2017. decemberben a kivitel volumene 2,5, a behozatalé 2,7 százalékkal nőtt, az aktívum 513 millió euró volt, amely 23 millió euróval több az előző év decemberinél. 2017-ben a külkereskedelmi mérleg többlete 8,1 milliárd euró volt, jelentette a KSH.
Jelentősen növekedett tavaly a magyar mezőgazdasági termékek külföldi eladása. A kivitel első tizenegy havi adatai azt vetítik előre, hogy 2017-ben újabb rekordot ért el az agrárexport – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy nagykőrösi gazdafórumon. Czerván György hozzátette, kivitelünk tavaly már a január-novemberi időszakban meghaladta a nyolcmilliárd eurós értéket, olvasható a kormányportálon.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!
Megemelte a 2017-es GDP-növekedési becslését a német kormány: a tavaly októberben prognosztizált 2 százalék helyett már 2,2 százalékos bővülésre számít. Németországban – nyolc éve a legnagyobb ütemben –, az előző havihoz képest 3,4 százalékkal nőtt a német ipari termelés.
Tavaly novemberben 6,1 százalékkal haladta meg az egy ével korábbit a kivitel euróban számolt értéke, a behozatalé pedig 7,8 százalékkal nőtt, így a kereskedelmi többlet 79 millió euróval 718 millió euróra mérséklődött – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szerkesztőség! Áfa témakörben az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni: Magyar adóalany cég műszaki cikkeket értékesít egy holland közösségi adószámmal rendelkező társaság részére, amely cég továbbértékesíti azokat Ausztráliába úgy, hogy a termékek közvetlenül Ausztráliába kerülnek kiszállításra. A fuvart a magyar társaság szervezi, annak díját nem ő fizeti, hanem a holland vagy az ausztrál cég. A magyar cég értékesítése ebben az esetben lehet adómentes értékesítés? Számviteli szempontból az értékesítése exportnak vagy közösségen belüli értékesítésnek minősül? Köszönettel: Kócs István
Egy magyar cég Szerbiában nyújt szolgáltatást, saját munkavállalóival. Áfa szempontjából ez export szolgáltatás és nem terheli áfafizetési kötelezettség? Ha ez a magyar cég bevon a tevékenységébe szerb társaságokat, akkor a szerb társaságok által a magyar cég részére benyújtott számlák import szolgáltatásnak tekinthetők? Az áfabevallásban a befizetendő és a visszaigényelhető áfa sorában is fel kell tüntetni? Hogyan kell számlázni a magyar cégnek, ha bejelentkezik Szerbiába adóalanynak?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi adóalany angol vevő részére értékesít árut. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Az angol vevő kérése, hogy a belföldi eladó az árut közvetlenül Kínába (vagy Hong-Kong-ba), tehát 3. országba szállítsa, tehát az ő vevője részére. A szállítási idő és költség optimalizálása érdekében ésszerű megoldás lenne, azonban az alábbi problémát veti fel: A belföldi adóalanynál ez exportnak minősül (nem közösségi értékesítés), az adómentes számlázás feltétele a Közösség területéről történő kiléptetés, mely tényt a vámhatóságnak kell igazolni. Az angol vevő viszont a saját értékesítési számlájával szeretné beléptetni Kínába az ő vevője felé, ami értelemszerűen eltér a belföldi eladó számlájától. Tehát az áru mellé nem lehetne számlát csatolni. Kérdésem, hogy kivitelezhető-e fenti ügylet az áfatörvénynek megfelelően? Köszönöm a segítségüket.
Száz százalékban exportra fog termelni az a 6,5 milliárd forintból felépülő, élő éticsigát feldolgozó és fagyasztott tésztatermékeket gyártó üzem, amelynek alapkövét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán tették le pénteken, olvasható a kormány honlapján.
2017 augusztusában a kivitel volumene 7,3, a behozatalé 9,5 százalékkal nőtt, az aktívum 101 millió euróval csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a kivitel volumene 7,7, a behozatalé 10 százalékkal emelkedett. 2017 első nyolc hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 5,6 milliárd euró volt, jelentette a KSH..
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?
Összesen 13,5 milliárd forint támogatást nyert el 70 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének és termelékenységének erősítésére a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.
Moszkva gyanúsnak tartja, hogy az idén jelentősen nőtt az Oroszországba irányuló szerb zöldség- és gyümölcsexport. Felmerült, hogy Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzett be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, noha Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét – értesült a Politika című belgrádi napilap.
Júliusban az ipari termelői árak 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezzel tovább lassult az emelkedés üteme a júniusi 1,5 és a májusi 2,7 százalék után – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték