Egy vállalkozó vitatta a terhére településiadó-fizetési kötelezettséget előíró adóhatározatok jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nem adóalany. A Kfv.V.35.395/2018/6. számú döntésben a Kúria mondta ki, mikor alanya és mikor nem a települési adónak egy vállalkozás.
Rendeletben adómentességet vagy adókedvezményt állapíthatnának meg a helyi önkormányzatok – a jelenleg is nyújtható kedvezmények mellett – a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. Rendelkezhetnek arról is, hogy ha az adómentességként vagy adókedvezményként igénybe vehető beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét a vállalkozó az igénybe nem vett rész után az adóévet követő adóév(ek)ben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt – derül ki a jövő évre tervezett adóváltozásokat összesítő törvénymódosítási csomagból.
Tisztelt Szakértő! Egy cégcsoport évek óta kapcsolt vállalkozásaival együtt állapítja meg az iparűzési adó és innovációs járulék alapját a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdés szerint. 2017. január 1-jei hatállyal azonban bekerült ugyanebbe a paragrafusba a (10) bekezdés, mely szerint "A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.". Sajnálatos módon a cégcsoport nem ismerte a változást, a csoport vállalkozásai feltöltési és bevallási kötelezettségüket a 2017. évre a (10) paragrafus ismerete és alkalmazása nélkül teljesítették, ahogy a korábbi években is. Kérdésünk, hogy tilos-e alkalmazni a (6) bekezdést 2017-től (ez a kérdés a (10) bekezdés megfogalmazása miatt merült fel bennünk), vagy annak érdekében hogy jelentős adóváltozásokkal járó módosításokat kelljen végezni a bevallásokon, az új (10) bekezdés miatt elfogadható-e 2017-ben a közös adóalap-megállapítás? Mindenképp szükséges-e a bevallások egyéni adóalap-számításra való módosítása (kapcsolt vállalkozók közös adóalapjának megállapítása nélkül)? Sajnos komoly problémát jelent a változás, jelentősen változnak a cégcsoportot alkotó társaságok adókötelezettségei, és van olyan társaság, ahol így a feltöltési kötelezettségnek sem tettek eleget. Bármilyen tanácsot köszönünk és szívesen fogadunk a tárgyhoz kapcsolódóan. Köszönettel: Molnár Tibor
Tisztelt Szakértő! A 2013. év V. törvény a Polgári törvénykönyvről IV. fejezet 6:22. § (elévülés) (1) bekezdése szerint az elévülés 5 év. Annyiszor hallottam a cég ügyvédjétől, hogy "letelt az 5 év, elévült", hogy elkezdtem vizsgálgatni a régebbi kartonokat – 2016. májusban kezdtem el itt dolgozni –, és kiderült, hogy a 2012. évi, önkormányzat által kiszabott késedelmi pótlék, illetve iparűzési adó, telekadó, ingatlanadó tartozásokat hurcolunk a kötelezettségek között. Ennek 8-as oldala le van könyvelve, de nincs kifizetve. Mivel a NAV tartozások is elévülnek, szerintem az önkormányzatnak fizetendő tartozások is elévülnek, de nagyon szeretném, ha erre szakértői választ kaphatnék. Előre is köszönöm a segítségüket. Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztő egyéni vállalkozó vagyok, áfakörbe tartozom. A szomszédos megyében is van földterületünk, amit saját magunk, saját eszközzel és az alkalmazottakkal művelünk meg. Kérdésem az lenne, hogy ha azon a településen nincs székhelyünk, kell-e iparűzési adót fizetni? A válaszokat átböngésztem, de nem volt minden világos, például termőföld esetén 500 forint/aranykorona levonható? Milyen címen? Személyi jellegű ráfordítás mit jelent? Eszközhasználatra hogyan kell levonni? Megtisztelő válaszát köszönöm. Tisztelettel.
Folytatja munkáját csütörtökön az üzleti szféra, a gazdasági szervezetek, valamint a tudományos élet elismert képviselőit tömörítő Versenyképességi Tanács – közölte Varga Mihály az MTI-vel.
A tavaszi adócsomag változásokat hozott a helyi adózásban is, egyebek mellett új fogalmakat vezetett be.
Mi a különbség az útdíj és az autópálya-matrica között? Helyi adónál csak az útdíj vehető figyelembe. Akkor külön kell könyvelni a főkönyvben?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy társaságiadó-előleg és helyiadó-előleg csökkentésére van-e lehetőség? Válaszát előre is köszönöm!
Adóváltoztatási tervekről is beszámolt a mai kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Tisztelt Szakértő! Cégünk átmeneti jelleggel raktárt bérelt egy szomszédos városban, termelő tevékenységet ott nem folytatunk. Kérdésem az lenne, hogy helyi adó szempontjából be kell-e ott jelentkezni, illetve a NAV-hoz be kell-e jelenteni, ha előreláthatólag év végéig fogjuk bérelni?
A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Március 15-e a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Tisztelt Szakértő! Nemrégiben az egyik önkormányzattól olyan építményadó-határozatot kaptunk, amelyben az adófizetési kötelezettség gyakorisága a Art.-tól (évente kétszeri) eltérően negyedéves (03.15., 06.15., 09.15., 12.15.). Kérdés: az önkormányzatoknak van-e a helyi adókat érintő adókötelezettségek teljesítésére irányuló, akár az Art.-ot is felülíró jogszabályalkotási lehetőségük? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Magyar Attila
ügyvéd
Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték