Tisztelt Szakértő! Romániai cégtől kamatot kap egy magyar kft. Romániában a cégnek le kell vonni a forrásadót, gyakorlatilag a magyar cég adózott jövedelmet kap. Magyarországon ez újra adózik társasági adóban? A levont forrásadó figyelembe vehető-e a magyar adózáskor, hogyan?
Tisztelt Szakértő! Csehországban telephellyel nem rendelkező cég cseh partnernek adott bérbe vasúti kocsikat. A cseh partner a cseh-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre hivatkozva a bérleti díjat jogdíjnak minősítette és 10 százalék forrásadót vont le a számla összegéből. Kérdésem: valóban jogdíjbevételnek minősül a vasúti kocsi bérbeadás? Ha igen, hogyan járunk el helyesen a társasági adó számításakor? A bevételből a hozzárendelhető költségek levonásával csak az üzleten ténylegesen elért nyereségre jutó adó vonható le, vagy az összes fizetendő társasági adó arányosan erre a bevételre jutó része?
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás Németországban, egy német pénzintézetnél is rendelkezik értékpapírszámlával. Az értékpapírok között több részvény is van, német, amerikai, svájci cégek részvényei. A részvényekre fizetett osztalékokból különböző mértékben vontak le forrásadót 0-35 százalék között. A kettős adóegyezmények alapján az osztalékból levont adó maximum 15 százalék lehet. Hol (országonként, Németországban, Magyarországon) és milyen módon tudjuk visszaigényelni a túlvont forrásadót? Mi a visszaigénylés menete? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás svájci székhelyű részvénytársaságtól osztalékot kapott, melyből az osztalékot fizető 35 százalék forrásadót vont le. A kettős adóegyezmény értelmében a levonható adó mértéke 15 százalék lenne. Milyen módon, hol, milyen nyomtatvánnyal lehet a különbözetet visszaigényelni?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. 100 százalékos tulajdonosa egy brit-Virgin-szigeteki székhelyű cég. A magyar kft. osztalékot fizetne a tulajdonos részére. Kell-e bármilyen forrásadót levonnia a magyar kft.-nek? Köszönöm válaszát előre is!
Egyéni vállalkozó ügyvéd az Amerikai Egyesült Államokba tanúskodik a magyar munkatörvénykönyv előírásairól, alkalmazásáról egy ott zajló bírósági eljárásban mint jogi szakértő. A tanúvallomásáért díjazásban részesül, amiből az Amerikai Adóhatóság 30 százalék forrásadót von le – az előzetes állásfoglalásuk szerint. Bár ügyfelem erről a jogi tevékenységéről számlát állítana ki, de az Amerikai Adóhatóság nem tekinti ezt a tevékenységet vállalkozási tevékenységnek. A kérdésem a következő: Az Amerikában jelenleg is hatályban lévő nálunk 49/1979.(XII.6.) MT rendelet számon nyilvántartott kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt alkalmazzák, mivel a nálunk már elfogadott és kihirdetett 2010.XXII. t.v. Amerikában még nem hagyták jóvá. Magyarországin hogyan adózik ez a jövedelem - melyik egyezmény szerint kell Magyarországon elbírálni a jövedelmet, - ha magánszemélyként szerzett jövedelemnek minősül, akkor - az Amerikában levont adóelőleggel leadózott jövedelemnek lehet tekinteni, - ha vállalkozóként szerzett bevétel (számla alapján) akkor az egyéni vállalkozásban hogyan lehet figyelembe venni a levont forrásadó összegét? - Mindezeket milyen dokumentumokkal tudjuk a Magyar adóhatóságnak igazolni? Várom válaszukat Köszönöm Számitásbaveszlek KFT Havasné
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Ausztrál cég magyarországi cég számára ingatlanszakértői tanácsadást végez. Az ausztrál fél kérdése arra vonatkozik, hogy a magyar fél von-e le a kifizetésből úgynevezett withholding tax típusú adót? Mi a korrekt válasz erre a kérdésre? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
A kérdésem az lenne, hogy a cég (kifizető) által a magánszemélytől kapott kölcsön után fizetett kamat után keletkezik-e forrásadó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettsége a cégnek, illetve az ilyen jövedelmet terheli-e, és mekkora mértékű ehofizetési kötelezettség? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély külföldi, például német állampolgár és devizakülföldi?
A magyar forrásadó többszörösét fizetik azok a magyarok, akik Ausztriában és Luxemburgban rendelkeznek befektetéssel, de nem adtak le illetőségigazolást. Az adókülönbözet némi papírmunkával visszaigényelhető, ám az adóhatóság eltérő gyakorlatot alkalmaz a forrásadó-visszatérítések ügyében – hívja fel a figyelmet a Baker Tilly.
Volt, aki három milliárd forint volt a keresete tavaly, de akadt olyan is, aki forrásadós jövedelemből (például osztalékból) öt milliárd forintra tett szert. Ők naponta többet kerestek, mint amennyi például Szabolcsban az évi átlagfizetés volt – derül ki a NAV ma közzétett adataiból.
Idén második alkalommal gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába a MAZARS.
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!
2010-től rendelkezem 5 évre kötött földbérleti szerződéssel, de 2013. 12. 11-én közös megegyezéssel felbontjuk, majd 2013. 12. 12-én ugyanazzal a bérbevevővel kötünk egy 10 éves földhaszonbérleti szerződést. Kell-e forrásadót fizetnem? Ugyanaz a terület, ugyanaz a bérbeadó és a bérbevevő is. És ha ugyanazon a napon bontjuk fel, és kötjük meg az új szerződést, akkor mi a helyzet? Köszönettel.
Összesen 794 millió forint adót fizetett Magyarország legnagyobb személyi jövedelmet bevalló adózója, jövedelme elsősorban osztalékból származott - derült ki a NAV mai sajtótájékoztatóján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték