Moszkva gyanúsnak tartja, hogy az idén jelentősen nőtt az Oroszországba irányuló szerb zöldség- és gyümölcsexport. Felmerült, hogy Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzett be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, noha Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét – értesült a Politika című belgrádi napilap.
Júliusban az ipari termelői árak 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezzel tovább lassult az emelkedés üteme a júniusi 1,5 és a májusi 2,7 százalék után – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő! Magyar cég (eladó) termékértékesítést hajt végre egy német cég részére (vevő). A szállításban úgy állapodnak meg, hogy a német vevő egy magyarországi szállítmányozó cég ("A" fuvarozó) magyarországi telephelyére kéri leszállítani az árut, és őt bízza meg a termék kiszállításával EU-n kívüli szállítási címre, melyről nyilatkozik az eladó felé. A termék eladó telephelyéről történő kiszállítását eladó szervezi "A" fuvarozó telephelyére, egy szintén magyarországi szállítmányozó céggel ("B" fuvarozó). Eladónak hogyan kellene a számlát kiállítania vevő felé, ha eladónak egy olyan szállítólevél van a birtokában, ahol a terméket "A" fuvarozó cég magyarországon átvette? Ezen kívül eladónak egy nyilatkozata van, amelyben vevő nyilatkozik, hogy az "A" fuvarozót bízza meg a szállítás további lebonyolításával Magyarország és az EU-n kívüli szállítási cím között. Belföldi vagy exportértékesítésnek minősül az ügylet? Exportértékesítés esetén milyen tovább dokumentum beszerzése szükséges annak bizonyítására, hogy az ügylet megfelel az exportértékesítés és számlázás szabályainak?
Júniusban az ipari termelői árak összességében 1,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét a májusi 2,7 és az áprilisi 4,4 százalékos emelkedés után – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A brit kormány az EU-tagság megszűnése után is biztosítja a legszegényebb fejlődő gazdaságoknak a jelenlegi vámmentes hozzáférést a brit piachoz.
Magyarországi vállalkozás megrendelést kapott svájci adóalanytól, hogy Magyarországon a svájci haszongépjármű raktérburkolását végezze el. A magyar vállalkozás legyártja méretre a rétegelt lemezből a burkolatot és beszereli a svájci rendszámú haszongépjárműbe Magyarországon. Kérdés: export szolgáltatásnak minősül, vagy belföldi szolgáltatásnak?
Tisztelt Szakértő! Leendő ügyfelem Magyarországon csendes bort vásárolna és szállítana ki Németországba, és ott vendéglátó egységeknek értékesítené. Ehhez Magyarországon egy bt.-t kíván létrehozni. Kérdésem: a csendes bor forgalmazása milyen engedélyek, feltételek birtokában lehetséges? Az export, illetve a jövedéki termék miatt milyen plusz nyilvántartások és jelentések szükségesek? Ha kis mennyiségben szállítják (például 500 liter alatt) személygépkocsival, akkor is kell ekáerszámot kérni? A külföldi partnertől (vagy partnerről a német hatóság részéről) kell-e igazolás, hogy a jövedéki adót megfizette? Milyen külföldi jogszabállyal illene tisztában lenni, ami e tevékenységet még a magyar jogon kívül szabályozza? Kérem szíves válaszukat a teljes folyamatot illetően, annak érdekében, hogy jogszerűen lehessen egy kezdőnek is csinálni e különös, érdekes tevékenységet. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyarországról vásárol orosz vevő terméket, de a termék szállítását EU-n belül Lettországba kéri. A fuvart az orosz vevő szervezi és fizeti is. A kérdésem az lenne, hogy ez az értékesítés exportértékesítésnek vagy EU-s értékesítésnek számít? A számlán az orosz vevő nevét kell feltüntetni vagy a lett szállítási címet EU-s adószámmal? Illetve, hogy a 17A60 nyomtatványon fel kell-e tüntetni az értékesítést? Köszönettel: Karkus Gábor
Tisztelt Cím! Az alábbi ügyletek megoldásában kérnénk segítséget. Svájci cég által megrendelt termékeket szerződés szerint a belföldi gyártó EXW paritással saját raktárában minőségi és mennyiségi átvételt követően leszámlázta. A HU-tól a gyártást követő hónapban eész szállításokkal az alábbiak szerint szállították el. A HU gyártó a szállításban nem vett részt. Minden egyes alkalommal egy-egy harmadik országba többek között Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Svédországba és Angliába a végfelhasználó rendelte a fuvart és fogadta az árut. A belföldi adózó-gyártó nem tudhatta, hogy a megrendelő kinek, milyen célból rendeli a terméket. Üzleti titokként kezelték. A felsoroltakon kívül a svájci megrendelés egy része Izraelbe, Dubaiba, az USA-ba és Hong Kongba került a végfelhasználók fuvarszervezésével. A gyártott termékeket a belföldi adózó közvetlenül a megrendelőnek, a svájci partnernek számlázta le, export értékesítésként. A svájci partner csak CH adószámmal rendelkezik. Jogos volt-e az export számla kiállítása?
Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.
Ügyfelünk augusztusban állított ki számlát kínai partnerének termékértékesítésről. A termék tényleges kiszállítása a Közösség területéről decemberben valósult meg, tehát a számla kiállításától számított 90 napon túl, de 365 napon belül. Kérdésem: Melyik időpontra kell kiállítani az áfát tartalmazó számlát: a számla eredeti kiállításnak időpontjára (augusztus), vagy a számla kiállítását követő 91. napon? A decemberi szállítást követöen milyen módon kell korrigálni az előző pontban felszámított áfát?
Tisztelt Szakértő! Németországi vállalat magyarországi fióktelepeként működünk belföldön, és bérleti szolgáltatást nyújtunk, illetve – ritkán – terméket is értékesítünk. A kérdés az, hogy más EU-országból való partnereink részére történő készpénzes termékértékesítésnél hogyan tudjuk – vagy tudják ők – igazolni, hogy az áru elhagyja az országot? A választ előre is köszönöm.
Egyik cégem egy svájci székhelyű vállalkozással került kapcsolatba. Mennyi vámot kell fizetni, ha Magyarországról szeretnének Svájcba optikai mérőműszereket és azok alkatrészeit exportálni? (Fém és üveg alapanyagból készülnek.) Kell-e áfát fizetni a svájci cégnek fizetett licencdíj után? Ha a fejlesztési munkát Magyarországon végzik, de a svájci cég megrendelésére, akkor ez a fejlesztés leszámlázva exportnak minősül-e? Mivel kell igazolni, hogy ez export? Köszönettel: Kosztka Katalin
Tisztelt Szakértő! EU-s partnerünk (közösségi adószámmal rendelkezik) különféle terméket rendelne tőlünk. A megrendelt terméket az EU-s partnernek számláznánk és szállítanánk (EU-ba). Vevőnk ezt továbbértékesíti Kínába. Időnként előfordulna, hogy EU partnerünk kérésére a készterméket mi küldenék Kínába gyorspostával. Ilyenkor a fuvar megrendelését és a vámkezelést mi intéznénk az EU partnerünk megbízása, és az általa megadott vámérték alapján. Ilyenkor a fuvarköltséget - például késve teljesítés miatt - mi fizetnénk, ha a vevő küldte késve a megrendelést - akkor az EU vevő fizetné/továbbszámláznánk felé. A első esetben közösségen belüli termékértékesítésről beszélünk. A második esetben, milyen számlát kell kiállítanunk? A közösségi vevő részére, címére, de megjelölve, hogy az árut 3. országba szállították? Ilyen esetben ez adómentes export értékesítés? Ha a fuvardíjat továbbszámlázzuk, az áfatörvény hatályán kívüli szolgáltatás? Az áfabevallás mely sorában kell ezeket feltüntetni? Köszönöm válaszát
2016 augusztusában az ipari termelés volumene 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,5 százalékkal emelkedett – olvasható a KSH friss jelentésében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték