Tisztelt Szakértő! Magyar kft. 100 százalékos tulajdonosa egy brit-Virgin-szigeteki székhelyű cég. A magyar kft. osztalékot fizetne a tulajdonos részére. Kell-e bármilyen forrásadót levonnia a magyar kft.-nek? Köszönöm válaszát előre is!
Egyéni vállalkozó ügyvéd az Amerikai Egyesült Államokba tanúskodik a magyar munkatörvénykönyv előírásairól, alkalmazásáról egy ott zajló bírósági eljárásban mint jogi szakértő. A tanúvallomásáért díjazásban részesül, amiből az Amerikai Adóhatóság 30 százalék forrásadót von le – az előzetes állásfoglalásuk szerint. Bár ügyfelem erről a jogi tevékenységéről számlát állítana ki, de az Amerikai Adóhatóság nem tekinti ezt a tevékenységet vállalkozási tevékenységnek. A kérdésem a következő: Az Amerikában jelenleg is hatályban lévő nálunk 49/1979.(XII.6.) MT rendelet számon nyilvántartott kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt alkalmazzák, mivel a nálunk már elfogadott és kihirdetett 2010.XXII. t.v. Amerikában még nem hagyták jóvá. Magyarországin hogyan adózik ez a jövedelem - melyik egyezmény szerint kell Magyarországon elbírálni a jövedelmet, - ha magánszemélyként szerzett jövedelemnek minősül, akkor - az Amerikában levont adóelőleggel leadózott jövedelemnek lehet tekinteni, - ha vállalkozóként szerzett bevétel (számla alapján) akkor az egyéni vállalkozásban hogyan lehet figyelembe venni a levont forrásadó összegét? - Mindezeket milyen dokumentumokkal tudjuk a Magyar adóhatóságnak igazolni? Várom válaszukat Köszönöm Számitásbaveszlek KFT Havasné
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Ausztrál cég magyarországi cég számára ingatlanszakértői tanácsadást végez. Az ausztrál fél kérdése arra vonatkozik, hogy a magyar fél von-e le a kifizetésből úgynevezett withholding tax típusú adót? Mi a korrekt válasz erre a kérdésre? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK
A kérdésem az lenne, hogy a cég (kifizető) által a magánszemélytől kapott kölcsön után fizetett kamat után keletkezik-e forrásadó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettsége a cégnek, illetve az ilyen jövedelmet terheli-e, és mekkora mértékű ehofizetési kötelezettség? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély külföldi, például német állampolgár és devizakülföldi?
A magyar forrásadó többszörösét fizetik azok a magyarok, akik Ausztriában és Luxemburgban rendelkeznek befektetéssel, de nem adtak le illetőségigazolást. Az adókülönbözet némi papírmunkával visszaigényelhető, ám az adóhatóság eltérő gyakorlatot alkalmaz a forrásadó-visszatérítések ügyében – hívja fel a figyelmet a Baker Tilly.
Volt, aki három milliárd forint volt a keresete tavaly, de akadt olyan is, aki forrásadós jövedelemből (például osztalékból) öt milliárd forintra tett szert. Ők naponta többet kerestek, mint amennyi például Szabolcsban az évi átlagfizetés volt – derül ki a NAV ma közzétett adataiból.
Idén második alkalommal gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába a MAZARS.
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!
2010-től rendelkezem 5 évre kötött földbérleti szerződéssel, de 2013. 12. 11-én közös megegyezéssel felbontjuk, majd 2013. 12. 12-én ugyanazzal a bérbevevővel kötünk egy 10 éves földhaszonbérleti szerződést. Kell-e forrásadót fizetnem? Ugyanaz a terület, ugyanaz a bérbeadó és a bérbevevő is. És ha ugyanazon a napon bontjuk fel, és kötjük meg az új szerződést, akkor mi a helyzet? Köszönettel.
Összesen 794 millió forint adót fizetett Magyarország legnagyobb személyi jövedelmet bevalló adózója, jövedelme elsősorban osztalékból származott - derült ki a NAV mai sajtótájékoztatóján.
Az egy évvel korábbinál mintegy 24 milliárd forinttal több forrásadós jövelemről vallottak 2012-ről az adózók, s e jövedelmük után összesen mintegy 64 milliárd forint adót fizettek - derült ki a NAV mai sajtótájékoztatón.
A luxemburgi kormányfő nemzetközi nyomásra ígéretet tett a banktitoktörvények mihamarabbi lazítására - írta a Focus Online német hírportál.
A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán, a kormányülés szünetében.
Július óta lehet Magyarországon szabályozott ingatlanbefektetési társaságot (szitet) létrehozni, a szakemberek szerint "tapogatózás" már van a piacon, ám a potenciális befektetők még kivárnak, inkább a már "bejáratott" piacon szeretnének megjelenni.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték