A társadalombiztosítási rendszeren belül a kötelezettségek jelentős részét a foglalkoztató viseli, éppen ezért fontos, hogy valamennyi élethelyzetben rá tudjunk mutatni a foglalkoztató személyére. Ez egy „átlagos” munkaviszony esetében egyértelmű, de léteznek olyan jogviszonyok is, melyek esetében már nehezebb feladat a foglalkoztató megnevezése.
A cégeknek és a munkavállalóiknak közös érdeke a legújabb szakmai ismeretek megszerzése, ezért a foglalkoztatók többnyire szívesen vállalják a dolgozók képzésével kapcsolatban felmerülő költségeket. A képzésben való ingyenes vagy kedvezményes részvétel után a magánszemélynél keletkező jövedelem kedvezően adózik. A rendelkezések eltérőek az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzésnél. Íme a legfontosabb tudnivalók.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, hogy az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Az adóhatóság egyes szakértői olyan tájékoztatást adnak, hogy szükséges lehet a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszatérők esetén a foglalkoztatói bejelentés módosítása. Ez nagyjából 2,9 millió bejelentést igényelne. A központi hivatal még nem alakította ki az álláspontját, de az érdekvédelmi szervezetek máris tiltakoznak az adminisztrációs teher miatt.
Járulékkedvezmény jár annak a munkáltatónak, aki megoldja a gyesen, illetve gyeden lévő munkavállalója részmunkaidős helyettesítését. A munkaviszony időtartama legalább 1 év kell, hogy legyen. További feltételek, jogszabályváltozások.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték