Jelentősen növekedett tavaly a magyar mezőgazdasági termékek külföldi eladása. A kivitel első tizenegy havi adatai azt vetítik előre, hogy 2017-ben újabb rekordot ért el az agrárexport – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár egy nagykőrösi gazdafórumon. Czerván György hozzátette, kivitelünk tavaly már a január-novemberi időszakban meghaladta a nyolcmilliárd eurós értéket, olvasható a kormányportálon.
A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4 százalék közeli ütemben bővül. Ez érdemben meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát, de a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20 százalékos növekedése idén mintegy a felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Az export bővülésének üteme viszont közeledik az importéhoz. Emelkednek a beérkező EU-transzferek. Az infláció kissé gyorsul – írja előrejelzésében a GKI.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!
Megemelte a 2017-es GDP-növekedési becslését a német kormány: a tavaly októberben prognosztizált 2 százalék helyett már 2,2 százalékos bővülésre számít. Németországban – nyolc éve a legnagyobb ütemben –, az előző havihoz képest 3,4 százalékkal nőtt a német ipari termelés.
Tavaly novemberben 6,1 százalékkal haladta meg az egy ével korábbit a kivitel euróban számolt értéke, a behozatalé pedig 7,8 százalékkal nőtt, így a kereskedelmi többlet 79 millió euróval 718 millió euróra mérséklődött – közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szerkesztőség! Áfa témakörben az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni: Magyar adóalany cég műszaki cikkeket értékesít egy holland közösségi adószámmal rendelkező társaság részére, amely cég továbbértékesíti azokat Ausztráliába úgy, hogy a termékek közvetlenül Ausztráliába kerülnek kiszállításra. A fuvart a magyar társaság szervezi, annak díját nem ő fizeti, hanem a holland vagy az ausztrál cég. A magyar cég értékesítése ebben az esetben lehet adómentes értékesítés? Számviteli szempontból az értékesítése exportnak vagy közösségen belüli értékesítésnek minősül? Köszönettel: Kócs István
Egy magyar cég Szerbiában nyújt szolgáltatást, saját munkavállalóival. Áfa szempontjából ez export szolgáltatás és nem terheli áfafizetési kötelezettség? Ha ez a magyar cég bevon a tevékenységébe szerb társaságokat, akkor a szerb társaságok által a magyar cég részére benyújtott számlák import szolgáltatásnak tekinthetők? Az áfabevallásban a befizetendő és a visszaigényelhető áfa sorában is fel kell tüntetni? Hogyan kell számlázni a magyar cégnek, ha bejelentkezik Szerbiába adóalanynak?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi adóalany angol vevő részére értékesít árut. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Az angol vevő kérése, hogy a belföldi eladó az árut közvetlenül Kínába (vagy Hong-Kong-ba), tehát 3. országba szállítsa, tehát az ő vevője részére. A szállítási idő és költség optimalizálása érdekében ésszerű megoldás lenne, azonban az alábbi problémát veti fel: A belföldi adóalanynál ez exportnak minősül (nem közösségi értékesítés), az adómentes számlázás feltétele a Közösség területéről történő kiléptetés, mely tényt a vámhatóságnak kell igazolni. Az angol vevő viszont a saját értékesítési számlájával szeretné beléptetni Kínába az ő vevője felé, ami értelemszerűen eltér a belföldi eladó számlájától. Tehát az áru mellé nem lehetne számlát csatolni. Kérdésem, hogy kivitelezhető-e fenti ügylet az áfatörvénynek megfelelően? Köszönöm a segítségüket.
Száz százalékban exportra fog termelni az a 6,5 milliárd forintból felépülő, élő éticsigát feldolgozó és fagyasztott tésztatermékeket gyártó üzem, amelynek alapkövét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán tették le pénteken, olvasható a kormány honlapján.
2017 augusztusában a kivitel volumene 7,3, a behozatalé 9,5 százalékkal nőtt, az aktívum 101 millió euróval csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a kivitel volumene 7,7, a behozatalé 10 százalékkal emelkedett. 2017 első nyolc hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete 5,6 milliárd euró volt, jelentette a KSH..
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?
Összesen 13,5 milliárd forint támogatást nyert el 70 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének és termelékenységének erősítésére a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.
Moszkva gyanúsnak tartja, hogy az idén jelentősen nőtt az Oroszországba irányuló szerb zöldség- és gyümölcsexport. Felmerült, hogy Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzett be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, noha Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét – értesült a Politika című belgrádi napilap.
Júliusban az ipari termelői árak 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezzel tovább lassult az emelkedés üteme a júniusi 1,5 és a májusi 2,7 százalék után – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő! Magyar cég (eladó) termékértékesítést hajt végre egy német cég részére (vevő). A szállításban úgy állapodnak meg, hogy a német vevő egy magyarországi szállítmányozó cég ("A" fuvarozó) magyarországi telephelyére kéri leszállítani az árut, és őt bízza meg a termék kiszállításával EU-n kívüli szállítási címre, melyről nyilatkozik az eladó felé. A termék eladó telephelyéről történő kiszállítását eladó szervezi "A" fuvarozó telephelyére, egy szintén magyarországi szállítmányozó céggel ("B" fuvarozó). Eladónak hogyan kellene a számlát kiállítania vevő felé, ha eladónak egy olyan szállítólevél van a birtokában, ahol a terméket "A" fuvarozó cég magyarországon átvette? Ezen kívül eladónak egy nyilatkozata van, amelyben vevő nyilatkozik, hogy az "A" fuvarozót bízza meg a szállítás további lebonyolításával Magyarország és az EU-n kívüli szállítási cím között. Belföldi vagy exportértékesítésnek minősül az ügylet? Exportértékesítés esetén milyen tovább dokumentum beszerzése szükséges annak bizonyítására, hogy az ügylet megfelel az exportértékesítés és számlázás szabályainak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel