Termőföldeladásból származó jövedelem

Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?