Újabb kategóriákban adhatják be pályázataikat szerdától a kistelepülési helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek és civil szervezetek a Magyar falu programban – tudatta a Miniszterelnökség.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 25 milliárd forintos keretösszeggel, határon átnyúló fejlesztési pályázatot hirdet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Kérem az alábbiakban leírt gazdasági eseménnyel kapcsolatos iránymutatásukat! Külföldi tulajdonú termelő vállalat vagyunk, anyavállalatunk EU-tagország. Nemzetközi projekt keretében tárgyi eszközöket szereztünk be Magyarországon, amely eszközök az anyavállalatunk tulajdonában lennének, de ténylegesen mi használnánk az eszközöket, tehát fizikailag nem lépne ki az országból az eszköz. Alapesetben a beszállítók akiktől az eszközöket beszerezzük, közvetlenül az anyacégünknek számláznak. Egy kivételes eset történt, ahol mi kaptuk a számlát, annak áfáját levontuk, és szeretnénk továbbszámlázni az anyavállalatunk felé. Jól gondolom, hogy ezeket az eszközöket a magyar áfát felszámolva kell továbbszámláznunk az anyavállalatunk felé, mivel nem hagyja el az országot az áru? Anyavállaltunk rendelkezik érvényes magyar adószámmal, nyilatkoznia kell esetleg, hogy a fenti ügyletben a magyar adószámára kéri a számlát? (Alapesetben közösségi mentes értékesítés relációban vagyunk egymással, azaz a késztermékeinket adjuk el számukra, a közösségi értékesítés feltételei érvényesülése mellett.) Van-e esetleg abban kockázat, hogy ezek az eszközök nincsenek a mi tulajdonunkban, de mi használjuk őket, viszont az eszközök az anyavállalatunk könyveiben jelennek meg?
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Fiatalgazda_tamgepvasarlas_gep_va_iyq kapcsán lenne kérdésem. Az szja-törvény 11. számú mellékletének II. 7.pontja alapján az eszközbeszerzéshez felhasznált támogatási összeget az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A vásárolt eszközt milyen értékkel kell a nyilvántartásokba felvezetni? Mi lesz az értékcsökkenés alapja? Az üzembe helyezés évében mekkora összeget lehet leírni? Azt írta korábbi válaszában, hogy a támogatási összeggel csökkentett értéken kell felvinni az eszköz nyilvántartásba, ugyanakkor az értékcsökkenést a teljes összegre kell számolni. Az 5. számú melléklet II. 3. pontja alapján a nyilvántartást azokról az eszközökről is vezetni kell, melyek beszerzésére fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. Ez alapján én azt gondoltam, hogy a teljes beszerzési értéken veszem nyilvántartásba az eszközt, és az értékcsökkenést erre az összegre vetítve számolom a megfelelő leírási kulccsal. A támogatási összegnek megfelelő összeget értékcsökkenésként elszámolom az üzembe helyezéskor, az adott évre jutó értékcsökkenést pedig év végén. Ez így helyes? A korábbi traktoros példánál maradva, az üzembe helyezéskor gyakorlatilag elszámolásra kerül egy összegben több mint 5 évre jutó értékcsökkenés és még az üzembe helyezés évében időarányos évi értékcsökkenés is? Nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Február 20-ától pályázhatnak a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 4,5 milliárd forint keretösszegű eszközbeszerzési támogatásra – közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretné igénybe venni a tárgyban jelzett kedvezményt. Az szja-törvény 49/B paragrafus (12) bekezdése szerint kizárólag a tevékenység végzéséhez szükséges beruházásokra vehető igénybe a kedvezmény. Az idézett jogszabályhely feltétele még a korábban üzembe nem helyezett műszaki gépek berendezések esete. Ezt úgy kell értelmeznem, hogy csak új eszközök vásárlása esetén van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére? Válaszát előre is köszönöm: Moleszka
Tisztelt Szakértő! Tárgyi mentes cég netto 10 000 euró alatti tárgyi eszközt vásárolt az EU-ból. A tagállami áfakedvezményt kihasználandó, a kinti számla kiállítását és a fizetést is áfamentesen kértük. A számla netto kiállításához viszont az eladó kérte az EU-s adószámot, hivatkozva arra, hogy enélkül nem tudja a számlát netto, áfamentesen kiállítani. Igaz-e, hogy ha ezt megadtuk és rákerült a számlára, itthon áfabevallási és -fizetési kötelezettség keletkezett, független a kedvezménytől? Mi lett volna a helyes eljárás a gyakorlatban? Például a bruttóban kiállított, EU-s adószám megadása nélküli, netto 10 000 EUR alatti számlára is lehet érvényesíteni az áfamentes tagállami kedvezményt, és itthon kell visszaigényelni a már kifizetett áfát? Vagy meg lehet adni az EU-s adószámot, csak kérni kell, hogy az ne kerüljön fel a netto kiállítottt számlára? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Családi gazdálkodó, zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárol nagyértékű eszközt, melyet 2017-ben üzembe is helyez. A kizárólag üzleti célt szolgáló eszközt – adóköteles jövedelmének csökkentése érdekében – szeretné egyösszegben költségként elszámolni a 2017. évről benyújtandó adóbevallásában. Megteheti ezt zártvégű pénzügyi lízing esetén is? Bizonytalan vagyok amiatt, hogy ugyan az eszköz teljes bekerülési értékét leszámlázta a lízingbeadó, de ennek a számlának a pénzügyi rendezése a lízingszerződés szerinti ütemezésben történik meg három év alatt. Egyszeres könyvelésben akkor számolunk el költséget, amikor a számla pénzügyileg rendezve van. Az eszköz egyösszegű költségelszámolásának feltétele a számla tárgyévben történő teljes pénzügyi rendezése? Válaszát előre is köszönöm.
Egy cégnél („A Kft.”) 2016-ban NAV-ellenőrzés volt. „A Kft.” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem „A Kft.” használta, hanem egy másik cég, „B Kft.”. Mivel a pályázati feltétel szerint három évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, „A Kft.” az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat „B Kft.” felé. „A Kft.” elszámolta az eszközök értékcsökkenését (T 57– K 139) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt (T483 – K 96). A NAV megállapítása, hogy „A Kft.”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, amelyeket „B Kft.” használt, és „A Kft.” nem számlázott ki díjat az eszközök gépek használatáért „B Kft.”-nek, el kellett volna határolnia. „A Kft.” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. A NAV a fentiek miatt társaságiadó-hiányt állapított meg, amelyet „A Kft.” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, „A Kft.” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta a kifogásolt értékcsökkenést (T 39 – K 57), a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 – K 483), és 2016-ban háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a 3 év eltelik, így „A Kft.” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján. Helyesen járt el "A Kft."? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérnék Önöktől állásfoglalást. Egy szigetvári székhelyű társaság 29 millió forint értékben hajtott végre beruházást. A beszerzett eszközök új, eddig még használatba nem vett termelő gépek. A beruházáshoz GINOP pályázat keretében 70%-os regionális támogatást kapott, a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján. A támogatás folyósítása 2016. évben 50%-os mértékben valósult meg. A cég adózás előtti eredménye 39 millió forint. A kérdésem az, hogy igénybe veheti-e a társaság a beszerzett új eszközök alapján a tao-törvény 7. § zs) pontja szerinti kisvállalkozói kedvezményt 15 millió forint értékben? A társaság a tao-törvény 7. § zs) pontjában előírt minden feltételnek megfelel. Állásfoglalásukat előre is köszönöm! Szigetvár, 2017.05.05. Tisztelettel Csatlós Anikó
Tisztelt Szakértő Közös őstermelés alatt gazdálkodó év közben bővülő taggal, illetve az év második felétől családi gazdálkodásban működő és újabb taggal gyarapodó őstermelő hogyan számolhatja el a kizárólag üzleti célt szolgáló, év közben beszerzett tárgyi eszközét egyösszegű értékcsökkenésben? Hogyan osztom fel az eszközértéket: a belépő tagokat és az eszközbeszerzés dátumát figyelembe véve, vagy kizárólag az év végén meglévő tagok számával osztom?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték