Idén hatodik alkalommal hirdette meg az OFA Nonprofit Kft. "Az Év Felelős Foglalkoztatója" elnevezésű díját, amelyre augusztus 30-áig lehet pályázni – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
2021. január 1-jétől változott a foglalkoztató által kezdeményezhető keresőképesség felülvizsgálatára vonatkozó szabály. Az alábbi cikkben ismertetjük a felülvizsgálatra vonatkozó új rendelkezést, és kitérünk a keresőképtelenség ellenőrzésére is.
A korlátozások lazítása mellett elhúzódó járványveszély közepette fontos szerepe van a személyes védekezésnek, ám az ezzel járó kiadásokat sokan nem tudják vállalni. Kérdés, milyen adózási következményei vannak, ha a magánszemély helyett a munkáltató (foglalkoztató) viseli a költségeket.
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál, az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak pedig a 68 százalékánál a 2018 első kilenc hónapjában tartott ellenőrzéseken, a legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
Ha a foglalkoztató nem fizette meg a dolgozótól levont nyugdíjjárulékot, mi lesz a tb-ellátásokkal és a nyugdíjjal? – merül fel pánikszerűen a kérdés a munkavállalókban, amikor szembesülnek munkáltatójuk hanyagságával, mulasztásával.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozta a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók legfrissebb listáját.
Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, noha összegét a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallani és befizetnie, és ez utóbbi kötelezettséget akkor is kell teljesítenie, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.
A társadalombiztosítási jogszabályok a kötelezettségek teljesítésének túlnyomó többségét és az azok elmulasztásához kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatóra hárítják, ellentétben az adószabályokkal, amelyek a „kifizetőt” helyezik előtérbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig a biztosított számára egyértelmű legyen, hogy az adott esetben kit kell foglalkoztatónak tekinteni.
Számos olyan helyzet adódik, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított. Összefoglaltuk, milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek.
A címben feltett kérdés általában olyankor hangzik el, amikor a nyugdíjhoz vagy akár más ellátáshoz (például rokkantsági ellátás, csed) szükséges biztosítási időből a hajdani foglalkoztató tényleges (vagy vélt) hanyagsága miatt bizonyos idő hiányzik, vagy éppen az adott ellátás alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál egy nagyobb tétel nem kerül beszámításra.
A január 1-jével megváltozott szabályok szerint az adóhatóság nyilvánosságra hozza a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók listáját. Az adózók nevének (székhelyének, adószámának) feltüntetése mellett a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is közli.
Sokan azt hiszik, hogy ha magánszemélyként díjazás ellenében közvetlenül más magánszeméllyel munkát végeztetnek, az adókötelezettségek teljesítése jellemzően a munkát végző egyén dolga. Ám ez csak meghatározott esetekben igaz.
Ki adhat béren kívüli juttatást? Ki lehet kedvezményezett? A NAV közleménye a 2015-ös változásokat is tartalmazza.
A társadalombiztosítási rendszeren belül a kötelezettségek jelentős részét a foglalkoztató viseli, éppen ezért fontos, hogy valamennyi élethelyzetben rá tudjunk mutatni a foglalkoztató személyére. Ez egy „átlagos” munkaviszony esetében egyértelmű, de léteznek olyan jogviszonyok is, melyek esetében már nehezebb feladat a foglalkoztató megnevezése.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték