10727 találat a(z) gazdaság-rss cimkére

Cikk

„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Cikk

Országos érdekvédelmi szervezet saját tulajdonú ingatlanja általa nem használt részét bérbe adja, a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15 százalékát. A vonatkozó jogszabályokból azt olvastam, hogy így társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. Kérdésem: mi a társasági adó alapja: a teljes bevétel, vagy a kedvezményezett összeg feletti rész? A társaságiadó-alapot az általános szabályok szerinti adóalap-módosító tételekkel lehet-e módosítani (értékcsökkenés, rezsiköltség stb.)? Mi az iparűzésiadó-alap? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Cikk

Egy kft. két tagja 50-50 százalékban tulajdonos. Az osztalékot ingatlanátruházással szeretnék kifizetni. Jelen esetben két ügyletről beszélünk, osztalékfizetésről és vagyonátruházásról. A következő kérdésekben kérném válaszát, illetve jóváhagyását: 1. Értelmezésünkben igazságügyi szakértővel kell felértékeltetni az ingatlant, hogy az értékesítés piaci áron valósuljon meg. 2. A beszámoló elkészítésekor kell a taggyűlési jegyzőkönyvben nyilatkozni, hogy a vállalkozás az osztalékot pénzben vagy vagyonátadással fizeti ki a tulajdonosoknak a tulajdoni hányad arányában. (Esetleg ettől a nyilatkozattól el lehet-e tekinteni?) 3. Osztalékfizetés esetén a magánszemély részére kerülő nettó kifizetés a kft. részéről az szja-val és szochóval csökkentett összeg. A vagyonátruházási illeték (4 százalék) befizetése a NAV felé a tag kötelezettsége? (Ez független a kft.-től?) 4. Ha a magánszemély szemszögéből vizsgálom, és nem osztalékkifizetéssel, hanem csupán ingatlan adás-vétellel megveszi a saját cége ingatlanát (majd egy későbbi időpontban veszi fel az osztalékot), akkor pénzügyileg részéről semmi változás nincs (szja, szocho, illeték)? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Cikk

A vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százalékuk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58 százalék) áremelést, több mint harmaduk (36 százalék) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7 százalékos GDP-növekedést és 8 százalékos inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

Cikk

A NAV friss információs füzetében az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózásáról olvashat. A jövedelem és az adó megállapításáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 59-64. §-ai rendelkeznek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jogdíjkedvezmény igénybevétele

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őcsg-tag járulékfizetése

Széles Imre

tb-szakértő

Őstermelő biztosítása

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink