Egy cég egyszerűsített végelszámolás alatt áll. A cégbíróság felé rossz mérleget adott le, melyben követelés, kötelezettség is szerepel, mérleg szerinti eredménye van, de, ha összevezetjük, magasabb, mint a mínuszos eredménytartalék, nyilván így nem lehetett volna végelszámolást csinálni, de ez az adóhatóságot nem érdekli.
Mivel az adóhatóság a megszűnés dátumával kijelölte vizsgálatra a céget, ahol összevezette a mérleg szerinti eredményt és a negatív eredménytartalékot, ami így valóban pozitív, a pozitív eredménytartalékot a magánszemély jövedelmeként vette figyelembe. Ezen megállapított összegre, a céggel szemben, mint kifizetőnek, megállapította az adóhiányt.
Második megállapítása, hogy a cég mérlegében szerepel követelés, mely nem számlához kapcsolódó, konkrétan cégnek visszajáró iparűzési adó a megszűnés miatt, melyet szintén jövedelemként állapított meg a magánszemély tulajdonosoknak az adóhatóság, és erre is – mint kifizetőnek –, adóhiányt állapított meg, indoklásuk szerint, „mert ezt majd magánszemély fogja megkapni”.
Véleményünk szerint az adóhatóság nem járhatott volna el így, hiszen a követelés nem a magánszemélyt illeti, valamint magánszemélynél akkor jövedelem, ha azt megkapta, semmiképpen nem lehet egy jövőbeli követelésre jövedelemként tekinteni.
Másrészt az adóhatóságnak nem az eredménytartalékot kellett volna figyelembe vennie, hanem a tulajdonosnak a társaságba fektetett összegét, és a különbözetet kellett volna jövedelemként figyelembe venni.
Jól járt el az adóhatóság, neki van igaza?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
