73 találat a(z) ehofizetés cimkére
Őstermelő ehója munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállása (munkaviszonya) mellett mezőgazdasági őstermelő tevékenységet folytató éves bevétele 5 millió forint, jövedelme 3 millió forint. Őstermelésből szerzett jövedelme után szja-fizetési kötelezettség mellett, 27 százalékos eho fizetésére kötelezett (?). A 1453-as bevallás kitöltési útmutatója szerint: „A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű eho alapját csökkenti 2014. évben a Tbj. 30/A §-a alapján megállapított járulékalapjával. Azaz a biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos eho alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő eho alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos ehoalap megállapításakor a jövedelem összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását követően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. Fenti esetben az őstermelő nem őstermelőként, hanem munkavállalóként biztosított. Munkaviszonyában (körülbelül 3 millió forint jövedelme után) megfizeti a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (ez körülbelül 210 ezer forint). Hogyan alakul az ehofizetési kötelezettség (számszerűen)? Figyelembe vehető-e a munkavállalóként befizetett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, ha igen, az ehoalap vagy az eho összegének számításánál? Ha így nem csökkenthető az eho összege, van-e rá más lehetőség? Válaszukat köszönöm!
Üzembentartói jog átruházásából származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ellenérték fejében átruházná gépjárműve üzembentartói jogát saját kft.-je részére. Kérdés: magánszemélynél milyen bevételnek minősül (összevonandó vagy elkülönült)? Az szja-n kívül terheli-e eho (14 vagy 27 %)? A kft.-nek – kifizetői minőségben – kell-e levonni a jövedelmadót és ehót, vagy ez a magánszemély bevallási és befizetési kötelezettsége az éves személyijövedelemadó-bevallásában? Köszönöm.
Külföldön biztosított személy jövedelme utáni eho
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi
Nyugdíjas igazságügyi szakértő ehofizetése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Öregségi nyugdíjasként és adószámos magánszemélyként igazságügyi szakértői tevékenységet végzek, számlaadási kötelezettséggel. Más jövedelmem nincs. A kifizető egyrészt rendőrkapitányság, másrészt bíróságok. Utóbbiak a peres felek által letétbe helyezett összegeket fizetik ki a számlám ellenértékeként. A kifizetők nem kértek nyilatkozatot tőlem, illetve nem is vontak le semmit a kifizetéskor. Kérdésem: Milyen százalékos ehót kell fizetnem, 14 vagy 27 százalékosat? Köszönettel kérem – a lehetőségekhez képest – gyors válaszukat. Tisztelettel!
Felhasználási szerződés: így kell adót és járulékot fizetni
Cikk
Gyakran felvetődik a kérdés, milyen adózási szabályok vonatkoznak a felhasználási szerződésekre. A válasz azért sem egyszerű, mert nem egyértelműek az erre vonatkozó törvényi rendelkezések. Cikkünkben a Nemzetgazdasági Minisztérium által képviselt álláspontot mutatjuk be.
2014. évi adóbevallás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kolléga visszaváltotta a részvényét. Ilyen papírt kapott: "Összevont Igazolás, Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemigazolás", 2015. 02. 09-én állították ki (2014.01.01-től 2014.12.31-ig tartó időszakra). Nyereség összesen: 69.687,- Adóalapot csökkentő járulékos költségek: 4.560,- Számított adóalap: 65.127,- Normál, 8 órás munkahelye van, beosztott. (Munkáltatótól megkapta az M30-as igazolást.) Hogyan kell kitölteni az adóbevallását, melyik sorba, mit kell írni? Kell-e szja-n kívül ehót is fizetni? Előre is köszönöm a választ.
Szja-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló kapott egy járulékigazolást, amely tartalmazza az éves levont, illetve megfizetett járulékokat, s azon százalékos eho címén nulla szerepel. A munkáltató elvileg a cafetériakereten felül adott a munkavállalónak x forint magánnyugdíj-pénztári hozzájárulást, ami a magánnyugdíj-pénztár igazolása szerint ez munkáltatói befizetés és nem adomány. Ebben az esetben a munkavállalónak be kell-e vallania azt az szja-bevallásban? Illetve jól gondolom, hogy a munkáltatónak ez szja- és ehokötelezettséget eredményez, vagy van olyan lehetőség, mely szerint a munkavállalónak kell megfizetnie az szja-t és az ehót (az adomány lehetőségén kívül)? Várom mielőbbi válaszát.
Külföldi magánszemélynek fizetett osztalék utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy magyar zrt. osztalékot fizetne év végén a 2014. évi nyereség után külföldi magánszemély részvényesének. Kell-e levonni tőle adót vagy ehót? Adózik-e Magyarországon, hogyha ő egyébként nem kötődik Magyarországhoz, nem él itt életvitelszerűen, nincs adóazonosítója, se TAJ-száma? Be kell-e őt vallani a 08-as bevalláson? Várom válaszát. Köszönettel.
Pótbefizetés osztalék-követelés átadásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.
Osztalékelőleg ehója
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! 2014. évben osztalékelőleget fizetett a bt. a magánszemély tagoknak, akik 2015. 03. 30-án elfogadták a 2014. évi mérlegbeszámolót a tagok, és meghatározták az osztalékot (ugyanannyit, mint amennyi az osztalékelőleg volt). Kérdésem az eho megfizetésére vonatkozik. Az szja-bevallással együtt 2016. 05. 20-áig kell csak megfizetnie a magánszemélynek, és akkor kell bevallania is, gondolom a magánszemélynek a saját bankszámlaszámáról kell elutalni? Vagy 2015. 04. 12-iég kell előlegként megfizetni? Köszönöm.
Üzletrész-értékesítés piaci ár felett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-üzletrészt ad el egy másik kft.-nek. A vételár meghaladja a piaci értéket. Kérdésünk, hogy a piaci értéket meghaladó vételárrész után fizetendő 27 százalék eho a kifizető társaságot terheli-e, vagy azt a magánszemélynek fizetendő vételárból (szerzési értékkel csökkentve) kell levonnia a kifizetőnek? Válaszukat köszönjük.
Magánszemély által nyújtott kölcsön II.
Kérdés
A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: A kifizetőnek mikor kell az adót levonni? A részletek visszafizetésekor (nem tudjuk a tőkét és kamatot a részleteknél elkülöníteni), vagy év végén egy összegben? 14 százalékos ehót is le kell vonni? Továbbá: a társaságnak van-e a kifizetett kamattal kapcsolatban adóalap-növelő vagy -csökkentő tétele?
Dolgozói részvényvásárlási program
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi tulajdonban lévő, hazai vállalkozás anyacége lehetőséget kínál a magyar cég dolgozóinak arra, hogy kedvezményes áron vásároljanak a külföldi anyacég részvényeiből. A kedvezményes árú részvényvásárlással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. A piaci ár és a tényleges vételár különbözete egyéb jövedelemként, 16 százalékkal adózik? Az adó alapját nem kell korrigálni? 2. Mivel a külföldi anyacég nem kifizető, a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni az 1. pont szerinti jövedelem után a 27 százalékos ehót? 3. Ha a magánszemély fizeti meg a 27 százalékos ehót, akkor az szja alapja a jövedelem 78 százaléka (Szja tv. 29. §), vagy a teljes különbözet után kell szja-t fizetni? 4. Van-e a tranzakciónak egyéb adó-, járulék- vagy illetékvonzata? Köszönettel: Somogyi Péter
Katás cégből kivett jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi bt.-nk kata alá jelentkezett be 2014. évre. A 2013. évi nyereséget a szokásos osztalékként nem tudtuk kivenni, mert a 1371 nyomtatvány 06 lapja a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalékban lévő összeggel összevonva adóztatta le, mint osztalékot kiváltó adót! Ehót és szja-t a tagoktól nem vontunk le, a klasszikus osztalékszámfejtést nem tudtuk értelmezni. Az osztalékot a mai napig nem vettük ki a bt.-ből. Kérdéseim: Az ehót mikor, és hogyan kellett volna megfizetni? A tagok mit valljanak be a 1453-as szja-bevallásukban? A bt. beltagja és egy kültag személyesen közreműködik, tehát fizetjük a tételes adót a bejelentett "kisadózók" után. A bt. második kültagja személyesen nem működik közre, nem jelentettük be "kisadózónak". A 2014. évi működés teljes évben katás. Osztalék nem értelmezhető, de mikor, és mit vehetünk ki jövedelemként? Hogyan kell megállapítani a jövedelmünket a bt.-ből? Ha nincs osztalék, kell-e a nem személyesen közreműködő tulajdonosnak is jövedelmet juttatni a tulajdoni része után? Taggyűlés dönthet úgy, hogy csak a dolgozó tagok kapnak a jövedelemből? Köszönettel: KM
Osztalék – eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
