A 2024-ben induló csok plusz iránt leginkább a gyermektelen párok érdeklődnek, akik többsége két gyerek vállalását tervezi – derül ki annak a több mint 16 ezer felhasználónak az adataiból, akik a Bankmonitor kalkulátorával ellenőrizték, hogy jogosultak-e a támogatásra.
A Parlament honlapján kedd este óta elérhetők azok a részletes vitát lezáró módosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága terjeszt elő az őszi adócsomag kapcsán. Az Andersen Magyarország szakértői összefoglalta honlapján ezeket.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében.
A közelmúltban egy olvasónk biztosítási összeghatár alatti megbízási díj utáni szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget érintő kérdéssel fordult portálunkhoz. A biztosítási összeghatárt el nem érő napi/havi járulékalapot képező jövedelem esetében kell-e szochót fizetni, ha igen, akkor milyen jogszabály alapján? Cikkünkben a fenti kérdést is tisztázzuk, illetve ezzel összefüggésben azt is értelmezzük, hogy kik a biztosításból kizárt személyek.
Fennáll az energiaellátási zavarok kockázata, amelyek jelentős hatással lehetnek az energiaárakra, a globális termelésre és az árak általános szintjére egyaránt – közölte az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6080. számú törvényjavaslat új kötelezettséget róna az atomerőművekre, illetve a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 15-én publikált költségvetési jelentésének célja, hogy a Költségvetési Tanács októberi ülésének szerkesztett háttéranyagaként bemutassa a 2022. évi államháztartási folyamatokat, valamint a 2023. évi költségvetés várható alakulását az első nyolc hónapban rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB szeptemberi inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján. Mindezek figyelembevételével az MNB értékeli a költségvetési egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2022. évi tényleges, valamint 2023. évi várható megfelelést – írja honlapján az MNB.
Cikkünkben pár általánosforgalmiadó-változást nézünk át részletesen, összehasonlítva a jelenlegi szabályozással, illetve bemutatva a mögöttes szabályozást.
A szakképzettség hiánya az egyik legsúlyosabb probléma az EU kis- és középvállalkozásai (kkv-k) számára, a készséghiány okozta kihívás az évek során egyre nagyobb méreteket öltött, és ma már az EU valamennyi tagállamát és a gazdaság valamennyi ágazatát érinti – derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből, közölte az MTI.
2023 májusától egyre több fórumon, sajtócikkben és később az Országgyűlés honlapján közzétett törvényjavaslatból is lehetett olvasni arról, hogy változások lépnek életbe a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályok tekintetében 2023 szeptemberétől.
Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben kedden reggel a bankközi devizapiacon hétfő kora estéhez képest – közölte az MTI.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétette a 2024-es kombinált vám nómenklatúrát.
Türelmetlenebb vásárlókra számíthatnak az e-kereskedők az ünnepi időszakban a Cégmenedzser felmérése szerint
Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 5-én a tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK (a továbbiakban „héa-irányelv”) és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban „Irányelv”), mely különböző speciális szabályokat tartalmaz az ingatlanokkal, online jelenléttel, műalkotásokkal, valamint a tagállamok által alkalmazható héa-kulcsokkal kapcsolatban, írja közleményében a PwC Magyarország.
A pénzügyi szektor lakossági ügyfelei ellen szaporodó csalási esetek és a Revolut Bank növekvő hazai ügyfélköre miatt lenne különösen fontos, hogy a hitelintézet a továbbiakban itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel, kellő tőkeerővel, az MNB felügyelete alatt végezze tevékenységét. A bank hazai ügyfelei ma változatlanul nem tudják itthon rendezni jogvitáikat, és a magyar betétbiztosítási védelem sem terjed ki a Revolut Banknál tartott betétjeikre, olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték