Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    38 találat a(z) haszonélvezet cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A jelenlegi tulajdonos (1/1) ajándékozás útján szerzett egy ingatlant édesanyjától (1/1) 2017-ben, valamint az édesanyának haszonélvezeti joga került rá ezzel egyidejűleg. A haszonélvezetről elmúlt hónapban lemondott. Az ingatlanon még nem volt használatba vételi engedély, azt most kapja meg (engedélyezés folyamatban, elvileg jövő hónapban meglesz). A tulajdonos most vásárolna egy másik ingatlant (lakóingatlant) és értékesítené a jelenlegit. Kérdésem, hogy alkalmazható-e az illeték szempontjából az ún. cserepótló szabály, ha a meglévő ingatlanát a használatbavételi engedély kiadása után értékesíti mint lakóingatlant? Illetve édesanyja lemondott haszonélvezete után keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?

    Kérdés

    Tisztelt szakértő Asszony, Tisztelt Surányi Imréné! A napokban feltett kérdésemre (Illetékkedvezmény igénybevétele – kiskorú gyerekek 50-50 százalékos tulajdonrészt szereznek – a szülők haszonélvezetével terhelten egy lakóingatlanban…………..) Ön az alábbi választ adta „Véleményem szerint igénybe veheti, mert az illetékekről szóló törvény 26. § (9) bekezdése értelmében első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.„ A kérdésben 50-50 százalékos tulajdoni hányad szerepel haszonélvezettel terhelten. Jól gondolom, hogy esetleg a haszonélvezeti teherre való tekintettel kérhető/vehető igénybe az 50 százalékot elérő tulajdoni hányad ellenére az első lakáshoz jutók illetékkedvezménye? Vagy mire alapozottan tehet a lakást vásárló immáron nagykorú gyermek jogszerű nyilatkozatot az illeték kiszabásakor? Köszönöm további megtisztelő válaszát.

    Kérdés

    Egy kft. vásárolt egy lakást úgy, hogy egy magánszemély haszonélvezetet is alapított az ingatlanra a szerződésben. A magánszemély nem tagja és nem ügyvezetője a cégnek. A vételárat a szerződésben úgy határozták meg, hogy a haszonélvező a 40 százalékát kifizeti. Ebben az esetben hogyan kell bejelenteni az önkormányzat felé az építményadót, illetve hogy anszámolja el a cég a könyveiben az ingatlant?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?

    Cikk

    Az Európai Bíróság kedden két konkrét kereset kapcsán elmarasztalta a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló 2013-as magyar törvényt. A jogi testület szerint ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának a megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2018-as változások szerint, ha jól értelmezem, adhatok olyan munkavállalónak is adómentesen mobilitási támogatást, aki 60 kilométeren és 3 órán belül lakik (győri cég, győri állandó lakcímmel rendelkező munkavállaló, nincs tulajdona, illetve haszonélvezeti joga, 20 éve ugyanannál a cégnél dolgozik) abban az esetben, ha nincs 50 százalékot meghaladó tulajdon, illetve haszonélvezeti joga, és albérletben lakik. És ha már 20 éves a munkaviszonya, akkor 2018. január 1-től indulna az 5 éve? Segítségét előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó őstermelést is végez. Az őstermelői tevékenységébe bejelentette az erdőgazdálkodást (9 éve használja, van erről megállapodása is). Az erdőgazdaságot házastársától örökölte 9 éve, tehát neki egyrészt be van jegyezve a felére tulajdonjog, illetve az egészre haszonélvezeti jog és az erdő másik fele a gyerekei tulajdonában van. A szerződéskori érték nem ismert, mert az illeték alapjában a földterület értéke is benne van. A vágásérett erdőt újratelepíti, az értékesítésről számlát állított ki. A teljes bevételt figyelembe véve 40 százalékos költséghányadot alkalmazott és elszámolta az újratelepítés költségeit. Helyes-e a számítás? Ha nem, akkor hogyan kell eljárni az erdőgazdálkodónak és a gyermekeinek, akik tulajdonosok, figyelemmel az szja tv. 6. sz. mellékletében foglaltakra? A nem saját tulajdonú, de haszonélvezeti joggal bíró földterületen szerzett bevétel őstermelői bevétel-e? Ha nem, akkor ingóértékesítés? Ha ingóértékesítés, kinek kell bevallani, illetve ilyen esetben a tulajdonostársaknak kifizetett rész elszámolható-e költségként? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a tulajdonos-ügyvezető haszonélvezeti joggal rendelkezik egy üzlethelyiségre. A tulajdonos az ügyvezető fia, de a szülőknek haszonélvezeti joguk van az ingatlanra. Tehát sem a helyiség, sem a haszonélvezeti jog nem a cégé, hanem magánszemélyé. Ebben az üzlethelyiségben szépségszalont alakítanak ki. A kialakítással kapcsolatos költségeket a cég nevére kért számla alapján aktiválják, és az értékcsökkenésen keresztül történik a költség elszámolása. A felújítással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonták, de nem igényelték vissza, így továbbvihető áfaként szerepel a könyvelésben. Az üzlet nem az elvárásoknak megfelelően alakult, és a tulajdonos a végelszámolás elindításán gondolkozik, szeretné befejezni a tevékenységet. Hogyan "viselkedik" ilyen esetben a levonásba helyezett áfa? Kérhető-e a végelszámolás során a teljes áfa kiutalása vagy szükséges valamilyen formában a levonásba helyezett áfát korrigálni, mivel nem a cég a tulajdonosa az ingatlannak (ügyvezető-tulajdonosé és a férjjé a haszonélvezet)? Hogyan rendeződik az, hogy értéknövelés volt egy helyiségen, ami a magánszemély tulajdona? A helyiségért természetesen nem fizetett bérleti díjat a cég, hanem a haszonélvezeti jog alapján "hasznosította" azt az ügyvezető, aki a cég tulajdonosa. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! Köszönöm a válaszát a haszonélvezet eladásával kapcsolatos kérdésemre! Igazából még az érdekelne, hogyha a sógoromnak a lánya (illetve a halott nővérem) miatt 1/4 részen van haszonélvezeti joga, akkor a ház eladásakor a haszonélvezeti díj az ingatlan eladási értékének 1/4 része-e?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tavaly végrendelettel megörököltem 3/4 részben a szüleim házát. Az 1/4 rész a nővérem (sajnos meghalt) után az ő lányáé, illetve rajta van a volt sógorom haszonélvezeti joga is. Ezt a házat most sikerült eladnunk 13 000 ezer Ft-ért. Az ügyvéd úgy tájékoztatott, hogy a sógoromat megilleti a haszonélvezeti jog eladása miatt 2600 ezer Ft, a többin osztozkodhatunk a nővérem lányával. Az a kérdésem, hogy hogyan kell ezt a díjat kiszámolni?

    Kérdés

    Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Értékesítettünk egy ingatlant, melynek 1/1 tulajdonosa van, és haszonélvezeti jog van rajta. A szerzés 2016. január ajándékozással és haszonélvezettel. Értékmegosztás történt, a tulajdon 70%, a haszonélvezet 30%. 2016. december 29-én írtuk alá az adásvételi szerződést. Ekkor a vevő foglalót és vételárelőleget fizetett, ami a vételár 20%-a. Kérdésem az lenne, hogy a 2016. évi szja-bevallásban ezt a részösszeget vallani kell, vagy 2017. évben kell az egészet, amikor a teljes összeget már megkaptuk ? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kisvállalkozói kedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Széchenyi Újraindítási Lízinkonstrukció szerepeltetése a 29-es bevallásban

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Kisválllalkozói kedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media