A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; de mértékük és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén.
2013. 04. hónapban a vállalkozás 2012. évi eredménye után 5 millió forint osztalékot fizet ki nyugdíjas társas vállalkozójának. A vállalkozás levonja a 16 százalékos forrásadót. Az eho levonásánál figyelembe veszi a magánszemély igazolása alapján 2012. évben már levont ingatlan-bérbeadás utáni 14 százalék ehót, 151 200 forintot, valamint a 2012. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot, 76 680 forintot. A levonások után kifizet 3 972 120 forintot (5 000 000 – 800 000 - 227 880). Kérdésem: helyes volt-e ez a számítás? A 2013. évi szja-bevallás – ahol szerepel az 5 millió forintos osztalékkifizetés – a 09-es lapjának kitöltésénél melyik évi igazolást kell figyelembe venni, a 2012. évit, vagy a 2013. évit, mivel az osztalékot a 2012. évi eredmény után fizették? Válaszukat köszönöm. Lengyel Irén
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a magánszemély osztalékból származó jövedelméből a kifizető le kell, hogy vonja a 14 százalékos ehót is 450 000 forintig. A 2013. évre kapott igazolás szerint az OTP- és Mtelekom-részvények után járó osztalékból nem vonta le az értékpapírszámla-vezető az ehót. Kérdés: ebben az esetben a magánszemélynek fel kell tüntetnie az adóbevallásában, és meg kell fizetnie ezt az ehót? Köszönettel.
Családi gazdaságunkban 4 felnőtt van. Hármunknál az összevont jövedelemben őstermelői jövedelem is szerepel, 100 ezer forintig az őstermelői kedvezményt igénybe tudjuk venni, tehát adót nem kell fizetni, de százalékos egészségügyi hozzájárulást ennek ellenére kell? Családtagjaim közül biztosított őstermelő is van. Az ő bevallásánál hogyan kell figyelembe venni az őstermelői jövedelmet és a fizetendő adót, illetve ehót? Negyedévente a bevétel 20 százaléka után fizeti a 14 százalékos ehót. A bevételünk 8 millió forint alatt van egy főre számítva. Kérem sürgős válaszát. Köszönettel: Nagy Sándorné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a 1353-as bevallással kapcsolatos: 35. sor. Közös őstermelői igazolvány 3 fővel. 1. fő: apa, aki 2013-ban 50 ezer forint ehót fizetett. 2. fő, a fia, aki 2x125 ezer forintot. 2013-ban még költségként elszámolható az eho. A törvényt úgy olvasom, hogy a költségeiket annyi felé kell osztani, ahányan vannak . Ebben az esetben például az apa bevallásában: 35. sor "a" oszlop 50 ezer forint, "b" oszlop ((50e+125e+125e):3)=100 eFt? Vagy "a" oszlop 50 ezer forint, és a "b" oszlopban is csak 50 ezer forint számolható el? Megteheti-e azt, hogy 2013-ra nem minden tárgyi eszközére számol el értékcsökkenést? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Magánszemély ingatlanát bérbe adja havi 120 ezer forintért (bérleti díj+ rezsiköltség). Tételes költségelszámolást választott, így a bevétel 50 százaléka a költség. Kérdésem az, hogy az éves kiszámlázott 1 millió 440 ezer forint kell az ehót megfizetni, vagy nem keletkezik ehofizetési kötelezettség, mivel a költségekkel csökkentett jövedelem 720 ezer forint? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Cégünk a Ptk. változása miatt vezetői felelősségbiztosítás kötését határozta el. A biztosítás nagyon széleskörű, nem egy vezetőre vonatkozik, hanem a cégnél a biztosítás időtartama alatt hozott bármely vezetői döntésből adódó kártérítési ügyre, akkor is, ha a biztosítás időtartama már lejárt, és a biztosítás fennállása során korábbi döntésekből származó, akkor bejelentett igényekre is. Például 2014-re megkötjük a biztosítást, akkor az ez évi döntésekkel kapcsolatos igényekre, azok későbbi bejelentése esetén is vonatkozik, valamint kiterjed a 2014. folyamán bejelentett korábbi döntésekre vonatkozó igényekre is. A biztosítás nem csak a kártérítést fedezi, hanem a szakértőket, perköltségeket is. Mivel tehát a biztosítás nem köthető konkrét személyhez, véleményem szerint nem lehet összevonandó jövedelem. A biztosítás kockázati, a céget is biztosítja, hiszen egyetemleges felelősség terheli a cég károkozásáért a céget magát és a cég vezetőit. Kérdésem: van adóvonzata a vezetői felelősségbiztosítás díjának? Tisztelettel: Temesi Ágota
Üdvözlöm! Egy ingatlant bérlünk magánszemélytől, eddig áfamentesen számlázott, és fizettük az szja-t és az ehót is helyette. Januártól azonban áfásan állította ki a számlát. Ilyenkor ugyanúgy kellene fizetni utána az szja-t és az ehót? Vagy hogyan tudunk jogszerűen eljárni?
Egyszemélyes kft. üzletrészét lefoglalta a bank. Ezt a cégbíróság végzésben megküldte. Az lenne a kérdésem, hogy a bejegyzést követően kell-e a nyugdíjas tag után fizetni ehót, mivel a tulajdonjogát a tag szerintem elveszítette? A társaság tevékenységet nem végez, mivel korábban az eszközeit, mint készfizető kezes – másik cégben – a most üzletrészt lefoglaló bank értékesítette, és eszköz nélkül nem tud tevékenységet végezni.
Tulajdonosként kérdésem: igénybevehető-e két személyes kft. esetében a cafetéria és érdemes-e? A kft.-nek milyen NAV-nak befizetendő kötelezettségei lennének cafetéria igénybevétele esetén? A vállalkozásban mindkét tulajdonos bért vesz fel, és 2014-ben az eho meghaladja majd a 450 000 forintot. (Könyvelő szerint nem éri meg ezzel a lehetőséggel élni, igaz-e ez?) Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Cím! A következő témában szeretném a segítségüket kérni: egy magánszemély munkaviszonyban dolgozik 8 órában egy kft.-nél. Éves szinten a munkavállalótól levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 933 000 forint. Egy másik cégben társas vállalkozó és ügyvezető egyben. Az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, többes jogviszonya miatt a cégben járulékot nem fizet. Ha osztalékot vesz ki a cégből, kell ehót fizetnie? Vagy csak 16 százalék szja-t fizet?
Minden év elején komoly fejtörést okoz a munkáltatóknak, hogy a rendelkezésre álló forrásaikból milyen módon támogassák munkavállalóikat. Ennek segítése érdekében cikkünkben áttekintjük és konkrét példákon is bemutatjuk, hogy a munkáltatók milyen béren kívüli juttatásokat adhatnak munkavállalóiknak 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése mellett.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy a kft.-ben a tulajdonosok névértéken értékesítsék üzletrészüket? Tudomásom szerint nem, és ilyenkor nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség. Bevallási kötelezettség ettől függetlenül fennáll? Ha magasabb az eladási ár a névértéknél, akkor milyen mértékű szja terheli a különbözetet? Kapcsolódik fizetendő eho a különbözethez? Ha igen, milyen mértékű?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték