Egyéni vállalkozó év közben bővítette tevékenységi körét és szállás kiadásával is foglakozik, melyről számlát állít ki. Az idegenforgalmi adót feltünteti a számlán. Az ebből származó bevétele hogy adózik? Van egyéb adatszolgáltatási bevallási kötelezettsége ezzel kapcsolatban? Előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó 500 km-t elszámolhat bizonylat nélkül. Az új törvénymódosítás szerint a 15 Ft 60%-át kell adni a dolgozónak, a többi adható? Mi a helyzet az egyéni vállalkozók esetében? Ők számolhatnak 15 Ft kilométerpénzt? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2016-ban új gépet vásárolt EU-s támogatással. Kérdésem az lenne: ha igénybe veszi a kisvállalkozói adókedvezményt, elszámolhatja-e a gép teljes összegét kedvezményként, vagy csak a támogatással csökkentett összeget? Itt a gép ára 10 000 000 Ft volt, a támogatás 7 000 000 Ft. A másik kérdésem, hogy az adózás utáni vállalkozói jövedelmet is tovább csökkentheti a gép nettó értékével?
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
Ha az egyéni vállalkozó decemberben kifizeti a 2017-es januári bérleti díjat, elszámolhatja-e költségként, csökkentheti-e vele az adóalapját 2016-ban? A számla teljesítése decemberi (áfaszempontból), de az időszak vége január 31. A vállalkozó egyszeres könyvvitelt vezet. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó, akinek 2017. januárban egy 2016. decemberi teljesítésű számláját módosítania kellett, mert nem a helyes összeget számlázta. Egy javító bizonylat került kiállításra az eredeti teljesítési dátumra (2016) és számlaszámra történő hivatkozással, az összeg mínusszal és a helyes összeg plusszal szerepelt, ami a különbséget eredményezte. A különbséget visszafizette 2017-ben. A korábban kiállított számla teljes, magasabb ellenértékét 2016-ban megkapta. A kérdés az lenne, hogy a katás bevételében a bankszámláján 2016-ban jóváírt magasabb összeget kell figyelembe venni a pénzforgalmi szemlélet miatt, és majd 2017-ben a visszafizetett különbség csökkenti a 2017-es bevételeket, vagy már eleve az alacsonyabb összeg kerüljön a 2016-os bevallásba? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, akinek van biztosítási jogviszonya heti 20 órában Szlovákiában. A munkaszerződés szlovák nyelven rendelkezésre áll. Most Magyarországon is heti 20 órás munkaviszonyt fog létesíteni vele egy kft. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a 2*20 órát össze lehet-e adni, és az egyéni vállalkozónak így nem kell majd az elvárt bérminimum alapján megfizetnie a járulékokat? Egy esetleges adóellenőrzés során a szlovák nyelven írt munkaszerződést le kell fordítani magyar nyelvre? Szlovákiában munkavállalóként az adózótól levonják az szja-t és a járulékokat? Kérdésem az, hogy az 53-as bevallás valamelyik sorában a Szlovákiából származó jövedelmét fel kell-e tüntetni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó egy kocsmát üzemeltet két fő alkalmazottal, heti hétnapos nyitvatartással. Az alkalmazottak mellett ő is rendszeresen beáll a pult mögé, tehát dolgozik a saját vállalkozásában, amikor az alkalmazottak szabadnaposak. Kérdés az, hogy neki is kell vezetni jelenléti ívet saját maga után? Munkabért nem vesz fel.
Katás egyéni vállalkozó taxiszolgáltatónak kell (kötelezett-e) havi házipénztár-jelentést vezetni a vállalkozás készpénzes forgalmáról? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál a bevétel abban a hónapban érkezik meg, amikor a teljesítést történt. Ha az egyéni vállalkozó adott hónapban nem kapja meg a bevételt, amely után az átalányadót kiszámítjuk, akkor mikor kell a járulékot vagy a minimálbér vagy az átalányadó után megfizetni? 1.) Abban a hónapban, amikor nem kap bevételt, akkor a minimálbér után így is, úgy is meg kell fizetni vagy abban a hónapban, amikor megkapja, akkor kell utána a járulékot bevallani, és megfizetni a kiszámított átalányadó-alap után? Ha abban a hónapban, amikor nem kapott bevételt, a minimálbér után fizetjük a járulékot, és a következő hónapban megkapja a bevételt, akkor a jóváírás hónapjában kell a minimálbér és a megkapott bevétel alapján kiszámított átalányadó alapja közötti különbözet után a járulékot bevallani? Például január hónapban nem kapott bevételt, de februárban megkapta. Akkor január hónapra a minimálbér után valljuk a járulékot és fizetjük, és február hónapban, amikor például a hónap elején megkapja a bevételt, akkor már csak a különbözet után kell vallani és fizetni. Tehát, ha később kapja meg az egyéni vállalkozó a bevételt, akkor csak a minimálbér után kell megfizetni a járulékot? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne. Adott egy másodállású egyéni vállalkozó, jelenleg a kata hatálya alatt. Havi 25 ezer forintos járulékfizetéssel. A jelenlegi főtevékenységét, ami biztosítási ügynök, szeretné befejezni, a többi tevékenysége nem termel állandó és magas jövedelmet (átlagban havi 50 ezer forint, de nem állandó rendszerességű). Az lenne a kérdésünk, hogy mi lenne számára az ideális, ha evás lenne, vagy ha bevételarányosan adózna, vagy az átalányadózás? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, ha lehet, hogy a 4619 TEAOR kódú főtevékenység szakképzettséghez kötött-e vagy sem? Sajnos a neten nem találtam erre vonatkozó információt, ahol ezt meg tudtam volna nézni. Köszönöm a segítségét!
Egyéni vállalkozó kocsmát üzemeltet (áfakörös). Mellette magánszemélyként növénytermesztéssel foglalkozik, s családi gazdaság vezetője. A családi gazdaságban az egy főre jutó bevétel 6 millió forint, az egyéni vállalkozásból származó éves bevétel 8-10 millió forint. Kérdésem, hogy jelen esetben a vállalkozó beléphet-e a kata hatálya alá? Tehát össze kell adni az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági bevételt vagy sem?
Szja szerint adózó egyéni vállalkozó a megfizetett iparűzési adót költségként elszámolhatja?
Tisztelt Szakértő! 1.) 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjba vonult nő, katás egyéni vállalkozónak van-e valamilyen, a keresetére vonatkozó korlátozása a kata hatálya alatti egyéni vállalkozásában? A havi 25 ezer forintos kataösszeget megfizeti. 2. Az öregségi nyugdíj eléréséig milyen szabályokat kell figyelembe venni, ha katás egyéni vállalkozása mellett munkaviszonyban is dolgozik? 3.) A 25 ezer forintos kataösszeg mellett kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha az egyéni vállalkozás mellett nincs más jogviszonya, illetve ha társas vállalkozóként van máshol jogviszonya? Köszönöm a segítségét.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték