A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2590. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § helyére a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, illetőleg az elektronikus úton bevallást benyújtó adózó elektronikus űrlapon is tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek...

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2590. számú törvényjavaslat indokolása
2007. évi ... törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § helyére a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, illetőleg az elektronikus úton bevallást benyújtó adózó elektronikus űrlapon is tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)
a) az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy
b) az adóhatósági adómegállapítós esetén az adózó nyilatkozatához csatolva február 15-éig küldi meg az adóhatóságnak, illetőleg
c) elektronikus űrlapját az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak.
(2) A rendelkező nyilatkozatot
a) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás, vagy
b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítósa esetén a magánszemélynek saját kezűleg alá kell írnia. Munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a rendelkező nyilatkozat átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozatot a kísérőjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt, zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.
(3) A rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet
betekintést;
b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével - a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi . Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait az állami adóhatóság által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni.
(6) Az adóhatóság a magánszemélyek
a) adóbevalláshoz, vagy
b) az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy
c) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítósa esetén a rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére.
A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 66-67. §-ának rendelkezései irányadók."
2. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996 . évi CXXVI . törvény 5/A . § helyére a következő rendelkezés lép:
"5/A. § (1) Az adóhatóság az adómegállapítóst kérő nyilatkozattal együtt - az 5. §-ban foglaltak szerint - benyújtott rendelkező nyilatkozatot kódjellel látja el, biztosítva az 5. § (4) bekezdése szerinti feltételeket.
(2) Azon rendelkező nyilatkozatot, melyet olyan magánszemély nyújtott be, aki jogszabály alapján nem választhatta volna az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítósát, az 1 . § előírása szerint benyújtott adóbevallással együtt érkezettnek kell tekinteni, ha az 1. § bevallásra vonatkozó feltételeit a magánszemély teljesíti."
3. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép:
"(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig nyilvánosságra kell hoznia . A közzététel igazolásáról szóló dokumentumra az adózási bizonylatmegőrzése szabályokat kell alkalmazni."
4. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (5) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép:
"(5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza."
5. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja helyére a következő rendelkezés lép:
"d) a rendelkező nyilatkozat, illetőleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásoknak;"
6. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (2) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az adóhatóság az adóév november 15-éig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt az adóév november 30-áig értesíti. Ha a kérelem teljesített, arról az adóhatóság a rendelkező évet követő évben kiküldött adóbevallási csomagban, elektronikus adóbevallásnál elektronikusan értesíti az adózót."
7. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (4) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az indok megjelölésével, alakszerű határozatban értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap."
8. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § az alábbi új (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg - a kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem tart igényt a támogatásra -, akkor a rendelkezett összeget a Nemzeti Civil Alapprogram költségvetési keretén keresztül a társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni."
9. §
Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
1996-tól a magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy személyi jövedelemadójuk meghatározott százalékát megjelölt kedvezményezettek javára felajánlják. Annak a csaknem ötvenezer civil szervezetnek, amely jogosult az egy százalékok fogadására, jelentős segítséget jelent az évente így befolyó mintegy hétmilliárd forintnyi összeg. A nonprofit szervezeteknek több mint a fele még mindig félmillió forint körüli éves minimum-költségvetésből gazdálkodik, nekik az egyszázalékos bevétel a túlélést jelentheti.
A személyi jövedelemadóból felajánlott egy százalék eddig tulajdonképpen kétszer segítette a civileket, hiszen a központi költségvetés évente annyi pénzt tett a felülről nyitott Nemzeti Civil Alapprogramba, amennyit az adózók ajánlottak fel egy százalékaik révén a civil szervezeteknek. (Idén befagyasztották az NCA keretet.) Ezért sem mindegy, hogy mennyien rendelkeznek adójuk egy százalékának felajánlásáról. Sajnos ez a szám az elmúlt években csökkent, jelenleg negyven és ötven százalék között mozog. Jelentősen nőtt viszont az elmúlt 3 évben az érvénytelen rendelkező nyilatkozatok száma. Az adóhatóság kimutatása szerint a hiba okok majd 25%-ában játszik szerepet a borítékos rendszer. Ezt már elfelejtik aláírni, erre már nem írják rá adószámukat az adózók. Mindenképpen szükségessé vált tehát a felajánlás módjának egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele. Ezt a célt szolgálja a módosítási javaslat, amely a civil szervezetek által már régóta kifogásolt, illetve a gyakorlatban kiérlelt hibákat kívánja orvosolni.
Részletes Indokolás
Az 1, 2. és 5. §-hoz
A javaslat megszűnteti a rendelkező nyilatkozatok borítékba helyezését. Ez a rendszer a Nemzeti Civil Alapprogram költségvetésére jelentős többletterhet ró, az adózó és az adóhatóság számára felesleges többletmunkát okoz. Emellett eltörlése jelentősen hozzájárulhat az érvénytelen rendelkező nyilatkozatok számának csökkentéséhez.
A 3. §-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint a kedvezményezetteknek a törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait sajtóközleményben kell közzétenniük . Ez indokolatlanul nagy kiadást jelent, különösen azon szervezetek számára, akik részére a személyi jövedelemadóból felajánlott összeg hasonló nagyságrendű, vagy kevesebb, mint a sajtóközlemény megjelentetésének díja. Ha a közzététel módja a kedvezményezett számára szabadon megválasztott, úgy azt megtehetik pl. a szervezet honlapján való közléssel is és a felajánlott támogatást a civil szervezet közhasznú tevékenységre fordíthatja, a falajánló szándékainak megfelelően.
A 4. §-hoz
Ha az állami adóhatóság internetes honlapján információt nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek adószámáról is, az tájékoztató jellege miatt segítséget jelent a magánszemélyek későbbi felajánlása alkalmával a rendelkező nyilatkozat kitöltésében, ezzel is csökkentve a hiba okok számát.
A 6. §-hoz
Minden adója egy százalékát felajánló állampolgárnak joga van tudnia arról, hogy a rendelkező nyilatkozatba foglalt döntésének pontosan mi a következménye. Ezért a javaslat azt kívánja elérni, hogy a rendelkezéséről az adóhatóság minden esetben - akkor is, ha a kedvezményezett megkapta azt - visszajelzést adjon. A javaslat nem kívánja ezzel az adminisztrációs költségeket növelni, ezért köti össze az értesítés megküldését a következő évi adócsomagok megküldésének időpontjával.
A 7. §-hoz
A pontosabb tájékoztatást szolgálja, ha az adója 1 százalékáról rendelkezőt nemcsak arról tájékoztatja az adóhatóság, hogy a rendelkező nyilatkozata érvénytelennek minősült, hanem annak okairól is. Nem mindegy ugyanis, hogy az adózó által megjelölt civil szervezet rosszul gazdálkodott-e, vagy csak lekésett egy határidőt.
A 8. §-hoz
A javaslat célja, hogy a magánszemély támogatási szándéka abban az esetben is megvalósuljon, ha valamely okból az nem juthat a nevesített kedvezményezetthez. Az így felhalmozódott évenkénti pár tízmillió forintos összeget a Nemzeti Civil Alapprogram költségvetési keretén keresztül a társadalmi szervezetek támogatására lehetne felhasználni.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.