41 találat a(z) időszak cimkére

2022. évben felmerült költségek számviteli elszámolása Kérdés

Opten: kismértékben folytatódott a cégek számának növekedése 2022-ben Cikk

Kismértékben folytatódott a cégek számának növekedése 2022-ben, annak ellenére, hogy a megszűnt cégek száma az előző évhez képest megközelítően 50 százalékkal nőtt – közölte az Opten céginformációs szolgálalat kedden az MTI-vel.

Leendő munkavállaló repülőjegyének költségelszámolási időszaka Kérdés

Táppénz megállapítása kórházi, majd orvosi igazolás alapján Kérdés

Trenkwalder: egy év alatt 11 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére Cikk

A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Hallgatói munkaszerződés díjazása Kérdés

Megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka Cikk

2022. június 1-jén megkezdődött a gazdálkodó szervezetek tagdíj-megállapítási és -befizetési időszaka a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Számukra a tagdíj megfizetésének határideje 2022. július 15-e – tette közzé honlapján a NAK.

Egyszerűsített végleszámolás Kérdés

A nap kérdése: hol legyen a sztornó számla az áfabevallásban? Cikk

Ha novemberi kiállítású, de októberi teljesítésű számlát sztornózunk, akkor azt mikor kell szerepeltetni az áfabevallásban? Olvasói kérdésre Bunna Erika adószakértő válaszolt.

Levonható áfa utólagos csökkenése Kérdés

Csed Kérdés

Pénztárgép helyes használat Kérdés

Munkavállaló javára kötött biztosítási díj Kérdés

Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: a munkáltató a munkavállaló javára biztosítást köt, a biztosítási díjat a munkáltató fizeti. Az adott szolgáltatási időszak 2019.03.01. - 2020.02.29-ig szól, a díjfizetés esedékessége 2019.03.01. és a vállalkozás a díjat 2019.02.28-án át is utalta. Ebben az esetben mikor válik jövedelemmé a munkavállalónál a biztosítási díj és mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha munkaviszonyból származó jövedelem lesz a biztosítási díj, akkor az egyéni és munkáltatói járulékokat is meg kell-e fizetni, ha igen, akkor milyen esedékességgel? Mi a helyzet akkor, ha szerződéskötést követő időszakban valamikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a továbbiakban a munkáltatóval megszűnik minden kapcsolata? Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót, ha munkaviszonyban NEM álló tulajdonosra, vagy munkaviszonyban NEM álló tulajdonos ügyvezetőre köt életbiztosítást? Köthet-e a vállalkozás biztosítást a tulajdonos közeli hozzátartozója javára abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó nem alkalmazottja, nem tagja és nem ügyvezetője a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné

Kiva, költségelszámolás Kérdés

A kérdésem a következő lenne: kft. 2018-ban jelentkezett be a kiva alá. A törvényben azt olvastam , hogy kivás vállalkozás nem alkalmazhat időbeli elhatárolást, csak ha 2 évnél több évet érint. Most egy kicsit meg vagyok zavarodva, hogy mit kezdejek azokkal a számlákkal, amelyek 2019. január–februári keltezésűek, de a számlán belül látható, hogy 2018. évi költségeket tartalmaz. Ha jól értelmezem, az áfát mindenképpen 2019. január, illetve február hóban vonhatom le, mert 2019. évi kibocsátásúak, de a költségek elszámolásában bizonytalan vagyok. Kérem szépen a segítséget, melyik évben számolhatom el a költségeket. Válaszukat előre nagyon megköszönve: Hável Györgyné Erika

Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő csökkentő tétel Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné