockázat vonatkozásában): az ügyfél egy éven belül bekövetkező nemteljesítéséből vagy a vásárolt követelés értékének egy év alatt bekövetkező felhígulási kockázatából származó várható veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség vagy vásárolt követelés értékére vetített aránya.
    22. Vásárolt követelés: minden olyan le nem járt vagy legfeljebb kilencven napja lejárt követelés, amely üzletszerű termék-, illetőleg szolgáltatásvásárlás, vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett.
    23. Veszteség (hitelezési kockázat vonatkozásában): olyan gazdasági veszteség, amely tartalmazza a behajtás közvetlen és közvetett költségeit is, és a behajtási összegek és költségek tekintetében figyelembe veszi a pénz időértékét.
    24. Koncentrációs kockázat: olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered.
    25. Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek
    a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
    b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg."
    2. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
    A Hpt. 5. számú mellékletének módosítása
    1. A Hpt. 5. számú melléklete 3. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
    "g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív"
    2. A Hpt. 5. számú mellékletének 4. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
    [Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
    "g) az alapvető kölcsöntőkének a 7B. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része"
    3. A Hpt. 5. számú melléklete 7A. pontjának c), e) és f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
    "c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel,"
    "e) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést tíz éven belül megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
    f) a hitelintézet a kamatfizetést elhalaszthatja,"
    4. A Hpt. 5. számú mellékletének 8. pontja a következő e)-f) ponttal egészül ki:
    [A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
    "e) a 7B. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
    f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív."
    5. A Hpt. 5. számú melléklete a 8. pontját követően a következő 8A. ponttal egészül ki:
    "8A. Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 8. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének."
    6. A Hpt. 5. számú mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "13. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
    a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
    b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke, valamint a 8. pont a) alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
    7. A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
    [A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:]
    "c) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét."
    8. A Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 8. pont f) alpontjában és a 14. pont c) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját."
    9. A Hpt. 5. számú mellékletének 17-18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "17. A szavatoló tőke a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése alkalmazásában a 16. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
    18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 16. pontban foglalt levonások és a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. alpontjában, a 76. § (2) bekezdésében és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja."
    3. melléklet a 2007. évi ... törvényhez
    A Hpt. 6. számú mellékletének módosítása
    (1) A Hpt. 6. számú mellékletének 1. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
    "1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg)."
    "4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg)."
    (2) A Hpt. 6. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
    [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
    "10. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-én kelt 98/27/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról."
    (3) A Hpt. 6. számú melléklete a 10. pontot követően a következő felvezető szöveggel és bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi szövegének számozása I. pontra változik:
    "II. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában:
    Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [a 153. § (1) bekezdés]."
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A Javaslatban szereplő módosításokra
    - egyrészt az európai tőkemegfelelési szabályok átültetése (ebből a törvényi szintet igénylő rendelkezések),
    - másrészt a korábbi jogharmonizációs célú módosítások - gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált - felülvizsgálata,
    - harmadrészt a hazai hitel- és tőkepiac fejlődésének iránya, a lakás-takarékpénztári szektor esetében néhány pontosítás mellett a külföldi terjeszkedés lehetővé tétele,
    - negyedrészt a hazai felügyeleti díjfizetési kötelezettség szabályainak egységesítése, a díjfizetés tevékenységi kockázatokkal való arányossá tétele és mértékének csökkentése érdekében kerül sor.
    A Javaslat hitelintézeteket érintő része alapvetően változtatja meg a hitelintézetek prudenciális szabályozását és felügyeletét. A hitelezési kockázat esetében - az intézmény méretétől, tevékenységének összetettségétől, az általa vállalt kockázatok jellegétől függően - többféle számítási mód alkalmazására ad lehetőséget. Lehetővé válik a hitelkockázatot csökkentő tényezők figyelembe vétele a tőkekövetelmény számításánál.
    A piaci kockázat és tőkekövetelményének számítása alapjaiban nem változik, de számos ponton módosul. Bevezetésre kerül egy új kockázati típus is, a működési kockázat. Az ezzel kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározása is többféle módszerrel történhet. A különböző módszerek közül az intézmények választhatnak, de mindig szükséges a felügyeleti hatóság jóváhagyása a választott módszer alkalmazásához.
    Az új rendelkezések a kockázatokhoz jobban igazodó kockázatkezelési módszerek alkalmazását azáltal ösztönzik, hogy a fejlettebb módszerrel, nagyobb pontossággal elvégzett számítások esetében a tőkekövetelmény jobban igazodik a tényleges kockázatokhoz, s így a portfolió összetételétől függően alacsonyabb lehet, mintha egyszerűbb, a kockázatokat durvábban becslő eljárásokat alkalmazna az intézmény.
    A törvény három kérdésben módosítja a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt. Lehetővé teszi, hogy a lakás-takarékpénztár tulajdoni részesedést szerezhessen másik hazai lakás-takarékpénztárban, vagy hasonló tevékenységet folytató külföldi hitelintézetben. Kiterjeszti a lakás-előtakarékossági támogatás igénylésének lehetőségét a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló és magyarországi lakóhellyel rendelkező személyekre. A törvény emellett a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás behajtásának egyszerűsítése érdekében módosítja a visszafizetendő összeg kamatozására vonatkozó rendelkezést.
    A pénzügyi szolgáltatási szektor szereplőinek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé fennálló felügyeleti díjfizetési kötelezettsége esetében a Javaslat egységesít, azaz az egyes piaci szereplők terhei a tevékenységük kockázataival válik arányossá. Ezzel egyidejűleg az egyes szektorokat érintő terhelés arányosabbá válik, és összességében csökken a difiztetési kötelezettség mértéke is.
    A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosítása meghatározza a jelzálog-hitelintézet alkalmazásában álló ingatlanértékelőkre, illetőleg ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén az értékelést jóváhagyó személyre vonatkozó alapvető személyi feltételeket.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    az 1. §-hoz
    A hitelezési kockázat sztenderd módszerrel történő alkalmazásakor az elismert külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítési kategóriáit alkalmazzák a hitelintézetek. Ez egyben a törvény hatályának módosítását is szükségessé teszi.
    a 2. §-hoz
    A javaslat egyrészt lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézmények a jövőben biztosítási ügynöki tevékenység helyett - az ennél tágabb - biztosításközvetítői tevékenységet is végezzenek, valamint azt is, hogy a hitelezési tevékenységből származó veszteségek mérséklése érdekében a tulajdonukba került fedezetet hasznosítsák. Ezen utóbbi rendelkezés ugyanakkor nem érinti a befektetések korlátozására vonatkozó előírásokat.
    a 3-5. §-hoz
    A javaslat lehetővé teszi, hogy pénzügyi vállalkozás alapítványi formában is működjön azzal, hogy ezen pénzügyi vállalkozások által végezhető pénzügyi szolgáltatási tevékenységet korlátozza. A jelenlegi gazdasági környezetben már méltánytalannak tűnik, hogy az ún. b) típusú ügynökökre változatlanul fennmaradjon a személyi korlátozás. A javaslat ezért kiterjeszti a lehetőséget, s így bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is lehet.
    a 6. §-hoz
    A javaslat kiegészíti a személyi és tárgyi feltételeket az áttekinthető szervezeti felépítésre vonatkozó előírással.
    a 7. §-hoz
    A hitelintézeteknek áttekinthető szervezeti felépítéssel és vállalatirányítással kell rendelkezniük ahhoz, hogy az új tőkemegfelelési szabályok alkalmazásához szükséges módszereket megalapozottan, felkészülten és megfelelően tudják az intézmény működésének egészében alkalmazni.
    a 8-10. §-hoz
    Az engedélyezési eljárás a számításokra, modellekre és modellek engedélyezésére vonatkozó új szabályok miatt kiegészül egy felügyeletek közötti egyeztetési kötelezettséggel. A rendelkezések részletesen szabályozzák az egyes engedélyezési tárgyköröket, az eljárást, különös tekintettel az adott ügyben érintett egyes európai felügyeleti hatóságok határozathozatal kapcsán szükséges együttműködésére, a hatáskörök megosztására, valamint a határozatok közzétételének szabályaira.
    a 11-12. §-hoz
    A rendelkezésekkel kiegészülnek a hitelintézetek átalakulására vonatkozó szabályok. Ezek értelmében ha hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, pénzügyi vállalkozás hitelintézetté alakul, akkor az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    Ha hitelintézet befektetési vállalkozássá alakul át, akkor a tőkepiacról szóló törvény engedélyezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor az átalakulni kívánó hitelintézet rendelkezik befektetési szolgáltatási és/vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységi engedéllyel. Mindkét esetben feltétel azonban, hogy az átalakuló hitelintézet a betétállományát teljes egészében átruházza még az átalakulásról szóló döntést megelőzően.
    a 13-14. §-hoz
    A rendelkezésekkel kiegészül a Felügyelet más tagállamok illetékes felügyeleti hatósági felé nyújtandó tájékoztatási kötelezettsége.
    a 15. §-hoz
    A rendelkezésekkel az Európai Bizottság részére a Felügyelet által megküldendő információk köre bővül.
    a 16. §-hoz
    A rendelkezés speciális szabályt állapít meg - a Gt-től eltérően - a nyilvános részvénytársaság formájában működő hitelintézetek esetében az igazgatósági tagok visszahívására vonatkozóan, elősegítve ezzel a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében a működés kiegyensúlyozottságát.
    a 17. §-hoz
    Technikai jellegű pontosítások, amelyek az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások esetében a tulajdonosra, az igazgatóságra, a közgyűlésre és az ezek intézkedéseire vonatkozó előírások értelmezését segítik.
    a 18. §-hoz
    A rendelkezés általános jelleggel állapítja meg a pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának és ezek tagjainak, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeinek a jogszabályszerű működésért való felelősségét.
    a 19-20. §-hoz
    Pontosító rendelkezések a banktitok fogalma esetében. Egyrészt egyértelművé válik, hogy a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, szakértőknek, illetve a biztosítónak - a biztosítási szerződés teljesítéshez szükséges mértékben történő adatátadás nem minősül banktitok sérelemnek. Másrészt egy gyakorlatban jelentkező probléma megoldását célozza a javaslat. Előfordul, hogy, ha a pénzforgalmi átutalás során a megbízó a jogosult bankszámlája helyett tévesen más bankszámlát jelöl meg, a bank a jóváírást a téves számlaszám alapján teljesíti. Az ügyfélnek természetesen jogában áll az összeget visszakövetelni, e jogát azonban a megfelelő adatok (cím) hiányában nem tudta gyakorolni, mivel az banktitoknak minősült.
    a 21-22. §-hoz
    A rendelkezés pontosítja a szövetkezeti hitelintézet esetében az igazgatóság és az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében a kuratórium összetételére vonatkozó szabályokat, kiegészítve a belső tagokra vonatkozó rendelkezésekkel.
    a 23. §-hoz
    A hitelintézeti törvény a felügyelő bizottság feladatkörének meghatározásánál olyan feladatokat ró a felügyelő bizottság hatáskörére, amelyek a Gt.</a> szerint az audit bizottság feladatai lennének. A hitelintézeti törvény ráadásul további részletes szabályokat is tartalmaz a hitelintézet belső ellenőrzésének működésével, illetve a felügyelő bizottság és a belső ellenőrzés kapcsolatával összefüggésben.
    a 24. §-hoz
    A rendelkezés pontosítja az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások esetében a felügyelő bizottsági feladatokkal felruházott ellenőrző testület szabályait, egyúttal létrehozását kötelezettségként írja elő.
    a 25-27. §-hoz
    A javaslat technikai jellegű, amelyet a tőkekövetelmény számításának változása tesz szükségessé.
    a 28. §-hoz
    A rendelkezés szerint, általánosan megfogalmazott kötelezettségként a hitelezési, piaci és működési kockázat fedezetéhez szükséges szavatoló tőkével kell rendelkeznie a hitelintézetnek.
    a 29-32. §-hoz
    A rendelkezések a hitelezési kockázat számítási módszereit, az egyes módszerek alapelveit, legfontosabb jellemzőit határozzák meg. Elsőként a hitelezési kockázat két számítási módszere: a sztenderd módszer és a belső minősítésen alapuló módszer elkülönítése valósul meg. A két módszer jelentősen különbözik, hiszen a sztenderd módszer rögzítettebb elvek és kockázati súlyozás mentén alkalmazandó, míg a belső minősítésen alapuló módszer a hitelintézet korábbi adatai alapján eredményez adatsorokat és így minősítési paramétereket, amelyek a számítások alapját képezik. A két módszer egyes esetekben összekapcsolódik, hiszen a belső minősítésen alapuló módszer egyes portfolió szegmensek tekintetében alkalmazhatja a sztenderd módszer számítási módszertanát.
    a 33-34. §-hoz
    A hitelezési kockázat mérséklése a hitelezési kockázatnak megfelelő mértékű megképzendő tőkekövetelmény csökkenését jelentheti. E rendelkezések határozzák meg az alkalmazhatóság pontos feltételeit, alapkategóriák, ideértve az elismerhetőségi alapkritériumokat és a felügyeleti engedélyezési elvek megfogalmazását..
    a 35-37. §-hoz
    A hitelezési kockázat sztenderd módszerrel történő számítása nagyban alapoz külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítési kategóriáira. Ehhez azonban szükséges ezek Felügyelet általi elismerése. A felügyeleti elismerésnek pedig egységes elvek mentén kell megtörténnie. Ezt biztosítják e rendelkezések.
    a 38. §-hoz
    A nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő működési kockázatot, mint újonnan figyelembe veendő kockázati elemet rögzíti a Javaslat. Ennek pontos szabályait határozzák meg e rendelkezések, ideértve a módszertani alapelveket, a módszerek engedélyezését és az alkalmazhatóság feltételeit.
    a 39. §-hoz
    A rendelkezés célja, hogy rögzítse azt a feltételt, amely szerinti a hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie, annak érdekében, hogy a hitelezési, piaci és működési kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőke szükségletét folyamatosan fenntartsa.
    a 40-42. §-hoz
    Az új fogalmak, hitelezési kockázat számítási módszerek következtében a nagykockázat megállapítására, számítására és a kivételek megfogalmazására vonatkozó szabályok is módosításra kerülnek. A Javaslat szerint változatlanul lehetőség van arra, hogy egyes kitettségeket ne kelljen figyelembe venni a nagykockázatra vonatkozó számítások esetén. Példaként nem minősül nagykockázatnak, ha az adott kitettség mögött a központi kormány jogszabályi vagy egyedi kezessége van, ha az adott központi kormánnyal szembeni kitettségre a sztenderd módszer alkalmazása esetén nem kell tőkét képezni.
    a 43-44. §-hoz
    A javaslat technikai jellegű, amelyet a tőkekövetelmény számításának változása tesz szükségessé.
    a 45. §-hoz
    Annak érdekében, hogy pénzügyi vállalkozások garanciája, készfizető kezessége is elismert hitelkockázati fedezetet legyen, szükség van arra, hogy ezen pénzügyi vállalkozások megfeleljenek a hitelintézetekre vonatkozó egyes prudenciális követelményeknek. E rendelkezések rögzítik, hogy a pénzügyi vállalkozás a prudenciális szabályozás tekintetében akkor felel meg a hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak, ha eleget tesz a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, a kockázatok és a befektetések behatárolására, valamint az eszközök minősítésére vonatkozó hitelintézetek részére előírt követelményeknek.
    a 46. §-hoz
    A pénzügyi vállalkozás prudenciális szempontú egyenértékűségének megállapítását a Felügyelet kérelemre 60 napon belül határozatban köteles rögzíteni, amelyet nyilvánosságra hoz.
    a 47. §-hoz
    A pénzügyi vállalkozás egyenértékűségének megállapítására vonatkozó határozatát a Felügyelet e rendelkezések szerint visszavonhatja, ha intézkedését, kivételes intézkedését követően a pénzügyi vállalkozás továbbra sem tesz eleget a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményeknek. Ettől ugyanakkor külön kell választani azt az esetet, amikor a Felügyelet magát a pénzügyi vállalkozás engedélyét vonja vissza.
    a 48-49. §-hoz
    Technikai jellegű pontosítás.
    az 50-51. §-hoz
    Az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében megkerülhetetlen, hogy az illetékes felügyeleti hatóságok folyamatosan együttműködjenek, amelynek keretében minden szükséges információt kicseréljenek. Az együttműködésnek különös jelentősége van az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetek összevont felügyelete esetében, mivel ekkor meghatározott engedélyek megadásánál a fő felelőssége az anyavállalatok illetékes hatóságának van.
    az 52. §-hoz
    A javaslat indoka, hogy új tőkemegfelelési számításoknak a kiegészítő felügyelet szintén is meg kell jelennie.
    az 53. §-hoz
    E rendelkezés az üzleti titok szabályait terjeszti ki egyes felügyeleti együttműködés keretében keletkezett adatokra, nem érintve ugyanakkor ezzel az Alap által ellátott közfeladatokra vonatkozó nyilvánossági követelményt.
    az 54. §-hoz
    E rendelkezések a hitelintézetek tőkekövetelményére vonatkozó szabályokat egészítik ki a nyilvánosságra hozatali követelményekkel. Ennek fő célja, hogy a hitelintézetek prudens működését a piac fegyelmező ereje is befolyásolja, megerősítse.
    az 55. §-hoz
    E rendelkezések a felügyeleti bírságként beszedett összegek felhasználására vonatkozó szabályokat pontosítják. A Javaslat a Felügyelet bírságból származó bevételének a fogyasztói jogok érvényesítése céljából történő felhasználását is lehetővé teszi. Ezzel mód nyílhat arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben szabályozott békéltető testületek működését, és ezzel a fogyasztói jogviták bíróságon kívül történő megoldását - a pénzügyi ágazati jogviták arányára is tekintettel - a Felügyelet hathatósan támogassa.
    az 56. §-hoz
    A rendelkezések célja a felügyeleti díjfizetési kötelezettség oly módon történő átalakítása, hogy annak alapját az adott piaci szereplő tevékenységének kockázatai képezzék. Ennek megfelelően kerül átalakításra és egységesítésre a díjfizetés rendszere. A továbbiakban a díj - a legtöbb piaci szereplő esetében - két részből: egy alapdíjból és egy változó díjból tevődik össze.
    az 57. §-hoz
    E rendelkezések a Felügyelet feladataként külön nevesítik a hitelintézetek felügyeleti felülvizsgálatát és értékelését, amely elsődlegesen a hitelintézetek által alkalmazott, a hitelezési, piaci és működési kockázatok meghatározására vonatkozó szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek egészére vonatkozik. A felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést a hitelintézetek méretének, összetettségének arányában évente legalább egyszer el kell végezni. A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyeletnek azt is vizsgálnia kell, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
    az 58-59. §-hoz
    E rendelkezések szerint a Felügyelet számára intézkedési kötelezettség keletkezik, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézetnek nincs elegendő szavatoló tőkéje, vagy vállalatirányítási rendszere, értékelési folyamata nem felel meg a törvényi követelményeknek.
    a 60-62. §-hoz
    A Felügyelet által a hitelintézetekkel szemben alkalmazható intézkedések kiegészülnek a vállalatirányítási rendszerre, értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatok, stratégiák megerősítésére vonatkozó kötelezéssel. A rendelkezés pontosítja, hogy a felügyeleti felülvizsgálat keretében is alkalmazhatóak a törvényben felsorolt intézkedések, kivételes intézkedések.
    a 63-65. §-hoz
    A Javaslat pontosítja a felügyeleti biztos kirendelésével összefüggő szabályokat, továbbá a felügyeleti biztos kirendelése esetén is előírja a "négy szem" elv érvényesülését.
    a 66. §-hoz
    A rendelkezés az engedély vagy bejelentés nélkül végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén kiszabható bírság mértékét határozza meg.
    a 67. §-hoz
    A rendelkezés egyes hitelintézetek esetében a csődvagyon részét képező eszközök tekintetében tartalmaz pontosítást. Célja, hogy a jegybanki tartalékolási kötelezettséget levelező bankon keresztül közvetve teljesítő hitelintézetek is ezen kitettségre nulla százalékos kockázati súlyt rendelhessenek ehhez.
    a 68. §-hoz
    A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ellátott piacfelügyeleti eljárás hatékonysága érdekében pontosítja az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket.
    a 69. §-hoz
    A rendelkezés a felügyeleti engedélyezési határidők tekintetében tartalmaz pontosítást.
    a 70. §-hoz
    E rendelkezés a szövetkezeti törvénytől eltérően lehetővé teszi, hogy szövetkezeti hitelintézetnek a közgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódó iratokat ne postázza valamennyi tagnak, hanem a meghívóban, hirdetményben tüntesse fel a rendelkezésre bocsátás módját. E mellett a legalább kétszáz taggal működő szövetkezeti hitelintézetnél ötszáz tag alatt is lehetőség lenne küldöttgyűlés rendszeresítésére. A szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az alapszabálynak csak az alapításkori jegyzett tőkét kell tartalmaznia, amely ellentétes a számviteli törvény azon elvárásával, hogy a létesítő okiratban rögzített, cégbíróságon bejegyzett tőke minősül jegyzett tőkének. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (5) és (8) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésekor már működő szövetkezeteknek a jegyzett tőkén felüli vagyonukat (tőketartalék, eredménytartalék, értékelési tartalék, általános tartalék, mérleg szerinti eredmény) kötelesek a lekötött tartalékba tenni. Ez az előírás szövetkezeti hitelintézeteknél végrehajthatatlan, egyrészt mert az alapvető tőkeelemek döntő részét kiemeli a szavatoló tőkéből azáltal, hogy lekötött tartalékba helyezi, másrészt olyan tőkeelemeket is lekötött tartalékba rendel, amelyeknek kizárólagos, konkrét törvényi rendeltetése van (általános tartalék), továbbá úgy kötteti le a tőkét, hogy nem rendel hozzá célt.
    a 71. §-hoz
    A javaslat technikai jellegű, amelyet a tőkekövetelmény számításának változása tesz szükségessé.
    a 72. §-hoz
    A tőkemegfelelésre vonatkozó szabályok változása miatt szükségesség vált a Kormány számára adott szabályozási felhatalmazások kiegészítése, amelyre ezen rendelkezéssel kerül sor.
    a 73. §-hoz
    E rendelkezések a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény mellékleteinek módosítását tartalmazzák.
    a 74. §-hoz
    Hatályba lépéssel összefüggő rendelkezések.
    a 75-79. §-hoz
    A végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza.
    a 80. §-hoz
    A módosítás lehetővé teszi a lakás-takarékpénztár részére, hogy másik lakás-takarékpénztárban, vagy hasonló tevékenységet végző külföldi hitelintézetben szerezzen tulajdoni részesedést a Felügyelet engedélyével. A tulajdonszerzéssel érintett külföldi hitelintézetnek a magyar lakás-takarékpénztári szabályozásához hasonlóan zárt rendszerben kell működnie, vagyis csak a betételhelyezők részére nyújthat hitelt.
    Az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvben és a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvben foglaltak alapján az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Javaslat módosítja a lakás-előtakarékossági támogatásra jogosultak körét. Eszerint támogatásra jogosult a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, bevándorolt, vagy letelepedett jogállású személy, a menekültként elismert személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a külön törvény szerint Magyarországon gyakorló személy.
    A hatályos szabályozás szerint nem igazolt lakáscélú felhasználás esetén a lakás-előtakarékoskodónak vagy a kedvezményezettnek a felvett állami támogatást vissza kell fizetnie a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. A behajtás egyszerűsítése érdekében a módosítás szerint az állami adóhatóság megkeresése esetén csak a megkeresés benyújtásáig kell kamatot felszámítani a visszakövetelt összegre.
    a 81. §-hoz
    A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. esetében a módosítással megvalósul az a követelmény, hogy a külföldi vállalkozás fióktelepére a belföldi székhelyű vállalkozásokkal azonos szabályok vonatkozzanak a biztosító által nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén.
    a 82. §-hoz
    A Jht. módosítása kiegészíti a szabályozást a jelzálog-hitelintézet alkalmazásában álló, illetőleg külső szervezet megbízása esetén az értékelést a szervezetnél jóváhagyó ingatlanértékelőkre vonatkozó alapvető személyi feltételekkel. Az ingatlanértékelő, illetve az értékelést jóváhagyó személy büntetlen előéletű, a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakirányú képzettséggel, illetőleg minősítéssel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett névjegyzékben.
    A Jht. 14. §-a (11) bekezdésének módosítása kiegészíti a pótfedezetek körét az EU, az EGT és az OECD tagállamok nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapírokkal.
    a 83. §-hoz
    A hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmazza.
    a 84. §-hoz
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében