71 találat a(z) engedményezés cimkére

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" egyéni vállalkozó" B " egyéni vállalkozó fennálló tartozását engedményezéssel kiegyenlíti "D" Kft. felé. Az egyéni vállalkozónál (mint tudjuk, pénzügyi szemlélettel könyvel) ebben az esetben a kiegyenlített anyagköltség mely időpontban kerülhet elszámolásra? Engedményezéskor "D" Kft. felé, vagy amikor "B" kifizeti "A" egyéni vállalkozónak?

Beruházásra adott előleg és foglaló engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben leírtakhoz kérem szíves segítségét. A társaság főtevékenysége ingatlan-bérbeadás. Előszerződést kötött további kettő lakóingatlan megvásárlására, azok előlegeit és foglalóit 5% áfával kifizette. Sajnálatos egészségügyi probléma miatt a két lakást, amelyre az előlegkifizetés történt, már nem kívánja megvásárolni a társaság, hanem szeretné átadni azokat egy kapcsolt vállalkozás részére. Kérdés 1: Ha a társaság engedményezi a fenti követeléseket a kapcsolt vállalkozás részére, hogyan kell kezelni az áfát? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Helyesen járunk-e el, ha a követelések már visszaigényelt áfáját (5%) az eredeti összegben rendezzük a NAV felé? Kérdés 2: Társasági adóban a teljes összeg után kell-e megfizetni az engedményezőnek a taót, vagy adóalap-növelő tétel? Köszönettel: Perger Gitta Gallys Invest Kft.

Engedményezés áfa és kata szempontjából Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelünk katás, és pénzforgalmi áfát választott. Kiállított a 2019-es év során egy számlát, melyet nem fizetett ki a vevője, ezért ő egy engedményezési szerződéssel értékesítette harmadik félnek ezt a követelést. A követelés összege viszont a harmadik féltől nem folyt be a 2019-es év végéig. Kérdésem az, hogy áfa szempontjából mikor áll be a fizetési kötelezettség, illetve kata szempontjából mikor számít megszerzettnek a bevétel. Az engedményezés ellenértéke kevesebb, mint a kiállított számla összege. Melyik összeggel kell számolni az áfában és a katában?

Lakástakarékpénztári kifizetés engedményezése Kérdés

A lejárt lakástakarékpénztári kifizetést felvettem felújításra, de végül nagykorú gyermekem lakásvásárlására adtam oda. Adó-, illeték- vagy más fizetési kötelezettséggel jár-e a részére ez az engedményezés?

Szja és szocho tagi kölcsön engedményezése esetén Cikk

Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron értékesíti, ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, ha az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megnőtt törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Tagi kölcsön engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.

Osztalékfizetés a cég nagyanyjának Cikk

Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Engedményezési szerződés alapján „A” társaság mint engedményező a „B” társasággal szembeni vállalkozóidíj-követelésének egy részét „C” társaságra engedményezte, „B” társaság a vállalkozói díj egy részét közvetlenül „C”-nek utalta. Mi lesz a fenti engedményezés helyes könyvelése a „B” társaságnál? Segítő válaszát köszönöm!

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várok választ, kontírozással kiegészítve. Egy egyéni vállalkozó ellen végrehajtási eljárást indítottak 33 millió forint erejéig. Ezt megvásárolta egy társaság, amely továbbadta egy harmadik félnek engedményezéssel, adásvétel jogcímen 7,3 millió forintért. Ennek az utóbbinak a könyveléséhez kérném a segítségüket. Köszönettel és üdvözlettel: SzA

Engedményezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Kereskedelmi tevékenységet folytató cég árut vásárol, harmadik cég engedményezéssel fizeti ki a tartozást. Vevői oldalról hogyan kell helyesen könyvelni a beszerzés kifizetését? Engedményezéssel történő fizetés esetén kérjük a kontírozás levezetését. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: THI

Vevő követelés engedményezés biztosító részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel

Eltérés engedményezésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Irodánk átvette egy cég könyvelését 2018.01.01-től. Megkaptuk a nyitó főkönyvi kivonatot, a nyitó szállító-vevő listát, mindent. Ügyvezető e-mailben küldött egy engedményezési szerződést még 2018.12.30-ai időponttal, melyben a kft. egyik vevőjének követelését beszámították a kft. egyik szállítója felé fennálló tartozásba. Ahogy egyenlítettem ki a felsorolásban lévő számlákat, kiderült, hogy jóval többről szól az engedményezés, mint amennyi a szállító felé fennálló tartozás. Olyan, mintha túlkompenzálás történt volna. Valószínűleg valamikor kimaradhatott a kft. könyveléséből néhány számla. 2012-ig egyeztettük, addig biztos, hogy minden számla bekerült a könyvekbe, előtte történhetett valami, mert a 2012-es nyitó tartozásnál már nem egyezünk. De azok az iratok már nincsenek meg. Ön szerint helyesen tesszük, ha erről jegyzőkönyvet írunk, majd az eredménytartalékkal szemben könyveljük ezt az összeget? Hiszen nem tudom, melyik évet érinti. A cég egyébként mikrogazdálkodói beszámolót készít. Vagy mindenképpen szükséges a 3 oszlopos beszámoló? Válaszát köszönöm!

Követelésengedményezés adózvonzata Kérdés

Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?

Követeléskötelezettség engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértők! A cég kölcsönt nyújtott 2016.09.12-én B cégnek. A cég kölcsönt kapott 2016.09.12-én C cégtől, egyező összegben. A lejárat mindkét esetben 2017.12.31-e volt. Senki nem fizetett senkinek. 2018.11.29-én született egy engedményezési szerződés, amelyben A cég az engedményző, C cég az engedményes. Tehát A cég követelését C-re engedményezi. C cég a követelés ellenértékét beszámítja a követelés ellénértékébe, egymással szemben beszámítják, így senki nem tartozik senkinek. 2016-tól elhatároltuk a járó és a fizetendő kamatot is. Mivel nem fizetett senki, így késedelmi kamat is jár, és fizetni is kell. Az lenne a kérdésem, hogy kell kontírozni a fenti eseményeket? Mi így képzeljük: Követelés. Könyv szerinti értéke T3631: 63 354 eFt, Járó kamat: T3631-K974 1837 eFt, elhatárolt kamat feloldása: T974-K3911: 1837 eFt, Járó késedelmi pótlék: T3631-K9674: 4784 eFt. (Mi lesz ezzel az egyéb bevétellel?) Kötelezettség: K4511: 63 354 eFt Fizetendő kamat: T874-K4511: 1837 eFt elhatárolás feloldása: T4812-K874: 1837 eFt késedelmi kamat: T8675_K4511: 4784 eFt (Itt is ugyanaz a kérdés, mint a járó késedelmi kamatnál). Illetőleg kell-e könyvelni az engedményezést T8695-K3631 és T4511-K9695? Vagy elég egy átvezetési számlán keresztül összevezetni a követelést a kötelezettséggel? Válaszukat előre is köszönöm.

Engedményezés, beszámítás számvitele Kérdés

’A’ és ’B’ Kft. kapcsolt vállalkozások. Mindkét cégben ugyanaz a tulajdonos magánszemély van 100 százalékban. Mindkét cégnél magas pénztárállomány és az állandó finanszírozási probléma. A következőképpen szeretnék megoldani a fenti problémákat (Kiegészítés: mindkét cégnél korábbról született már osztalék döntés) ’A’-ban osztalékot fizetnek nettó 12 750 ezer Ft értékben, így a pénztárállomány ezzel csökken, maradna további 7 250 ezer Ft a pénztárban. ’B’-ben osztalékot fizetnek nettó 19 125 ezer Ft értékben, de miután a pénztárban csak 12 millió Ft a fedezet, ezért a magánszemély a különbözetet átruházza és engedményezi, azaz az osztalék hiányzó 7 125 ezer Ft-t a ’B’ cég helyett ’A’- ból veszi fel. Korábban a ’B’ cég 7 125 ezer Ft kölcsönt adott ’A’ cég számára. Az osztalékfizetés engedményezésnél ezt a kölcsönt beszámítják. Jól gondolom-e, hogy az osztalékfizetésnél az engedményezést B: egyéb bevétel/ A: egyéb ráfordítással szemben, a hitel beszámítást pedig fordítva B: egyéb ráfordítás/ A: egyéb bevétellel szemben kell könyvelni? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Végrehajtói letiltás mértéke?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaviszony megszüntetése GYED alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close