Vaskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó saját gépkocsijára 500 kilométerre számol el költséget. Kérdésem, ha utánfutót vásárol, elszámolható-e annak a beszerzési és egyéb költsége (vizsgáztatás, javítás stb. költsége)?
Meg szeretném kérdezni, hogy ha egyéni vállalkozó használt cikkek értékesítésével foglalkozna, akkor a külföldön lomtalanítás alkalmával érték nélkül szerzett árut hogyan, mi módon számolhatja el a vállalkozásban beszerzett áruként? Köszönöm előre is a segítséget. Üdvözlettel: Kutasi Gabriella
A "NÉbiH-bevallás 2015-ben" c. kérdésre kapott választ köszönöm, azonban továbbra sincs megnyugtatóan rendezve a bevallás problémája. 2015. 05. 15-én megjelent: Az egyéni vállalkozók sem mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása alól, amelynek határideje május 31. http://hvg.hu/kkv/20150515_Ismet_szivnak_az_egyeni_vallalkozok Miért jelentek meg a fentiek a sajtóban (hvg.hu-n)? Miért nem azt közölték, hogy az egyéni vállalkozóknak nullásan kell bevallást adni?! Ha bevallást be kell nyújtani, akkor nyilván adatokkal fel kell tölteni. Az iparűzési adóban is közölni kell az egyéni vállalkozóknak is a nettó árbevételüket (Elképzelhető, hogy a NÉbiH-rendelet jogalkotói elsiklottak azon tény felett, hogy az egyéni vállalkozó nem alanya a számviteli törvénynek.) A 2015. május 5-én hatályba lépő módosítások alapján, melyeket a NÉbiH felé 2015. június 1-jéig benyújtandó, a 2015. évre vonatkozó bevallás elkészítése során is alkalmazni kell, noha a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek továbbra is a már említett sávosan progresszív díjtáblázat alapján kötelesek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelezettségüket megállapítani, – azonban a kalkuláció során nem a napi fogyasztási cikkek, hanem csak az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése szerinti, a NÉbiH hatáskörébe tartozó termékek előző évi nettó árbevételét kell figyelembe venniük.
Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó 2014. évben május-június hónapban katás lett, majd ismét szja-s, és decemberben megszűnt. Milyen bevallásokat kell beadnia 2014. évben év közben és idén zárásként, és milyen határidőkkel? Az iparűzésiadó-bevallást hogyan kell elkészíteni, milyen határidőkkel? Köszönettel: Gáliné Erdélyi Éva
Be kell-e jelenteni a főfoglalkozású egyéni vállalkozót az OEP-hez a 1041-es nyomtatványon? Az egyablakos rendszerben nem működik ez automatikusan?
55 év feletti főállású egyéni vállalkozónak jár-e szochokedvezmény?
Milyen adózási és járulék-fizetési kötelezettségei vannak az őstermelőnek, ha egyéni vállalkozó és kft. ügyvezetője is egyben, külön-külön az őstermelés, az egyéni vállalkozás és a kft. esetében? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó támogatási szerződést kötött, amelyben a kikötött feltétel: a projekt befejezését követő két üzleti év személyi jellegű ráfordításainak összege eléri az elnyert vissza nem térítendő támogatás összegének az 50 százalékát. Létszámfeltétel nincs kikötve. Kérdésem: egyéni vállalkozónál mi tartozik a személyi jellegű ráfordításokba? (Egyéni vállalkozói kivét, saját szociális hozzájárulási adó.) Köszönöm: Kovács Erzsébet
Mi az eljárás, ha az egyéni vállalkozó szüneteltetni szeretné a vállalkozását? Szüneteltetheti-e az egyéni vállalkozást, ha a munkavállaló várandós és táppénzen is van? A szüneteléssel rendkívüli felmondást alkalmazhat?
A feltett kérdés esetében milyen adózási és járulék-fizetési kötelezettségek vannak? A vállalkozásokban külön-külön az östermelés, az egyéni vállalkozás és a kft. esetében?
Kérdésem: egyéni vállalkozó végezheti-e a tevékenységét gyed mellett a gyermek 1 éves kora után? Ezzel elveszíti a gyed jogosultságát? Vagy megtarthatja, és járulékot kell fizetnie a minimálbér (garantált bérminimum) után? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Várandós kismama egyéni vállakozó és munkaviszonyban is áll. Hogyan, hol, mikor kell igényelnie a csed folyósítását az egyes jogviszonyaiban? Milyen dokumentumokat, hová kell benyújtania egyéni vállalkozóként, illetve munkavállalóként? Személyesen kell-e eljárnia a folyósító szervnél/szerveknél, vagy meghatalmazhat-e erre valakit? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Egy használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó szeretne alanyi mentességet választani. A 6 millió forintos összeghatárba csak az áfa alapját képező különbözet vagy a teljes értékesítési árbevétel számít-e bele?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit vásárol. Ebben az esetben a bérleti díj áfáját levonásba helyezi a vállalkozó (áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg.). Költségként a vállalkozói bevétel 1 százalékát meg nem haladóan veszi figyelembe a bérleti díjat. A személygépkocsira az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométeres utat számol el átalányban, illetve még költségként számolja el a megfizetett gépjárműadót, biztosítási díjakat. Ez esetben a vállalkozót terheli a cégautóadó-fizetési kötelezettség. Kérdésem, hogy a fenitek alapján helyesen jár-e el a vállalkozó a költségelszámolás könyvelésénél? Amennyiben a vállalkozó nem számol el költségeket (bérleti díj, biztosítási díjak, gépjárműadó), csak a havi 500 kilométeres utat számolja el, akkor mentesül a cégautóadó megfizetése alól? Ez esetben jogosan helyezi levonásba a nyílt végű lízing keretében megfizetett áfát? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem annyi lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében a behajtási költségátalány elszámolása hogyan történik mind a jogosult, mind a kötelezetti oldalon? Köszönettel: Fazekasné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték