Kis- és középvállalkozások besorolása – különös tekintettel a tulajdonosváltozásra Cikk
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) besorolása az adózás egyik legkritikusabb, ugyanakkor legösszetettebb szabályozási területe.
A beruházások tervezésekor a hazai társasági adórendszerben elérhető kedvezmények szinergiájának kiaknázása kulcsfontosságú pénzügyi előnyt jelenthet. Ugyanakkor a „kettős előny tilalma” – mely szerint ugyanazon ténybeli alapon csak egy jogcímen vehető igénybe kedvezmény – jelentős korlátot szab a lehetőségeknek. Az alábbiakban áttekintjük, mely ösztönzők férnek meg egymás mellett, és hol kényszerül választásra a vállalkozás.
Idén módosul a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás rendje, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben hívja fel az érintett vállalkozók figyelmét a változásra – közölte az adóhatóság.
Miért érdemes kkv-ként beruházásoknál a fejlesztési adókedvezményt számításba venni? Hogyan tud a vállalkozás társasági adót „megtakarítani”? Tekintsük át a fejlesztési adókedvezmény elméleti hátterét, részletszabályait és a legfontosabb gyakorlati teendőket! A mikrofonnál: Kenyeres Beáta, senior adótanácsadó és dr. Szarvák Jenő, vezérigazgató, HÍD Consulting.
December 30-án kihirdették a 2025. évi 160. és 161. számú Magyar Közlönyt. Megjelent – egyebek mellett – a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 58/2025. NGM rendelet, a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevételéhez szükséges végrehajtási szabályokról szóló 59/2025. NGM rendelet, az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. VM rendeletet módosító 64/2025. NGM rendelet és a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendeletet módosító 459/2025. kormányrendelet.
A létesítmény (azon belül is az új, illetve meglévő létesítmény) a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás központi eleme, ugyanakkor annak fogalmi meghatározását nem tartalmazza a társaságiadó-törvény. A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. kormányrendelet a létesítmény felvásárlása kapcsán tartalmaz definíciót a létesítményre vonatkozóan, annak fogalmi meghatározása korántsem egyszerű.
Cikksorozatunkban a társaságiadó-törvény (tao-törvény) általános, beruházást és innovációt ösztönző intézkedéseit foglaljuk össze, és vizsgáljuk azok egymásra való hatását.
Írásunkban a társaságiadó-törvény (tao-törvény) általános, beruházást és innovációt ösztönző intézkedéseit foglaljuk össze, és vizsgáljuk azok egymásra való hatását.
Sorozatunk előző két részében a globális minimumadó általános elveit, majd annak magyarországi rendszerét vázoltuk. Jelen cikk az adókedvezmények kérdésével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel és a főbb eljárási szabályokkal foglalkozik.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől