33 találat a(z) eszközbeszerzés cimkére
Támogatásból vásárolt eszköz értékcsökkenési leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Fiatalgazda_tamgepvasarlas_gep_va_iyq kapcsán lenne kérdésem. Az szja-törvény 11. számú mellékletének II. 7.pontja alapján az eszközbeszerzéshez felhasznált támogatási összeget az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A vásárolt eszközt milyen értékkel kell a nyilvántartásokba felvezetni? Mi lesz az értékcsökkenés alapja? Az üzembe helyezés évében mekkora összeget lehet leírni? Azt írta korábbi válaszában, hogy a támogatási összeggel csökkentett értéken kell felvinni az eszköz nyilvántartásba, ugyanakkor az értékcsökkenést a teljes összegre kell számolni. Az 5. számú melléklet II. 3. pontja alapján a nyilvántartást azokról az eszközökről is vezetni kell, melyek beszerzésére fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. Ez alapján én azt gondoltam, hogy a teljes beszerzési értéken veszem nyilvántartásba az eszközt, és az értékcsökkenést erre az összegre vetítve számolom a megfelelő leírási kulccsal. A támogatási összegnek megfelelő összeget értékcsökkenésként elszámolom az üzembe helyezéskor, az adott évre jutó értékcsökkenést pedig év végén. Ez így helyes? A korábbi traktoros példánál maradva, az üzembe helyezéskor gyakorlatilag elszámolásra kerül egy összegben több mint 5 évre jutó értékcsökkenés és még az üzembe helyezés évében időarányos évi értékcsökkenés is? Nagyon köszönöm válaszát!
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Támogatás kkv-knak új eszközök beszerzéséhez
Cikk
Február 20-ától pályázhatnak a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 4,5 milliárd forint keretösszegű eszközbeszerzési támogatásra – közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Kisvállalkozási beruházási kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné igénybe venni a tárgyban jelzett kedvezményt. Az szja-törvény 49/B paragrafus (12) bekezdése szerint kizárólag a tevékenység végzéséhez szükséges beruházásokra vehető igénybe a kedvezmény. Az idézett jogszabályhely feltétele még a korábban üzembe nem helyezett műszaki gépek berendezések esete. Ezt úgy kell értelmeznem, hogy csak új eszközök vásárlása esetén van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére? Válaszát előre is köszönöm: Moleszka
10 000 euro alatti eszközbeszerzés tagállamból gyakorlatban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tárgyi mentes cég netto 10 000 euró alatti tárgyi eszközt vásárolt az EU-ból. A tagállami áfakedvezményt kihasználandó, a kinti számla kiállítását és a fizetést is áfamentesen kértük. A számla netto kiállításához viszont az eladó kérte az EU-s adószámot, hivatkozva arra, hogy enélkül nem tudja a számlát netto, áfamentesen kiállítani. Igaz-e, hogy ha ezt megadtuk és rákerült a számlára, itthon áfabevallási és -fizetési kötelezettség keletkezett, független a kedvezménytől? Mi lett volna a helyes eljárás a gyakorlatban? Például a bruttóban kiállított, EU-s adószám megadása nélküli, netto 10 000 EUR alatti számlára is lehet érvényesíteni az áfamentes tagállami kedvezményt, és itthon kell visszaigényelni a már kifizetett áfát? Vagy meg lehet adni az EU-s adószámot, csak kérni kell, hogy az ne kerüljön fel a netto kiállítottt számlára? Köszönöm válaszát.
Eszközbeszerzés elszámolása zártvégű pénzügyi lízing esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Családi gazdálkodó, zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárol nagyértékű eszközt, melyet 2017-ben üzembe is helyez. A kizárólag üzleti célt szolgáló eszközt – adóköteles jövedelmének csökkentése érdekében – szeretné egyösszegben költségként elszámolni a 2017. évről benyújtandó adóbevallásában. Megteheti ezt zártvégű pénzügyi lízing esetén is? Bizonytalan vagyok amiatt, hogy ugyan az eszköz teljes bekerülési értékét leszámlázta a lízingbeadó, de ennek a számlának a pénzügyi rendezése a lízingszerződés szerinti ütemezésben történik meg három év alatt. Egyszeres könyvelésben akkor számolunk el költséget, amikor a számla pénzügyileg rendezve van. Az eszköz egyösszegű költségelszámolásának feltétele a számla tárgyévben történő teljes pénzügyi rendezése? Válaszát előre is köszönöm.
NAV-vizsgálat
Kérdés
Egy cégnél („A Kft.”) 2016-ban NAV-ellenőrzés volt. „A Kft.” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem „A Kft.” használta, hanem egy másik cég, „B Kft.”. Mivel a pályázati feltétel szerint három évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, „A Kft.” az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat „B Kft.” felé. „A Kft.” elszámolta az eszközök értékcsökkenését (T 57– K 139) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt (T483 – K 96). A NAV megállapítása, hogy „A Kft.”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, amelyeket „B Kft.” használt, és „A Kft.” nem számlázott ki díjat az eszközök gépek használatáért „B Kft.”-nek, el kellett volna határolnia. „A Kft.” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. A NAV a fentiek miatt társaságiadó-hiányt állapított meg, amelyet „A Kft.” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, „A Kft.” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta a kifogásolt értékcsökkenést (T 39 – K 57), a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 – K 483), és 2016-ban háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a 3 év eltelik, így „A Kft.” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján. Helyesen járt el "A Kft."? Köszönettel: Négyökrűné
Kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérnék Önöktől állásfoglalást. Egy szigetvári székhelyű társaság 29 millió forint értékben hajtott végre beruházást. A beszerzett eszközök új, eddig még használatba nem vett termelő gépek. A beruházáshoz GINOP pályázat keretében 70%-os regionális támogatást kapott, a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján. A támogatás folyósítása 2016. évben 50%-os mértékben valósult meg. A cég adózás előtti eredménye 39 millió forint. A kérdésem az, hogy igénybe veheti-e a társaság a beszerzett új eszközök alapján a tao-törvény 7. § zs) pontja szerinti kisvállalkozói kedvezményt 15 millió forint értékben? A társaság a tao-törvény 7. § zs) pontjában előírt minden feltételnek megfelel. Állásfoglalásukat előre is köszönöm! Szigetvár, 2017.05.05. Tisztelettel Csatlós Anikó
Családi gazdálkodó, közös őstermelés értékcsökkenés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő Közös őstermelés alatt gazdálkodó év közben bővülő taggal, illetve az év második felétől családi gazdálkodásban működő és újabb taggal gyarapodó őstermelő hogyan számolhatja el a kizárólag üzleti célt szolgáló, év közben beszerzett tárgyi eszközét egyösszegű értékcsökkenésben? Hogyan osztom fel az eszközértéket: a belépő tagokat és az eszközbeszerzés dátumát figyelembe véve, vagy kizárólag az év végén meglévő tagok számával osztom?
Eszközbeszerzés – nyílt végű lízing
Kérdés
Egy mezőgazdasági munkagépet, tehát nem járművet szeretnénk nyíltvégű lízing keretében használni, majd maradványértéken megvásárolni. A NAV ügyfélszolgálata két egymástól távoli régióját is felhívtam arra vonatkozóan, hogy egyéni vállalkozóként a lízingdíjait, hogyan kell a könyvelésemben szerpeltetni, hogyan tudom azt elszámolni. Azt a válasz kaptam, hogy az a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nem teszi lehetővé a lízing elszámolását, amennyiben 1997 után kötött erre vonatkozóan szerződést. Az szja-törvényben szerepelnek a lízing elszámolásának szabályai, a 3. paragrafus amely fogalommeghatározásokat sorol fel a 47. pontjában az alábbiak szerint meghatározza a lízing fogalmát "47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít." A fenti megfogalmazás szerint csak az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződések minősülnek lízingnek, és csak ezekre alkalmazhatók a törvényben egyébként megfogalmazott lízingre vonatkozó szabályok? Bárki, aki ezen időpont után kötött lízingszerződést, az nem minősül lízingnek, és ezért nem is alkalmazhatja a törvényben meghatározott elszámolási szabályokat?
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
Egyéni vállalkozó 2015. évben megvásárolt üzemi célú tárgyi eszköz beszerzésére felhasználja a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot. Jogszerű-e, ha ebben az évben a 16 százalékos osztalékadó alapját ennek az eszköznek a nettó értékével csökkenti? Az eszköz értékcsökkenésének összegét a következő években természetesen nem számolja el költségként, mivel a fejlesztési tartalék feloldásakor az értékcsökkenés összegét elszámoltnak kell tekinteni.
Szánt a traktor, dübörög az eke, kedvezményezett-e?
Cikk
Mezőgazdasági kft. (Teáor 0220) igénybe veheti-e az új eszközeire a társaságiadó-kedvezményt? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Közös eszközbeszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény helyes elszámolásában szeretném a segítségét kérni. Adott két bt., melyek egészségügyi szolgáltatást végeznek. Közösen (50-50 százalékos arányban) szeretnének beszerezni egy orvosi műszert, hogy aztán azt felváltva üzemeltessék rendelési időben. Melyik bt. mutatja ki a könyvében? Hogyan történik az elszámolás? Hogyan kell szerződniük a szállítóval? Vagy van egyéb specialitása is a dolognak? Köszönettel István
Vállalkozó mentori díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó pályázott eszközbeszerzésre és fiatal munkavállaló alkalmazására, ahol saját magának 35 790 forint mentori díjat kell kifizetnie, ami járulékköteles lesz, és ezekről az összegekről is el kell számolni. A 1558-as bevallást nem fogadták el. Kérdésem a következő:hogyan lehet a mentori díjat számfejteni? Kell-e valami szerződést írni hozzá? Válaszukat előre is köszönöm: Tündi
Eszközbeszerzéshez kapcsolódó támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság eszköz beszerzéséhez kapott támogatást, amit halasztott bevételként elhatároltam. A feloldást az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan könyvelném, de nem tudom, hogy, ha maradványérték is van megállapítva, akkor az arányt mihez kell viszonyítani. Az értékcsökkenés összegét az eszköz bekerülési értéke mínusz a maradványértékhez viszonyítom, vagy az értékcsökkenés összegét a teljes bekerülési értékhez? Mert az utóbbi esetben az elhatárolt támogatás nem fut ki nullára, csak, ha egyszer ki lesz vezetve az eszköz. Legyen szíves példával levezetni az elhatárolás feloldásának mértékét, ha az eszközt nem írjuk le nullára az évek során, mert maradványértéket állapítottunk meg. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
