4548 találat a(z) egyéni vállalkozó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Adott egy adószámos magánszemély (aki egyben őstermelő is). Egy pályázat miatt szükséges lenne, hogy a jelenleg adószámos magánszemélyként bejelentett tevékenységeit egyéni vállalkozói formában folytassa. A kérdésem az lenne, hogy fenntarthatja-e mindhárom adózási formát egy időben (őstermelőként is azonos tevékenységet végez), ha igen, milyen módon kell megkülönböztetnie a bevételeit, kiadásait adózási formák szerint? Illetve milyen módon lehet az adószámos magánszemélyes tevékenységet átalakítani egyéni vállalkozói formává? Megoldható-e a webes ügysegéden keresztül, vagy az önkormányzatnál, illetve az adóhivatalnál tudnak-e ebben segíteni? Előre is nagyon köszönöm a segítségét, válaszát!

Kérdés

Egyéni vállalkozó üzlethelyiséget ad bérbe, hogyan kell szabályosan adóznia? Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan kell elszámolnia a költségeket (például 500 kilométer átalány), vagy csak a felmerült rezsi- és felújitási költségeket veheti figyelembe a bevallásnál (szja-bevallás 13-as lapon)? Vagy vállaszthatja azt a lehetőséget, hogy mint adószámos magánszemély adja bérbe a helyiséget, és az önálló tevékenység szabályai szerint készíti el bevallását. Vállalkozói tevékenységei között nem láttam bejelentve a bérbeadást. Ha mint magánszemély akarja bérbeadni az üzletet, de nem szünetelteti az egyéni vállalkozást, akkor be kell ezt jelentenie a NAV felé?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fiatal gazda támogatást kapott egy nem főállású mezőgazdasági tevékenységű egyéni vállalkozó. A támogatást 2015-ben kapta meg. 2016. évben a támogatás összegéből 3 millió forintot felhasznált egy egyszeri díjfizetésű befektetési egységekhez kötött életbiztosításra. A biztosítás ismérvei: kockázatviselése határozatlan időtartamú, lejárati ideje nincs, a szerződő és a biztosított is a kérdésben szereplő magánszemély, a kedvezményezett az egyéni vállalkozó felesége, közlekedési baleseti halál esetére. A biztosítási díj megfizetésére során a vállalkozói bankszámláról a vállalkozó magán bankszámlájára utalt 3 millió forintot, majd ezt az összeget továbbutalta a biztosító felé. 1. A biztosítási díj nem lehet költsége biztosítási díjként az egyéni vállalkozónak, mivel azt nem az alkalmazottja javára kötötte (szja-törvény 11. mellékletének 1/5 pontja). Viszont nem költség a 11. fejezet 1/9. pontja alapján sem, mivel a biztosítás célja nem a vállalkozói bevétel vagy annak megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása. 2. Így tulajdonképpen az egyéni vállalkozó saját magánbiztosítási céljaira felhasznált 3 millió forintot, amit nem önálló tevékenység bevételének minősíthetünk. A felhasznált összeg járulék-, szocho- és szja-terheit kell megfizetnie, bevallania? A felhasznált támogatás vállalkozói bevételként, a 3 milió forint plusz az adói pedig – mint vállalkozói kivét – költségként lesznek elszámolhatók? Válaszukat előre is köszönöm! Bolcsik Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alábbi ügyben kérném állásfoglalását. Egyéni vállalkozó, aki áfaalany, virágdísznövény-termesztéssel foglalkozott. Termékeit a szigetszentmiklósi nagybani virágpiacon értékesítette. A piacon árusító standdal rendelkezik, amelyet annak idején magánszemélyként vásárolta, bérleti jogot fizetett érte. Az egyéni vállalkozásában ez nem szerepel. A vállalkozásának tevékenységi körében szerepel az ingatlan-bérbeadás, adókötelessé tételt választott a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan(ingatlanrész) bérbeadására. Ez a tevékenység azért szerepel a vállalkozásában, mert egy üzlethelyiséget ad bérbe, melyet vállalkozóként vásárolt, tárgyi eszközként. 6820 szakmai kód szerepel a tevékenységi körében. A virágdísznövényi tevékenységet 2017.01.31-ével befejezte. Az árusító helyet(standot) szeretné bérbe adni. Kérdésünk, hogy magánszemélyként bérbe adhatja-e a standot, illetve milyen módon számlázhatja azt? Tisztelettel: Tóth Mária

Kérdés

Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Köszönöm a katás egyéni vállalkozó csed-gyed kérdésemre adott válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_16_csde_gyed_ihp A válasz 3.) pontja szerint jól értem, hogy a két éven belüli 365 napos biztosításnak jogviszonyonként kell fennállnia, és nem úgy, ahogy én értettem: 2013.06.10-2017.11.30-ig katás egyéni vállalkozóként biztosított, majd 2017.12.01-2018.02.28-ig munkaviszonyban biztosított, azaz megvalósul a 2 éven belüli 365 napos biztosítás? A válasza alapján kérdezem: Ha a katás vállalkozó 2017.05 31-én kilép a kata alól, és belép egyéni vállalkozóként az szja alá, majd 2017.06.01-től a 2018.02.28-ai szülésig 255 ezer forint kivét után fizeti a járulékot, akkor jól gondolom-e, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyában van két éven belül 365 nap biztosítása, a 180 nap jövedelmet 2017.11.30-tól visszafelé nézik, 2017.06.01-2017.11.30. között 183 nap, így 255 ezer forint lesz a csed és a gyed alapja, ennek 70 százalékát, bruttó 178 500 Ft/hó csed-gyed ellátást kapna? Jól tudom, hogy a gyedben részesülő nem katás egyéni vállalkozó a gyermek egyéves kora után dolgozhat a vállalkozásában, és mentesül a havi minimális járulékfizetési kötelezettség alól, a szochót, illetve a járulékait csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie? Visszatérhet-e a gyed folyósítása alatt az anya a kata alá, érinti-e ez a folyósított gyed összegét? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Egyéni vállalkozó kft.-t alapított 2017 januárjában. Hol lesz főállású vállalkozó? Hol kell fizetnie maga után a járulékot? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2016.11.24-én érte el a 8 millió forint árbevételt. Kérdésem, hogy innentől kezdve keletkezett áfás bevétele, vagy 6 millió forint feletti összegnél már áfás volt a bevétele? Köszönettel: Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelő hogyan folytathatja mezőgazdasági tevékenységét vállalkozóként?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az előző években képzett fejlesztési tartalékát szeretné felhasználni új üzlet építtetése kapcsán. A beruházás 3 évet érinthet, 2016-2017-2018. A kérdésem az lenne, hogy az építkezés megvalósítása során a 2016-ban kifizetett számlák alapján, az adott évben beruházásra fordított összeggel a fejlesztési tartalékot feloldhatom-e, (még aktiválás előtt) és a fennmaradó fejlesztési tartalékot majd a következő években az adott üzleti évben építésre kifizetett 2017-es és 018-as építési számlák alapján oldhatom-e fel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó osztalékalapjának meghatározásában szeretnénk segítséget kérni. A vállalkozó 2016 decemberében 10 millió forintért megvásárolt egy új gépet, melyet 2017 januárjában tudott csak üzembe helyezni. A gép kizárólag vállalkozási célokat szolgál. A gép beruházásával a 2015-ös évben képzett 2 millió forint fejlesztési tartalékot felhasználja. (A gépre évi 20%-os értékcsökkenést számol el.) Kérdésünk, hogy e beruházásra tekintettel hogyan alakul a vállalkozói osztalékalap 2016-ban és 2017-ben? Köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét egyéni vállalkozó, vállalkozói kivéttel kapcsolatosan. 2016.december hónapban a vállalkozói kivét összege bruttó 200 000 forint. A 1658-as 12. havi bevallásban bevallva, járulék 2017. január hónapban kifizetve, viszont maga a kivét 2017. január 10-én került átutalásra a vállalkozó bankszámlájára. A 1653-as bevallásban a vállalkozói kivét soron a december hónapot tartalmazó összeg kerül be, ez egyezne a számfejtés összegével 2016-ra, vagy nem kerül bele? Ha 2016. december hónapra számfejtett, bevallott vállalkozói kivét is benne lesz és nem kellene, akkor 2016. évre a költségek összege helytelen lesz és a 2016. évi eredmény is? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő tehergépjárművével fuvarozási és oktatási tevékenységet is végez. A fuvarozással kapcsolatban az üzemanyag-elszámolásra az alábbi képlet használata helyes-e: Alapnorma=9,5+0,00047 x(megengedett legnagyobb tömeg+saját tömeg)+0,050 x meghajtómotor teljesítménye? Az így kapott alapnorma van felszorozva a megtett kilométerrel és a NAV által közzétett üzemanyagárral. Valamint az oktatásra az alábbi képlet használata szintén helyes-e: tanóra x 18km/tanóra:100 x 9,5L alapnorma x 1,8 alapnorma átalány x NAV üzemanyagár? Valamint az oktatáshoz kapcsolódóan jármű használati költségként van elszámolva tanóra x 836Ft/tanóra. Az oktatáshoz kapcsolódó 9,5 L alapnorma az egyszerűsített elszámolás alapján lett meghatározva, mert ha a kormányrendelet 1. melléklet illetve 1/A melléklete alapján határozom meg az alapnormát, akkor a törvényben meghatározott adattartamú útnyilvántartásra van szükség. A fent leírtak helyénvalóak-e?

Kérdés

1. Az szja törvény hatálya alá tartózó egyéni vállalkozó a törvény 5-ös számú melléklet 3-as pontja alapján vezeti tárgyi eszközeiről az egyedi nyilvántartást. A 11-es számú melléklet II. az értékcsökkenési leírás szabályai szerint ”A tárgyi eszköz, és nem anyagi javak leírása e fejezet rendelkezései szerint… számolható el vállalkozói költségként”. A vállalkozás elszámolható értékcsökkenése – korábbi évek hitelből történő beruházása miatt – jelentősen meghaladják vállalkozás bevételét, azaz a vállalkozás negatív eredménnyel zárna.(Veszteséget kellene elhatárolni!) Viszont ez a hiteleket nyújtó bankok irányában elfogadhatatlan (akár a hitel azonnali megszüntetését is eredményezheti). A törvény szó szerinti olvasatából vállalkozó úgy dönt, hogy egyes eszközöknél a tárgyévi értékcsökkenést nem számolja el. Ezzel az év végi eredmény pozitív lesz, és adófizetési kötelezettség keletkezik. Kérdés, hogy az évben el nem számolt értékcsökkenés a későbbi évek eredményénél figyelembe vehető-e csökkentő tételként. Az szja törvény más pontjai rugalmasan kezelik az ilyen jellegű megoldást, hiszen teljesen hasonló alapon működik a fejlesztési tartalék képzése (előre hozott értékcsökkenés), vagy a vállalkozást kezdő személynél a korábban 3 éven beszerzett eszközök utólagos elszámolása. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által küldött elszámoló összesítő bizonylathoz kapcsolódóan – véleményem szerint nem számla – kötelező-e a áfa törvény miatti 100 000 forint feletti adatszolgáltatási kötelezettség? Üdv.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közösségen belüli szolgáltatás áfája sportklub esetén

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Lakóingatan bérbeadása

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Ezüst értékesítése vámszabadterületről

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink